kukoricabogár

A kukoricabogár lárvája a kukorica legveszedelmesebb talajlakó kártevője. A kifejlett amerikai kukoricabogár imágó (Diabrotica virgifera virgifera) elsősorban a bimbókat, virágot és levélzetet támadja.

Kapcsolódó címkék: kártevő, kukorica,

Hozzászólások

  • Kukorica gyomirtása » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | LSZ75

    Üdv. mindenkinek! Érdekelne, hogy volt-e már tapasztalata valakinek a következő esetben? Egy ismerősöm kukoricáját tavaly a kukorica bogár támadta meg amitől ugye az egész lefeküdt. A terület vízzel volt borítva és így két hétig vízben feküdt a kukorica. Szóval a kérdés: van rá esély, hogy elpusztult a kukoricabogár?

  • GMO Magyarországon Pro és Kontra » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | .Feco.

    Válasz #788 hozzászólásra Ez egy bonyolult, sokrétű dolog! 1, Ha a szomszédod GM-t termeszt, akkor a tied is az lesz, max te többet költöl rá (fölöslegesen) 2, ez nem olyan, hogy olcsóbb-e a gyomirtó vagy sem. Ha csak round-Up-al gyomirtol, akkor beszopod. Ha nem Round-Up-al gyomirtol, de körülötted mindenki, akkor i megszívod. 3, A kukoricamoly brutális kártételt csinál egy szárazabb évben, ami kis víz van azt is feléli. Ugyanez a helyzet a kukoricabogárral. Én láttam olyan kisparcellás fajtakisérletet, ahol ugyanannyi víz mellett volt hagyományos és GMO kukorica, pusztán azért, mert nem pusztítja sem a gyökerét, sem a leveleit nagyon más képet festett a tábla. láttam szárazságtűrő GMO-t is... a filmről: azért az a film nagyon kisarkítja a dolgokat. A készítők nem titkolt célja volt, hogy elrettentsenek mindenki a GMO-tól. Ha te készíteni akarnál egy filmet a salátafogyasztás ellen te is mutatnál olyan farmokat, ahol trágyalével locsolják a fejeskáposztát, megmutatnád hogy egyes helyeken mesterséges fénynél nevelik őket, és hoznál egy csomó embert, aki a vegyszerezett saláta fogyasztásától lett rákos! Bármit be lehet bizonyítani, ha egyoldalúan ábrázolod! Félreértés ne essen, én nem pártolom a GMO-t, de ha egyszer bejön, akkor alkalmazni kell. Vannak akik ma is kézzel kaszálnak, meg lóval szántanak, de a többség akkor is traktorban ül, ha tudja, hogy környezetszennyezés, és a sokmillió év alatt felhalmozott fosszilis tüzelőanyagot égeti elfelé! mint mondtam: széllel szemben nem lehet....

  • Növényvédőszerek » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kukaccsosz

