Egy precíziós repcekísérlet tanulságai lépésről lépésre – Videó!

Vadász Nóra előadása bevezetéseként a precíziós gazdálkodás létjogosultságát támasztotta alá, a gazdálkodók többsége számára már jól ismert érvekkel:

• Népességnövekedés
• Szántóterületek csökkenése és az ebből adódó intenzívebb termelés szükségessége
• Üzemanyag és inputanyagok folyamatos drágulása
• Környezetterhelés csökkentése

Mindezek mellett a precíziós gazdálkodás gyakorlatának bevezetéséhez bizonyos feltételeknek is meg kell felelni, ami lehetővé teszi a technológia gazdaságosságát. Ilyenek:

• Megfelelő táblaméret
• Heterogén táblák

Az előadó felvázolta a precíziós gazdálkodás bevezetésének főbb lépéseit a Finorak Kft-nél, amellyel betekintést nyerhetnek az olvasók egy valós gazdaság termelési gyakorlatába és a precíziós gazdálkodásra való átállás folyamatába:

• Precíziós kijuttatásra alkalmas gépek beszerzése
• Precíziós talajminta-vételezés
• Talajtérkép készítése
• Műtrágya kijuttatási térképek elkészítése, majd térkép szerinti kijuttatás
• Differenciált tőszámú vetés megtervezése, majd  térkép szerinti kijuttatás
• Hozamtérképek készítése
• Az adatok folyamatos vizsgálata, értékelése és a gazdálkodási gyakorlat ehhez történő igazítása

Vadász Nóra ezek után a gazdaság által beállított precíziós káposztarepce-termesztési kísérlet céljait ismertette:

• a gabona sortávú és a széles sortávú repcetermesztés összehasonlítása
• technológiai különbségek vizsgálata

A kísérlet beállítása az alábbi ábra szerint és a megjelölt dózisokkal történt:

A hagyományos repcetechnológia az alábbi műtrágyázási-, vetési- és fejtrágyázási protokoll szerint történt:

A precíziós műtrágya-kijuttatás változó dózissal történt, KOMPLEX 8:24:24 használatával.

Széles sortávú vetéssel egy menetben Sileno N Micro repce nevű startertrágya is kijuttatásra került.

A hagyományos- és széles sortávra vetett repce technológiák értékelése az alábbi szempontok alapján történt:

• Kelési tőszám
• Növények gyökérzete, vigor
• Elágazások vizsgálata
• Termésmennyiség

A két különböző technológia már közvetlenül a kelés után óriási különbséget mutatott – nemcsak a sorok tekintetében, hanem a kelés intenzitásában és a repcenövénykék vitalitásában is.

Most tekintsük meg a kelési eredményeket számok formájában is – a két technológia összehasonlító táblázatában:

Az eltérő technológiákkal művelt repce kultúrák októberre még nagyobb eltéréseket mutattak. Fejlettségben és egészségi állapotban is sokkal jobban teljesítettek a precíziós technológia repcéi:

A fejtrágyázás a precíziós technológia esetében szintén fejtrágyázási kijuttatási terv- majd ez alapján készített térkép szerint történt – a nitrátérzékeny területek figyelembevétele mellett.

Ekkor már az elágazások számán is nagy mértékű különbséget lehetett megfigyelni, a precíziós technológia javára.

A hozamadatok esetében is érdemes megnézni a két technológia között mért különbségeket:

A betakarítást követően a kísérlet következtetéseit és értékelését olvashatjuk, amely megfelel a várakozásoknak. A teljes gazdálkodási ciklus tekintetében kalkulált megtakarítást is ismertette a szerző:

• A kísérlet igazolta a várt eredményeket.
• Hektáronként 16.217 Ft volt a megtakarítás mértéke az új technológiával.
• A jövőben további területeken is érdemes alkalmazni a széles sortávú vetést.
• Csak a precíziós művelés bevezetésével lehetséges elérni a még intenzívebb termesztés – úgy, hogy közben környezetünket- és a talajainkat sem károsítjuk.

Vadász Nóra előadása után az RAGT Vetőmag Kft. kapcsolódó prezentációja következett, Kimagasló terméseredmények és lebilincselő innovációk az RAGT repcéiben – címmel.

Az előadás első felében az RAGT Vetőmag Kft. repcéinek helyét és rangsorolását ismerhettük meg az IKR Agrár Kft. kísérletei alapján. A kísérletekben az IKR szakemberei számos nemesítőház genetikáinak teljesítményeit vetették össze az ország három különböző pontján – vizsgálati helyszínenként azonos termőhelyi körülmények között.

A grafikonon jól látható, hogy az RGT Gazetta első helyezést ért el 4,711 t/ha eredménnyel.

Harmadik helyen a Trezzor végzett 4,637 t/ha-ral.

Hatodik helyen pedig tizedes különbségekkel lemaradva a negyedik- és ötödik versenyzőtől az RGT Jakuzzi teljesített 4,523 t/ha termésátlaggal.

Az összesített eredményeekt is érdemes megtekinteni:

A piaci körkép után az RAGT Vetőmag Kft. repce-újdonságát ismerhették meg az érdeklődők RGT CADRAN néven.

Az RGT CADRAN fajtatulajdonságai:

• Regisztráció 2018 Franciaország
• Tavaszi fejlődési erély: Korai
• Virágzás: Korai
• Érésidő: Közép-korai
• Rugalmas vetésidő (korai, késői)
• Kiváló őszi és tavaszi fejlődési erély
• TuYV vírus tolerancia
• Közepes és jó adottságú termőterületekere ajánlott

A nemesítő a következő technológiai javaslatot teszi az RGT CADRAN genetikai potenciáljának maximális kiaknázása érdekében:

• Optimális tavaszi tőszám: 24-30 cm-es sortáv esetében: 30-40 növény/m²
• Kedvező környezeti adottságok mellett: + 10-20%
• Ajánlott vetésidő: augusztus 10.- szeptember 15-ig

Az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztői kísérletek terméseredményei egyértelműen alátámasztják az RGT CADRAN helyét a hazai repcetermesztők vetéstervében:

Kérdése, észrevétele van a témával kapcsolatban? Véleményét örömmel fogadják az RAGT Vetőmag Kft. szakemberei!