Tudod, mi fáj igazán? Talajismeret nélkül talajmunkát végezni!

Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatának következő részét Dr. Birkás Márta, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem professzor asszonya nyitotta egy lebilincselő előadással – Talajművelési kihívások nehéz időjárási körülmények között – címmel.

Birkás Márta a prezentációt korunk kihívásaink áttekintésével kezdte. A gazdálkodást nehezítő tényezők között felsorolásra kerültek:

• a valóban szélsőséges időjárás
• kiszámíthatatlan csapadék mennyiség- és eloszlás
• gyors időjárási változások
• a pontos előrejelzés nehézsége
• szárító szelek hatása, amely következtében bármikor a téli vízvesztés is bekövetkezik
• időjárással összefüggő talajállapot romlás
• több kártevő és kórokozó jelenléte
• a nehezen irtható gyomok nagyobb száma

A csapadékeloszlás teljes kiszámíthatatlanságára a professzor asszony egy sokat mondó ábrát is megosztott:

Dr. Birkás Márta keserűen hangsúlyozta, hogy az időjárási anomáliák mellett az általános gazdálkodási gyakorlat is tovább nehezíti a termelők helyzetét. Azok a tényezők, amelyek itt felsorolásra kerültek átgondolt és körültekintő technológiával kivédhetők lennének:

• helytelen gazdálkodással összefüggő talajállapot romlás
• művelési döntés talajállapot ismeret nélkül

A kihívások elemzése során Dr. Birkás Márta olyan gazdálkodói hibákra és téves döntésekre kívánta felhívni a figyelmet, amelyek elkerülésével lényegesen megkönnyítenék a termelők a saját helyzetüket, ugyanakkor a talajokat – mint a jövő nemzedék kincsét – is meg lehetne óvni, állapotukat pedig jelentősen lehetne javítani. A főbb hibák jellemzően ezek:

• művelési döntés talajállapot ismeret nélkül – amelyek például a sokéves megszokások, vagy a szomszéd követése alapján történnek
• folyamatosan csökken a szervesanyag-tartalom a talajban – és ezt a helyzetet súlyosbítja a pillanatnyi bevételhez igazított tarlómaradvány-gazdálkodás
• sok gazdálkodó a zöldenergia fogalmát is félreértelmezi
• a szervesanyag-utánpótlási források hiányos ismerete – pillanatnyilag a tarlómaradványok a legfontosabbak, amelyek helyben rendelkezésre állnak
• a piac által befolyásolt növényi sorrend is nagy probléma: mielőtt a vetéstervet összeállítjuk, gondoljuk végig a közös kártevőket, kórokozókat is. Például kukorica elővetemény után őszi búza esetében.

Dr. Birkás Márta előadásából egyértelműen érezhető volt, hogy a professzor asszony széles körben szeretné népszerűsíteni a talajok élő közegként történő megítélését és a talajok megismerésének jelentőségét – minden gazdálkodó számára.

Mindezek érdekében a leggyakoribb talajművelési hibákat is felsorolta és szemléltette a szakember:

• hiba: növényközpontú szemlélet a talajközpontú helyett
• nagy probléma: még mindig sokan hirdetik, hogy vannak mély és sekélyművelést „igénylő" növények
• rossz döntések a nyári talajművelésben
• vízvesztés tarlóműveléskor
• a klímaváltozáshoz nem igazított őszi szántások, amikor szalonnás talajt képez az eke – és egyéb, talajállapotot rontó megoldások – komoly károkat okoznak
• gyakran megfigyelhető hiba, a talajállapot javító lazítás rossz időzítés

Dr. Birkás Márta igyekezett a főbb talajművelési hibákra megoldásokat is mutatni: fontos a talajművelési- és vetési módszerek valós környezetben történő értékelése.