    Hatással van az agyra az egyik gyakori növényvédőszer [origo]|2012. 05. 10., 16:54| Megváltoztatja a gyerekek agyát egy elterjedt növényvédőszer - állapította meg egy új amerikai kutatás. A szert itthon is széles körben alkalmazzák, és okozta már méhek tömeges pusztulását. Mosatlan zöldségeken és gyümölcsökön bárki találkozhat a mérgező anyaggal. A Magyarországon klórpirifosz néven forgalomban lévő hatóanyagot egyrészt talajfertőtlenítésre, másrészt üres raktárak fertőtlenítésére, harmadrészt a szántóföldi termények kártevői ellen alkalmazzák széles körben. "A klórpirifosz hatóanyag a szerves foszforsav-észterek közé tartozik, ezek nagyon kemény rovarölő szerek. Zömükben néhány évtizeddel ezelőtt voltak széles körben használatban, ma már a többségüket visszavonták. Kevés olyan van köztük, ami megfelel a jelenlegi előírásoknak" - mondja Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnökhelyettese. Más az agya a mérgező szerrel érintkezett gyereknek Az USA-ban a szer beltéri használatát 2001-ben tiltották be. Ennek ellenére azoknak a gyerekeknek az agyában, akik magzatként nagy koncentrációban találkoztak a beltéri rovarirtásra használt szerrel, a mai napig eltérés figyelhető meg azokhoz képest, akik nem érintkeztek a vegyülettel (a szert az EU-ban már nem lehet rovarirtásra alkalmazni a háztartásokban). A Columbia Egyetem kutatói 20 olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közzé a napokban. A 7 és 10 év közötti hat fiú és 14 lány agyát a kutatók 20 olyan gyerek agyával hasonlították össze, akik bizonyíthatóan nem voltak kitéve a szernek. A rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodásokat figyeltek meg, míg más területek vékonyabbak voltak. Az agykéreg egyes területeinek megjelenésében mérhető különbségek voltak megfigyelhetők a két csoport között. Bár a kutatás az agyi eltérésékhez nem kapcsol rendellenességeket - azaz "csak" azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezetet -, ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget - írja a Scientific American. Az eredmények egybevágnak korábbi állatkísérletek eredményeivel. A rovarirtó szernek kitett patkányok agyában ugyanis szintén módosulásokat figyeltek meg - annak ellenére, hogy az állatokat az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) által biztonságosnak ítélt dózisnál kisebb, tehát elvben egészségre nem káros mennyiségű szernek tették ki. Itthon méhpusztulást okozott a szer "Tavaly a klórpirifosz alkalmazásának szabályozását módosítottuk, ugyanis beigazolódott, hogy tömeges méhmérgezést okozott. A méhek pusztulása olyan repceföldekhez volt köthető, amelyeket korábban klórpirifosszal permeteztek. Ezért tavalytól a szer csak a repce zöld bimbós állapotáig alkalmazható, a virágport gyűjtő méhek védelmében virágzó állapotban már nem használható" - mondja Jordán László. A zöldségeken-gyümölcsökön is találkozhatunk a mérgező anyaggal A zöldségek-gyümölcsök fogyasztásakor bárki találkozhat ezzel a vegyülettel, csekély, ám mérhető koncentrációban. "A klórpirifosz úgynevezett kontaktszer, azaz nem szívódik fel, hanem a növény felületén burkot képezve nyújt védelmet a kártevők ellen. Mivel a szabályozás szerint a zöldség-gyümölcs csak a megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta után kerülhet forgalomba, elviekben a fogyasztó nem találkozhatna a szerrel" - mondja a NÉBIH elnökhelyettese. Egy szintén amerikai kutatásban igazolta azonban, hogy a kutatás ideje alatt biogazdaságból származó terményekkel táplált gyerekek vérében a klórprifosz és más szerves foszfor tartalmú növényvédőszerek koncentrációja jelentősen csökkent. Amikor a gyerekek újra a megszokott, nem bio forrásból származó zöldségeket-gyümölcsöket kezdték el fogyasztani, az említett mérgező anyagok szintje a vérükben ismét megugrott. Fontos tudni, hogy a gyümölcsök és zöldségek felületén lévő klórpirifosz egy alapos mosással eltávolítható, ha pedig beltérben alkalmazzák a szert, a szellőztetés felgyorsítja a lebomlását. Ennek ellenére az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal vizsgálja a szer használatának esetleges további korlátozását. Addig is, amíg a hatóságok korlátozzák a mérgező vegyületet, azoknak a családoknak, akik nem tudják megfizetni a drágább bio termékeket, a szakértők azt javasolják, hogy legyenek körültekintőek, és bő vízben mossanak meg minden zöldség-gyümölcsöt fogyasztás előtt. A klórpirifosz A klórpirifosz széles spektrumú rovarirtó, amely kontakt- illetve gyomorméregként fejti ki hatását. Eredetileg szúnyogirtóként használták, az EU-ban ma már nincs ilyen használatban. Hatékony földigiliszták, a kukoricabogár, csótányok, hernyók, bolhák, bogarak, legyek, termeszek, tűzhangyák, és a tetvek elleni védekezésben. Rovarölőként használják gabona, gyapot, szántóföldek, dió, zöldség és gyümölcsök, valamint pázsit és dísznövények permetezéséhez. A klórpirifosz egy idegméreg, mely károsíthatja az agyi, idegrendszeri fejlődést. A klórpirifosz a hazánkban forgalmazott élelmiszerek gyakori szennyezője. 2008-ban a 8. leggyakrabban talált szermaradék volt Magyarországon. Forrás: kockazatos.hu

  • Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia / Időjárás » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Konrád

    Válasz #7511 hozzászólásra gondolom azért mert sokáig telített volt a föld vízzel a kukoricabogár nem jelent még meg nálad?

