Fogyóban a lítium
A mobil elektronikai eszközök, az elektromos autók akkumulátorai, mind lítiumot használnak, de ez szükséges például a kerámia, az üveg előállításához és a kenőanyagok gyártásához is - írta az infostart.hu. Ez az anyag teszi erősebbé és a hőre kevésbé tágulóvá teszi például a kerámia főzőlapokat.
Azonban a kitermelt lítium mennyisége nehezen tudja kielégíteni a növekvő keresletet, ami nagy kihívásokat okoz.
A lítium piaca tavaly 343 millió dollárra rúgott, 2030-ra pedig az előrejelzések 584 millió dolláros piacot jósolnak. A lítiumpiac legjelentősebb szereplője ma Ausztrália, a kitermelés negyedével. A kritikus fontosságú "fehér arany" jövője leginkább az akkumulátorgyártásban az autóiparban, és az autonóm mobilitás eszközei számára fontos, a globális szükséglet 2025-re a becslések szerint 1,5 millió tonna lesz, 2030-ra pedig elérheti a 3 millió tonnát is.
A 2021-es termelési adatok globálisan 540 ezer tonna lítiumról adnak számot és valószerűtlen, hogy ennek a hatszorosát ilyen gyors tempóban el tudjuk érni. Ennek következtében a lítiumpiacon szűkös kínálat és az erős kereslet fogja jellemezni. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2025-re akár beköszönthet a világméretű lítiumhiány is.
Lítium szükséges minden hordozható elektronikai eszközbe. Kép: Unsplash
A lítium kritikus elem
A lítium szerves részét képezi a globális dekarbonizációs célok megvalósításának és a fenntartható jövőnek, amelyet világszerte építünk. A kereslet folyamatos növekedésével ez a ritkaföldfém jelenleg - vagy mondhatjuk úgy is, hogy addig, amíg a robbanásszerűen fejlődő akkumulátorttechnológiák nem mutatnak fel valami hasonlóan hatékyon megoldást helyette - az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás egyik legkritikusabb pillére.
Amint azt az USA Éghajlatváltozási kormányközi testületének (IPCC) legfrissebb jelentése kifejti, rendkívül gyorsan zárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének ablaka, egyre kevesebb időt hagyva nekünk arra, hogy megakadályozzuk a bolygó túlmelegedését, és szembe kelljen néznünk annak következményeivel.
A növekvő lítiumigénnyel kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: van-e elég lítium egyáltalán a célok teljesítéséhez?
Valóban elfogyhat?
Ha nem tudunk elegendő lítiumot kitermelni, az súlyos késedelmet okozna az elektromos közlekedés és a megújuló energia infrastruktúrájának kiépítésében és létrehozásában, ezért érdemes megvizsgálni, hogy van-e elegendő ebből az értékes elemből a globális igények kielégítésére. A hagyományos lítiumbányászati módszerek által okozott károk is aggályokat ébreszthetnek az ágazat fenntarthatóságával kapcsolatban, és az ellátás esetleges megakadása vagy nehézségei minden bizonnyal súlyosbítanák ezeket.
A globális lítiumtartalékot ma több mint 14 millió tonnára becsülik, és a jelenlegi célok eléréséhez szükséges lítium mennyisége valahol 0,5 és 1,3 millió tonna között mozog. 2021-ben a lítium globális kitermelése 100 000 tonnás ipari rekordot ért el. Ezek a statisztikák önmagukban is bizalmat ébreszthetnek a lítiumipar jövője iránt, de megoldandó probléma sok akad. Az ágazat technológiai áttörései azt eredményezték, hogy a lítium a hozamok növelése mellett egyre fenntarthatóbban nyerhető ki sóoldatból, és természetesen a lítium-újrahasznosító ipar fejlesztése is zajlik. Ez együttesen biztosítja, hogy a világ ne fogyjon ki a lítiumból.
Mire érdemes odafigyelni?
Noha a lítiumtartalékok nem jelentenek problémát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitás és energia iránti azonnali és hosszú távú szükségletek szempontjából, van egy probléma, melyet érdemes szem előtt tartani:
Vajon ki tudjuk-e elégíteni a keresletet a jelenlegi infrastruktúrával?