• A szántásnak túlzott bizalmat szavaznak a gazdálkodók, pedig a szántás során túl sok hiba merülhet fel... váltani kell! Megoldás lehet az időben történő elmunkálás.
• Talajlazítás: a talajok ülepedése miatt szükséges. Jól kell ezt a munkafolyamatot is időzíteni, valamint itt is szükséges a talajállapot ellenőrzése és a felszínt konszolidálása.
• Sávos művelés: akkor segít igazán, ha a sorközök takartak!
• Kultivátoros művelés: talaj- és vízkímélés, mulcshagyás
• Tárcsás művelés: csak akkor végezzük el, ha a talaj legalább 25-30 cm-ig lazult – és ezt ellenőrizni is kell!
• Direktvetés: a sokáig hagyományosan művelt talaj lassan áll át, ezért nagy türelem szükséges a jobb eredmények eléréséhez!
• Takarónövényes módszer: ajánlott, ha marad elegendő víz a talajban az utónövénynek is, és nincs pocok veszély!

Ezek után Dr. Birkás Márta részletesebben is foglalkozott az talajművelési hibákkal – kultúránként történő bontásban:

Elsőként az őszi kalászosok művelési elvárásait ismertette:

• Százéves hiedelmekhez igazodni veszélyes (pl.: „sekélyművelés igény")
• A talaj legyen alkalmas a csapadékvíz befogadására, tárolására és szolgáltatására
• Az elővetemény után maradt talajállapot pontos ismerete szükséges!
• Kérdés: Szántsak kukorica elővetemény után? – ez sokszor növényvédelmi dilemmát vet fel
• Talajlazítás, kultivátoros művelés: a talajállapot javulása mellett a növényeknek is kedvez
• Adott talajnedvességhez adaptált módszer alkalmazása az ajánlott
• Direktvetés: akkor, ha a talaj állapota lehetővé teszi a pontos vetést a bolygatatlan talajba

Az őszi káposztarepce talajművelési elvárásai:

• Figyelem, a repce nem talajlazító, legfeljebb talajállapot fenntartó!
• A normális gyökerezést elősegítő mélyen lazult talajállapot alakítandó ki (Ezen a kérdésen gondolkodjunk el: kalászos után marad ilyen?)
• A nyárvégi / ősz eleji vetés a nyári talajmunkák minőségére irányítja a figyelmet
• A tarlóművelés minősége nagy befolyással bír
• A kalászos elővetemény szalmája segíthet és gátolhat is – a tarlóművelés minőségétől függően
• Bármely művelés után a felszíni 10-15 cm réteg konszolidálása szükséges
• A sorköz-választást (hagyományos vagy szélesebb sorköz) több évi tapasztalat alapján tegyék!

Kukorica és a szója talajművelési elvárásai:

• Mélyen lazult állapot szükséges (kialakítva / megtartva)
• Elővetemény aratásakor okozott károk enyhítésére oda kell figyelni
• Az őszi, téli és a tavaszi vízvesztés el kell kerülni
• Azonos fizikai állapot szükséges a felső 10-15 cm rétegben
• Fontos a vízkímélő magágykészítés
• Nagyon fontos a felszínkonszolidálás (vetőgép/plusz menet?)

Napraforgó és cirok talajművelési elvárásai:

• A napraforgó nem lazítja át a tömör talpakat
• A cirok agresszív növény, de segíteni kell a jó gyökerezést: lazultréteg mélység szükséges neki, amit kialakítva, vagy megtartva tudunk elérni.
• Fontos a téli és tavaszi vízvesztés kerülése
• Egyöntetű, kelést segítő magágy állapot alakítása szükséges
• Meg kell fontolni: van-e megfelelő eszköz a talaj nedvességtartalmához alkalmazkodásra

Tavaszi gabonák talajművelési elvárásai:

• Milyen állapot maradt az elővetemény után? Ellenőrizzük!
• Oda kell figyelni a talajra: alkalmas a talaj adott állapota az őszi és téli csapadék befogadására és tárolására?
• A mélyebb művelés vajon a talaj funkciók normális működését segíti (?)
• Figyelem, a tarlómaradványok nem akadályozzák a magágykészítést és vetést!
• Direktvetést csak akkor alkalmazzunk, ha a talaj mélyen lazult, és a talaj nincs elgyomosodva
• Lehetőség: magágykészítés és vetés egy menetben
• A felszínalakítás a talaj nedvességétől függően történjen! Meg kell fontolni, hogy elegendő a vetőgép eleme vagy plusz beavatkozás szükséges?