  • Kukorica várhatóan........! » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Mf-es

    Válasz #6020 hozzászólásra Most voltam kint,hát elkeserítő a helyzet.Ahol még volna remény a holnapi esőtől,ott a kukoricabogár rág,de rendesen.Amúgy most elkezdett esni.{:thumbup:}

  • Kukorica gyomirtása » 2014. október 15., csütörtök 11:38 | .grün

    Válasz #3078 hozzászólásra tavaly mi volt a 25 hekiben ? mert az igaz, hogy ha egy tarló nincs gyommentesen tartva akkor simán lerakhatják oda is a tojást a kukoricabogár is évjárat függő én tavaly nyomtam forceot egy parcella 2. évesre , volt kontroll de semmi külömbség nem látszott ott ahol kapott és ott ahol nem , pedig tavaly elég száraz év volt

  • PR63E82 napraforgó » 2014. október 15., csütörtök 11:20 | Vadmalac

    Válasz #50 hozzászólásra Akkor hozzánk hasonlóan nálatok sincs nagy gond a kukoricabogárral. :-) Azt már megtanultam, hogy a jó fajtaválasztás az önmagában többet ér, mint bármelyik gombaölőszer. Én is hasonlóan állok a vetésforgóval, csak nálam úgy néz ki, hogy búza-őszi árpa-napraforgó. A sorrend néha változik. Minden évben megfogadom, hogy vetek valamennyi repcét, mustárt, meg hasonlókat, de sose merem meglépni. De most lehet, hogy elég sok mustár fog elrohadni.

  • Kukorica indító műtrágyázása » 2014. október 15., csütörtök 11:20 | Gergő1

    Válasz #440 hozzászólásra Kényszerűségből vetek harmadjára is kukoricát. a 40ha-omnak jó 2/3-a mindig kukorica. Kukorica hozta eddig, a legtöbb "hasznot" {:cool:} ,nem cserélném le semmire (búza, árpa, repce(2t)). Ha lehetne (vetésforgó, kukoricabogár) vetnék 4.-szerre is. {:thumbup:} A kálisó-tol én is tartok, de mint "kisgazda" nem sok lehetőségem van: - elszórva hagyni, (talán a csapadék bemossa) - elszórás után kombinátor (traktor kerekei megtapossák) - Vagy az általad javasolt szántás előtt kiszórni. (25cm szántás + a téli csapadék... félek a hatóanyag túl mélyre kerül. - kiszórás -> tárcsázás -> leszántás A 80.000Ft kicsit soknak tűnik,de a "spórolás" nem akarom, hogy visszaüssön.

  • Búza termény felvásárlási árak » 2014. október 15., csütörtök 11:20 | Agromókuss

    Válasz #3826 hozzászólásra Ebben igazad van hogy ahol a kukorica is jól terem ott én is megtudok termelni szinte minden más jelentős növényt hisz ezért csinálom a vetésforgót {:smile:} de itt vannak olyan fafejű emberek akik ezt nem értik meg meg nem is akarnak mást de felőlem hagy monokultúrázzanak úgy is az ő földjük romlik le {:thumbdown:} de az a baj hogy kukorica bogár miatt meg nem mindegy hogy mit vetnek mert velünk is kitolnak {:cursing:}

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 10:58 | Pilátus

    Válasz #2422 hozzászólásra ja határkarónak ez ötletes...de felénk nem kell mert tele vagyunk aranysakállal az meg takarít mindent nem csak a pockokat őzekenek fácánoknak is annyi...Én kb négy év múlva jósolom a populáció robbanást ami azt jelenti ,hogy az alföldi nyúlaknak is utána annyi,ott is takarít majd...Különben a délszláv háború idején jöttek át és nincs ellensége jelenleg ő a csúcsragadozó és a vadállomány szempontjából nagyon kártékony ,de nyúgodtan szaporodhat mert nem tesz ellene senki semmit úgyanúgy mint a kukoricabogár megjelenésekor sem ,csak ment a nagy papolás,emlékezetek még???