„Sajnos az akkumulátorgyártó kapacitás sokkal gyorsabban kiépíthető, mint a lítiumprojektek" - mondta el Joe Lowry, a Global Lithium elnöke az S&P Globalnak. „A lítiumkapacitásba való beruházások hiánya az elmúlt öt évben meghosszabbítja az ellátási hiányt. Még a jól tőkésített nagy lítiumvállalatok is nehezen teljesítették a növekedési céljaikat."
Lowry úgy véli, hogy 2027-re hiány alakulhat ki a fémből, és az ezen időben túlmutató kínálati előrejelzések nem megbízhatóak. A FastMarkets megerősítette Lowry és a Global Lithium félelmeit, sőt, 2026-ra egyenesen a kínálat összeomlásával ijesztgettek. Ez a fő oka annak, hogy az országok a hazai lítiumellátás biztosítására törekszenek – Mexikó, Chile, Kína, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 2021-ben és 2022-ben olyan lépéseket tett, amelyek saját ellátási láncaik fejlesztése iránti elköteleződésüket jelzik - írta az Energyx.
Lítiumhelyzet 2023-ban
2023-ban megsokszorozódnak a lítium kitermelési projektek, például spodumen (érc alapú lítium) bányák nyílnak majd Ausztráliában, Afrikában és Franciaországban. A chilei, argentin és bolíviai sóoldat-telepeken növelni tervezik a kitermelést, és az egyre növekvő lítiumigények kielégítésére új technológiák is érkeznek majd a piacra. Mindez azt az évet követi a naptárban, amikor a klímatechnológiai finanszírozás új rekordokat ért el, csak 2022 negyedik negyedévében közel 3 milliárd dolláros befektetéssel. Az Egyesült Államokban azonban a hazai lítiumellátási láncokat akadályozza a szabályozás és az infrastruktúra hiánya – kulcsfontosságú kérdések, amelyekkel hamarosan foglalkozni kell, ha az USA el akarja érni klímacéljait.
A megújuló energia ellátási láncai és az elektromos járművek a klímakritikus technológiával egyetemben a 2023-as davosi Világgazdasági Fórum fő témái között is ott voltak. „Szükség van a kritikus ásványok kínálata és kereslete közötti egyensúlyhiányból fakadó kockázatok, valamint e kockázatok következményeinek mélyebb megértésére, és minden bizonnyal ez az első megfelelő lépés a cselekvés felé" – összegezte Benedikt Sobotka, az Eurasian Resources Group (ERG) vezérigazgatója.
„Már ismerjük a bányászati és fémipari ágazat fontosságát az energetikai átállásban, de továbbra is gondolkodnunk kell olyan stratégiákon, amelyek egyesítik az ásványhiány által érintett ágazatok tevékenységét."
Lítiumkészletek és kitermelő országok
Kitermeléséhez rengeteg vízre van szükség, a szükséges erőforrások csak néhány országban koncentrálódnak, ráadásul jelenleg a termelés több mint fele igen vízhiányos területeken zajlik. Az Infostart a Yahoo Finance és az Insider Monkey becslései alapján listát készített az eddig realizált éves kitermelés alapján a legnagyobb lítiumtermelőkről:
12. Kanada - 15 tonna évente
Kanada erős a bányászatban. Ugyan eddig még nem működtettek lítiumbányát, de a megvalósíthatósági tanulmányok azt jelezik előre, hogy ha egy québeci bánya megkezdheti a működést, nem kevesebb, mint évi 15 tonna kitermelt lítiumra számíthatnak. Az engedélyt már meg is kapták erre.
11. Nigéria - 50 tonna évente
A 2019-ben felfedezett lítium-lelőhelyből 50 tonnát tudtak az első évben kitermelni. Az ország bányászata fejletlen, és nemrég a Tesla lítiumbányászatra tett ajánlatát is elutasították, mivel az ország szeretett volna mellé akkumulátorgyárat is telepíteni, a Tesla pedig nem.
