címerezés

Címerezés során a kukorica növény /anya/ porzóját távolítjuk el. Így biztosított, hogy nem önmagát porozza be az anyanövény, hanem kereszteződika a két fajta.

Kapcsolódó címkék: kukorica, kukorica adapter, kukorica termésverseny, kukoricabogár, kukoricamoly, növénytermesztés,

Hozzászólások

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 10:45 | (Claastra)

    Válasz #21453 hozzászólásra Ja zárjuk le,de fogalmad sincs mi volt rendszerváltás elött,kánaán ehez képest,igaz nem 8órában ,de dőlt a lé,címerezéssel 1 évben összejött egy autó,,pulykahízlalással is szépen lehetett keresni,lerhet szídni az átkost,de jobban élt a Zemberek 80%a,félreértés ne essék nem sírom vissza,de nyugodtabban ,biztonságban (anyagilag) éltünk

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 10:03 | Pintér Zoltán

    Megszűnhet a napszámosok foglalkoztatása 2010.03.02. Több tízezer alkalmi munkás foglalkoztatása, több ezer napszámosnak munkát adó mezőgazdasági üzem, gazdaság kerülhet veszélybe április 1-jétől. Ugyanis betarthatatlan az ekkortól hatályba lépő, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara és a FruitVeB, Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség. Csaknem két év egyeztetése után tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt. Ennek egy része vonatkozik a növénytermelésre, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb – évente megközelítően százezer fő – alkalmi munkást foglalkoztatnak. A törvény előkészítése során azonban úgy tűnik hiába folyt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket például a Magyar Agrárkamara, a FruitVeB, illetve más szakmai szervezetek képviseltek. Emiatt fordulhatott az elő, hogy áprilistól, a törvény tervezetett hatályosulásától számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Holott a jogalkotók alapvetően azért készítettek e kérdésről új törvényt, mert a régebbi, ezt szabályozó Alkalmi Munkavállalói könyvről szóló jogszabály is sok konfliktussal volt terhelt.. A Magyar Agrárkamara és a FruitVeB szerint a törvény hibái a most készülő kormányrendeletre is rányomja bélyegét. Többségében azért, mert nem vették figyelembe a szakmai szervezetek ajánlásait. Holott a Magyar Agrárkamara már tavaly nyáron, illetve szeptemberben ezekről a problémákról levélben tájékoztatta Bajnai Gordon miniszterelnököt, Gráf József agrárminisztert, Herczog László munkaügyi minisztert, Oszkó Péter pénzügyminisztert. Hiába. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerütlen és kivitelezhetetlen, hogy egy emberről legalább 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt foglalkoztatási szerződésben rögzíteni, majd azokat a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságoknak be is kell jelenteni. A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják, mint például a hibridkukorica címerezése, vagy a kertészeteknél a gyümölcsszedés, metszés, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Ekkora mennyiségű adminisztráció lehetetlen reggel munkakezdésig, tekintve, hogy e munkáknál nagy a fluktuáció, napról napra változik a napszámosok személye. Egy másik példa a hibákra: a jogszabály előírja – holott ennek eltörlését még a törvény elfogadása előtt minden fórumon javasolta a szakma -, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Holott például egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye – a gépesítés itt lehetetlen – eléri az 1500 órát. Azaz egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, szemben a ténnyel, hogy akár több száz hektárnyi a vetőmagtermesztésre felhasznált területe. De a munkaidő korlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1000-1500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő igény. Itt maximum 10 hektáros gyümölcsöst lehet a törvény szerint alkalmi munkásokkal műveltetni. De említhetnénk szélsőséges példaként a hajtatott zöldségeket is, ahol 4000 óra/ha a kézimunka-igény. A jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását. Belátható, hogy 2010. április elsejétől a szigorodó és ésszerűtlen előírások miatt a termelők kiszolgáltatottsága fokozódik, a munkaügyi ellenőrzések okán több százezer forintos büntetés kifizetése mellett a gazdaságok a munkaügyi előírások megszegése miatt elveszíthetik nemzeti és uniós támogatáshoz való jogosultságukat. Az agrárszakma a leghatározottabb mértékben elutasítja, és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet fokozását azért is, mert mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti. Emiatt ráadásul több tízezer ember alkalmi foglalkoztatása kerül veszélybe, amellett, hogy a feketegazdaság tovább növekedhet. Minderre a Magyar Agrárkamara és a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hívta fel a figyelmet és kérték a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot hogy a szakma egyetértése nélkül a rendelet ne kerülhessen kihirdetésre. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség Gyürky László

  • Életképek a gazdálkodás mindennapjairól » 2014. október 15., csütörtök 09:59 | cimbike.