  • Invazív fajok Magyarországon » 2014. október 15., csütörtök 10:58 | Pintér Zoltán

    Invazív állatfajok Magyarországon: Cifra rák (Orconectes limosus) Jelzőrák (Pacifastacus leniuscurus) Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) Kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) Harlekin katicabogár (Harmonia axyridis) Amerikai fehér szövőlepke (Hypantria cunea) Tölgy selyemlepke (Antheraea yamamai) Spanyol meztelencsiga (Arion lusitanica) Amuri kagyló (Anodonta woodiana) Kínai razbóra (Pseudorasbora parva) Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) Naphal (Lepomis gibbosus) Amurgéb (Perrccottus glenii) Kessler-géb (Neogobius kessleri) Feketefoltú géb (Neogobius melanostomus) Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) Kanadai lúd (Branta canadensis) Mandarinréce (Aix glacerulata) Fácán (Phasianus colchicus) Mosómedve (Procyon lotor) Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) 346/2008. (XII. 30.) Korm. Rendelet a fás szárú növények védelméről 2. § (2) Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, használója (a továbbiakban együtt: használó) a mellékletben meghatározott inváziós fajú fás szárú növény telepítése, pótlása esetén köteles a növény továbbterjedésének megakadályozására. (3) A közutak melletti fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, amennyiben annak környezeti feltételei adottak. 6. § (2) Fás szárú növény pótlása nem történhet - a 2. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a mellékletben meghatározott fajok egyedeivel.

  • GMO Magyarországon Pro és Kontra » 2014. október 15., csütörtök 10:06 | Géntechnikus

    Válasz #819 hozzászólásra Jól mondja Batka, a rezisztencia kialakulása (akár a gyomoknál a glifozáttal szemben, akár kukoricabogárnál a cry3B fehérjével szemben) nem "GMO-probléma", hanem minden kártevő-védekezés verseny régóta ismert, normális velejárója. Ami azt jelenti, hogy nem hátrányunk alakul ki, hanem a technológiai újítással (trazin, szulfonylurea, glifozát stb.) megszerzett előnyünk vész el. Ez se öröm, de aki ezt a géntechnológiából fakadó hátránynak/veszélynek állítja be, az minden más félrevezető aljasságra is képes. Ettől függetlenül a géntech. fejlesztők dolga az, hogy ebben a versenyben generálják az újabb és újabb bevethető újításokat. Idehaza úgy megy a pánikkeltés a témában, hogy közben van alternatív, bevált és engedélyezett új módszer a versenyfutáshoz. A glifozát-rezisztencia esetében választhatók más herbicideket tűrő GM fajták: nagy a kínálat a glüfozinát (Finále, Ignite stb.) toleráns kukorica, repce fajtákból, és már szója is van ilyen tudomásom szerint. Tehát ezekkel már lehet (sőt kellene is megelőzésképpen) váltogatni a glifozáttűrőket. Bevezetés alatt állnak a dikamba és 2,4-D tűrő GM fajták is, azt hiszem legutóbb épp egy 2,4-D-s kukorica kapott zöld utat. A toleráns bogár rasszok esetében szintén megvannak az alternatív kukoricavonalak. A mostani (kb. 5 éve felfedezett, és mostanra erősen terjedő) rasszok pl. simán érzékenyek a cry34, cry35 Bt fehérjéket tartalmazó kukoricákra (nincs keresztrezisztencia), úgyhogy váltani lehet ezekre ott, ahol felütik a fejüket. Ráadásul az újabb kukoricákban már nem csak egy cry fehérje van, és olyan rovar még nem alakult ki, amelyik egyszerre többre is toleráns lenne. Az USA-ban most már főleg olyan hibridekkel jönnek a piacra, amikben 3-5 cry fehérje is van, és lefedik velük az összes főbb rágó kártevőt. A csúcs ebben most a SmartStax kukorica, ami Monsanto, és a Dow közös fejlesztése (http://en.wikipedia.org/wiki/SmartStax), de tudja ezt a Herculex-Xtra is, ami meg Pioneer (és Dow, ha jól emlékszem). Persze, ahogy az ilyen versenyfutásban mindig, a multi-toleráns bogár megjelenése is csak valószínűség és idő kérdése, de hogy 5, 50, vagy ha szerencsénk van 500 év, azt előre senki nem tudja biztosra megmondani. Viszont a legrosszabb eset itt is az, hogy legfeljebb az előnyünk vész el, azaz vissza kell térni ahhoz, amit most Mo-on amúgy is művelünk: a rosszabb, drágább és környezetkárosítóbb vegyszerezéshez.