A professzor asszony végül összegezte az előadásában felvetett kérdéseket és a felvázolt megoldásokat:

• A művelési hiedelmek kritika nélküli követése a talajállapot romláshoz és termesztési veszteségekhez vezet
• A 2021, 2022 években a klímaváltozás előtt megszokott és jónak vélt megoldások alkalmazása erősen bírálható
• Elegendő csapadék setén: mérsékeltebben érezzük a művelés hatásait (?)
• Kevés csapadék esetén: a talajminőség és a talajállapot felértékelődik
• Több csapadék esetén: kiderül, hogy alkalmas a talaj a vízbefogadásra és tárolásra?
• Fontos: a talajállapot ismeret segít a jobb döntések meghozatalában!

Az elgondolkodtató és megszívlelendő prezentáció után Szemerits Balázs, az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztője tartott érdekes előadást az innovatív Fortify és Fortify Phosphorus csávázás termésnövelő hatásairól.

A Fortify technológia a RAGT anyavállalat saját szabadalma – a készítmény humin- és fulvosavak optimális keverékéből tevődik össze, amelyet speciálisan a kukorica vetőmag csávázására terveztek.

Ahhoz, hogy megértsük a Fortify technológia lényegét, érdemes megismerni a humin- és fulvosavak szerepét:

A huminsav és a fulvosav komplex szerves vegyületek.

Természetesen a talajban termelődnek a növényi vagy állati maradványok lebontása során, a mikroorganizmusok tevékenysége révén.

A növények növekedésében létfontosságú szerepet játszanak két fő hatásmód szerint.

Az első hatásmechanizmus menete a főbb folyamatok segítségével könnyen megérthető:

• A humin- és fulvosavak hormonális stimulációs hatással bírnak és kedvezően hatnak a Citokinin és Auxin termelésre
• Ennek hatására élénkülnek a növényi anyagcsere-folyamatok a gyökérzetben, a sejtosztódás tekintetében és a fotoszintézis vonatozásában is.
• Hatékonyabb növekedés valósul meg
• Mindezek eredményeként egészséges, életrevaló növényeket kapunk, amelyek ellenállóbbak a környezeti stresszhatásokkal szemben.

A második kedvező hatásmechanizmus is a huminsavak és fulvosavak kedvező hormonstimuláló hatásaiból következnek:

• A tápanyagok könnyebben elérhetők lesznek a növények számára
• A talaj tápanyagainak kelátképzése lehetővé teszi a fémionok jobb felszívódását (Fe, Cu, Zn, Mg, Ca)
• A tápanyagok fokozott biológiai hozzáférhetősége megnő a gyökerek közelében

Mindezek tükrében megállapíthatjuk, hogy a FORTIFY pozitív hatással van mind a növény fejlődésére mind a termelékenységre, hiszen:

• A FORTIFY felgyorsítja a mag csírázási sebességét.
• A FORTIFY serkenti a gyökérzet fejlődését, így fokozza a víz és a tápanyagok felszívhatóságát.
• A FORTIFY lehetővé teszi egészséges, erőteljes növények termesztését, amelyek jobban tolerálják a stresszt, ezáltal jobb kondíciót és jobb hozamot biztosítanak.

Az érdekes előadást köszönjük szépen Szemerits Balázs fejlesztőmérnöknek – olvasóinknak pedig ajánljuk a korábbi szakmai videósorozat epizódjait, hiszen – túlzás nélkül állíthatjuk, hogy – ezek életbevágó témákat boncolgatnak az ágazat szereplői számára:

Kalászosok piaci helyzete: kiderül, meddig emelkedhetnek az árak!