    Válasz #16565 hozzászólásra Hagyjal már a borkabattal, mostanság inkabb oláh ...nak mennék el, ahogy ki szoktam nézni a címerezés közben. :) egyedül a jd gumicsizma nem illik a kepbe, a 70 tesvěr mellett.:) Moderálta: Bakayd (3932) 2014-07-14 10:21:12

  • GMO Magyarországon Pro és Kontra » 2014. június 10., szerda 13:24 | Dávid2

    Legérdekesebb hogy kártérítésről senki nem beszél, vagy ha mégis benyögi szépen egy két emberke hogy majd a Gazda pereljen majd! Másik dolog hogy címerezés kellős közepén robban a bomba így nem csak a szennyezett vetőmagos területeket kell megsemmisíteni, hanem a környező gazdákét is............kicsit fura nemsmile confused

  • Japán kistraktorok » 2014. június 10., szerda 13:24 | hspityu

    Sziasztok Bencsiki a mai kukorica fajták F1-es hibridek ezért ha a magját elveted max 33% az esélyed csak arra,hogy hasonlítani fog az eredeti növényre.A nemesítéskor 2 növény előnyösebb tulajdonságait keverik-kutyulják.A kukoricánál például a címerezést ismeritek.A hibrid magnál az idegen porzó is beleszól a végeredménybe.Meg még sok egyéb amit én sem ismerek. Viszont hosszú idő alatt kinemesíthetsz így,egy neked megfelelő fajtát,mindig a jó tulajdonságúakat kevergeted,és pár évtized múlva kijöhet valami jó is. smile biggrin Szegeden sok ideje foglalkoznak ezzel a témával komoly sikerekkel is büszkélkedhetnek,természetesen van sok kudarc is de azt nem reklámozzák. A mi kis szintünkön nem érdemes szerintem variálni meg kell venni azt a magot ami jó.

Hírek

További híreink

  • Új lehetőség a kukorica rovarkártevői elleni védelemben

    Új lehetőség a kukorica rovarkártevői elleni védelemben (x)

    Hazánk legnagyobb szántóföldi kultúrájában – a kukoricában – a gyomirtás után a második leggyakrabban felmerülő kérdés a rovarkártevők elleni védelem szükségessége, lehetősége.

  • Új lehetőség a kukorica rovarkártevői elleni védelemben

    Új lehetőség a kukorica rovarkártevői elleni védelemben (x)

    Hazánk legnagyobb szántóföldi kultúrájában – a kukoricában – a gyomirtás után a második leggyakrabban felmerülő kérdés a rovarkártevők elleni védelem szükségessége/lehetősége.

  • Új vetőmagüzem: A Monsanto 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon

    Új vetőmagüzem: A Monsanto 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon

    Az amerikai tulajdonú Monsanto Hungária Kft. 14 milliárd forint, azaz 67 millió dollár ráfordításával bővítette kukorica- és olajrepcevetőmag-termelő kapacitását Komárom-Esztergom megyei, nagyigmándi üzemében, amelyet csütörtökön adtak át.

  • Címerezés, szarvasmarha nyírás és nyári tábor is a Hód-Mezőgazdánál!

    Címerezés, szarvasmarha nyírás és nyári tábor is a Hód-Mezőgazdánál! (x)

    Az egyik legrangosabb szakmai kiállításon túl a térség legnagyobb foglalkoztatójaként is ismert Hód-Mezőgazda Zrt. területén a nyári idényben különösen pezseg az élet, hisz ilyenkor - a diákmunkák szezonjában - mintegy napi kétszáz diák címerez a földeken és végez egyéb munkákat a gazdaság területén. Augusztus 5-től pedig az érdeklődők egyhetes Szarvasmarha show nyíró, és felkészítő tanfolyamon is részt vehetnek. Vagyis egész nyáron telt ház van a Hód-Mezőgazdánál!

[bezárás x]