Megjelent a Bizottság (EU) 2021/1399 rendelete az 1881/2006/EK rendeletnek a bizonyos élelmiszerekben előforduló anyarozs-szkleróciumok és anyarozs-alkaloidok felső határértékei tekintetében történő módosításáról – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet felső határértékeket állapít meg az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagokra, többek között az anyarozs-szkleróciumokra és az anyarozs-alkaloidokra vonatkozóan. Mivel a helyes mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a válogatási és tisztítási technikák alkalmazásával a legtöbb gabonaféle esetében már biztosítható az anyarozs-szklerócium alacsonyabb szintje, ezért a gabonafélékre vonatkozó jelenlegi felső határértéket valószínűleg csökkenteni fogják.
Vannak olyan termékek, amelyek esetében egyre alacsonyabb szintű szennyezettséget lehet majd elérni, így ezek esetében középtávon szigorúbb felső határértékeket fognak alkalmazni valószínűleg.
A rendelet mellékletében felsorolt, 2022. január 1. előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejükig forgalomban maradhatnak. Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Mi az az anyarozs és milyen problémát okoz?
Az anyarozs (Claviceps purpurea) egy mikotoxinokat termelő fitopatogén gomba, amely nem csak a rozson, hanem a tritikálén és a búzán is megél. Kevésbé ismert, de egyes hibrid búzák kimondottan fogékonyak a fertőzésére.
A Claviceps fajták gombaszerkezetére utal az „ergot” (anyarozs) kifejezés, mely a gabona-, illetve fűfélék kalászán, hosszú, sötét színű szkleróciumok formájában láthatóak. Ezek a szkleróciumok különböző alkaloidvegyületeket tartalmaznak, amelyek közül a legismertebbek és a leggyakrabban előfordulóak: az ergometrin, ergotamin, ergozin, ergokrisztin, ergokriptin, ergokornin.
A toxinok mennyiségére az EU, így Magyarország is szigorú határértékeket határozott meg mind a nyers termény, mind pedig a feldolgozott áruk esetében.
Az anyarozs kórokozó mikotoxinja súlyos mérgezést okoz – Fotó: Agroinform
Bár a kórokozó fejlődésmenete meglehetősen bonyolult, ugyanakkor a problémát okozó szkleróciumai könnyedén felismerhetőek a kalászokban. A szkleróciumok bekerülve a szemes terménybe az őrlés után szétszóródhatnak a lisztben, darában és mérgező alkaloidjaik már könnyedén kapcsolatba kerülhetnek mind az emberekkel, mind pedig a haszonállatokkal. Sok esetben ez a kórokozó eleve olyan kalászos állományokban jelentkezik, amelyeket az alacsony hozam, vagy a túlzott gyomosodás miatt eleve takarmánynak szánnak. Az anyarozzsal szennyezett szenázs könnyen okozhatja a haszonállatok mérgezését, elhullását – olvasható a biokatutatas.hu-n.
Az anyarozs egyébként fontos gyógyszeripari alapanyag és rendszerint zárt termesztésben termelik. Speciális gépekkel segítik a kalászok fertőzését és a szkleróciumok betakarítását.