  • Force talajfertőtlenítő » 2014. október 15., csütörtök 10:06 | Málna

    Átlagos (hideg) tél után a kukoricabogár lárvái május-június hónapban kelnek ki és károsítanak. A vetéssel egy menetben kiadott talajfertőtlenítővel gyakorlatilag már nem kerülnek kontaktusba, mert az a csávázószerrel együtt addigra már elbomlik. Az egyetlen járható út a károsító lárvák elleni védekezésre az állományban (pl. kultivátorral egy menetben) kijuttatott talajfertőtlenítő. Ennél jóval olcsóbb és környezetkímélőbb megoldás a VETÉSVÁLTÁS!!!

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 10:06 | Pintér Zoltán

    Magyar Fehér Könyv a genetikailag módosított élőlényekről PDF Nyomtatás E-mail Írta: Agromonitor.hu 2011. március 22. kedd, 14:07 Magyar Fehér Könyvet jelentetett meg a genetikailag módosított élőlényekről (GMO) a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) és a Pannon Növény- Biotechnológiai Egyesület. A könyv – szögezte le Dudits Dénes, a BZBE elnöke – azt a tudathasadásos helyzetet kívánja feloldani, amely a hazai közvéleményben és döntéshozói körökben mára kialakult. A GMO-k a fenntartható fejlődés főkomponensei lehetnek, és nélkülük a hazai mezőgazdaság versenyképességi és környezetvédelmi gondokkal küzdhet – állapította meg. Sikertelennek tekinthetők azok az eddigi próbálkozások, amelyek a hazai közvélemény és politikai körök meggyőzésére irányultak a GMO-k fenntartható fejlődésben betöltött pozitív szerepéről – fogalmazott a mai sajtótájékoztatón Dudits Dénes. Pedig – tette hozzá – GMO-k nélkül a hazai mezőgazdaság versenyképességi és környezetvédelmi gondokkal küzdhet. A tudományos szakemberek által írt Magyar Fehér Könyv a GMO-kkal kapcsolatban kialakult mai tudathasadásos állapotot igyekszik feloldani – közölte a BZBE elnöke. A kiadvány a legfontosabbnak tartott húsz témában foglalja össze a GMO-kkal összefüggő információkat a „tények tükrében” – mondta Sági László, a szerkesztőbizottság tagja. A könyv magyar és angol nyelven jelent meg hétszáz példányban. A kiadást a BZBE finanszírozta. A két egyesület a kiadványt elsősorban a hazai és az uniós szakmai és politikai szervezeteknek szánja, de például el kívánja juttatni a biológia tanárokhoz és a diákokhoz is. Professzionális mezőgazdaság nélkül nem lehet megfelelni az élelmiszerbiztonsági és minőségi követelményeknek – jelentette ki Balázs Ervin, a szerkesztőbizottság tagja. Ma az alkalmazott növényvédelmi technológiák mellett is elvész a várható termés 20-40 százaléka, a GMO-k felhasználása viszont e veszteséget mérsékelheti. Balázs Ervin szerint a hazai gazdálkodók számára egy GM-növény lehetne igazán fontos, mégpedig a kukoricabogárral szemben ellenálló takarmánykukorica. A most alkalmazott növényvédelmi technológiákkal ugyanis horribilis mennyiségű vegyszer jut a földekbe, komolyan károsítva a talajéletet - szögezte le. Módosítás dátuma: 2011. március 23. szerda, 09:50