.jpg)
Az ország bányászata fejletlen, és nemrég a Tesla lítiumbányászatra tett ajánlatát is elutasították, mivel az ország szeretett volna mellé akkumulátorgyárat is telepíteni, a Tesla pedig nem. Kép: Unsplash
10. Namíbia - 500 tonna évente
Namíbiában előfordul réz, cink, márvány, arany, stb. is a lítium mellett, azonban a kitermelt mennyiségéről nincsenek pontos adataink. Csak megbecsülni lehet a készleteket, egy 2018-as amerikai geológiai felmérés alapján kb. évi 500 tonnával lehetne számolni.
9. Bolívia - 540 tonna évente
Az ország rendelkezik az ezüst, ólom, arany, ón, volfrám és bór mellett lítiummal is. Termelési kapacitásuk 2021-ig összesen 21 millió tonna volt, ami az S&P Global becslései alapján valójában akár 39 millió tonna is lehetett.
8. Portugália - 900 tonna évente
Európában a legnagyobb lítumtermelő, uránt, ólmot, volfrámot is bányásznak. A lítiumot ők elsősorban a porcelánkészítésre használják fel, nem feltétlen az akkumulátorokhoz és elemekhez, és összesen mintegy 60 ezer tonna lítium lehet Portugáliában. Tervezik a bányáik bővítését is, folyamatosak az elbírálások a környezeti engedélyeztetésre.
.jpg)
Kép: Unsplash
7. Zimbabwe - 1200 tonna évente
Természeti erőforrásokban gazdag, úgymint szén, vas, gyémánt, arany, platina, és lítiumot is bányásznak, Afrika legnagyobb készlete az övék. Ennek nagy része a feketepiacon talál új gazdára, csak találgatni lehet a kitermelés valós mennyiségeit, ami talán 1200 tonna lehet az USA Geológiai Szolgálata szerint.
6. Brazília - 1500 tonna évente
Az országban jelentős a bányászat, termelnek ki vasat, aranyat, mangánt, drágaköveket, nikkelt és lítiumot is. Mivel szerettek volna ők is profitálni az egyre növekvő lítiumkeresletből, ezért a közelmúltban enyhítettek a kiviteli szabályaikon. Brazíliában 2021-ben 1500 tonna lítiumot termeltek ki, a globális lítiumbányászatból jelenleg 1,5 százalék esik rájuk. Ezt a mennyiséget szeretnék a következő évtizedben 5 százalékra növelni.
5. Amerikai Egyesült Államok - 5000 tonna évente
Becslések szerint 750 ezer tonna lítium lehet az országban, a lítiumbányászat pedig mondhatni gyerekcipőben jár, egyetlen nevadai helyszínen zajlik csak. Az említett bánya 2022-es nyilatkozata szerint évi 5000 tonnát képes termelni. Az ország több nehézséggel is küzd a hatékony lítiumkitermelést tekintve, egyfelől a jelenlegi eszközeik nem megfelelőek, és a főbb lelőhelyek közel találhatóak a törzsi területekhez. A kulturális hatások is számottevőek, ugyanis a lítiumbányászat nagy mennyiségű talaj megmozgatásával jár, ami eközben károsodik is.
4. Argentína - 6200 tonna évente
A negyedik legnagyobb lítiumkitermelő a világon, van még arany, cink, alumínium, rézt, ólom stb. is a földben, jelentős a bányászati iparuk. Lítiumból egy 2021 év végi adat szerint évi 6200 tonnát tudnak előállítani.
3. Kína - 14 ezer tonna évente
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ lítiumkínálatának 60 százalékát adja, Kína a világ legnagyobb gazdasága, mely 14 000 tonna lítiumot termelt ki a 2021-es adatok szerint, így ők a harmadik legnagyobbak ezen a piacon.
2. Chile - 26 ezer tonna évente
Bányászati szektora erős, rezet is bányásznak, lítiumból pedig a világ második legnagyobb termelője, a 2021-es adatok szerint.
1. Ausztrália - 55 ezer tonna évente
Vas, réz, ólom arany, kobalt, és természetesen a gyémánt mellett a lítium is jelentős bevételi forrásuk: 2021-es adatok szerint világelsők az 55 ezer tonnás éves kitermelésükkel - tudhatjuk meg az Infostart izgalmas összeállításából.