  • Kukoricabogár és kukorica betegségek » 2014. október 15., csütörtök 09:37 | kérdező

    Sziasztok! Kezdek én is aggódni a táblám széleinél körben teli van kukoricabogárral. Mekkora terméskiesést jelenthet ez nekem? Most kezdi hányni a címert. 2-4 fej kuki jön minden tövön. a Kukorica olyan 270-300 cm magas szerintem hidas géppel sem lehet belemenni már.{:ban:}{:ban:}{:ban:}{:ban:}{:ban:}{:ban:}{:surrender:}{:surrender:}{:surrender:}{:surrender:}

  • Kukoricabogár és kukorica betegségek » 2014. október 15., csütörtök 08:56 | zsoltee83

    Sziasztok! Csemegekukoricában belefutottam a kukoricabogár lárva problémába. Van egy szakasz, ahol tavaly is csemegekukorica volt, idén kézzel vetettem, így nem tudtam force-ot tenni a mag mellé. Eddig semmi gond nem volt, de most elkezdtek kidőlni a tövek. Mivel tudnám még megmenteni? Actara volt itthon, gyorsan lefújtam, ér az valamit? Még Karate Zeon 5CS van itthon, de az meg nem szisztémikus, hanem kontakt, ugye?

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 08:56 | .Feco.

    Válasz #11120 hozzászólásra Szánthatsz te akármennyit. A fő probléma úgyis a repülő rovarokkal van, nem a területen kikeltekkel. Az érzékeny kultúrákat mint a csemegekukorica vagy a hibrid előállítás 25 éve permetezni kell ellene pedig azokat a mai napig szántás után vetik! A felszaporodásuk oka, hogy melegszik a klíma és a kártételi határuk folyamatosan tolódik északra. Mi már harmadik éve locsoljuk a takarmánykukoricát is, be kell kalkulálni és kész. Olyan mint a kukoricabogár. korábban nem volt vele probléma, mára feljött és számolni kell vele...

  • Kukoricabogár és kukorica betegségek » 2014. szeptember 30., szerda 18:39 | Peti1230

    Kukoricabogár lárva ellen mit ajánlanátok? Biscaya hatásos ellenük? Vagy Gazelle? (Sokkal drágább) Felszívódó kell ugye?

  • Repcevetés 10-75 cm-re? » 2014. szeptember 30., szerda 18:39 | Agromókuss

    Kollégák kellene egy kis segítség hogy milyen talajlakó kártevő lehet az ami kb 0,8-1cm hosszú és kb.: 1mm vastagságú fehér hernyó szerű (hasonlít a kukoricabogár lárvájára) mi az? {:confused:}

  • Olajretek termesztése » 2014. június 10., szerda 19:31 | .Feco.

    felveszem megint ezt a témát, tegnap az öntözős pályázattal sz@ptam... A carrieren nekünk a standard zárt henger van (nem a cambridge, ami a régin volt, és nem is a gumis) A vetészerkezetünk pedig teljesen változó, mindig a táblához és a kilátásokhoz igazított. Kukorica monokultúra viszont nincs, igen elterjed a kukoricabogár, így max 2x, de inkább egyszer 3-4 évente. Szántáson nekünk is a fülünk ketté állt, mire lecibáltuk, de a kultivátorozáson másabb, sokkal jobban elviseli a terhelést... (Amúgy ez mindenkor igaz, pl. kukoricaaratáskor is a kombájn csak a kapaszkodóbordákig süllyed a földbe, szemben a szántottal, ahol azért látszik a nyoma.) A thorit fölösleges, de eladni nem lehet, mert támogatott gép. Beraktuk egy színbe, majd 2 év múlva visszatérhetünk rá...

Hírek

  • Már most készülhetünk a következő szezonra!

    Már most készülhetünk a következő szezonra!

    Újra kell gondolni a kukoricabogár elleni védekezést; hogyan kezdjünk bele a precíziós gazdálkodásba; mi a megoldás a tojásáremelésre? Az Agroinform.hu decemberi szakcikkeinek összefoglalója.

További híreink

Videók

[bezárás x]