Mint a mezőgazdaság legtöbb ágazata, a nyúlhústermelés is az emelkedő inputanyagárak szorításában próbál talpon maradni. Sajnos azonban egyik, régebben jelentősnek számító szegmense, a felvásárlásra alapozott háztáji nyúltartás már teljesen megszűnt – igaz, nem a gazdasági körülmények, hanem inkább a jogi környezet miatt.

nyúl

A takarmányárak mérséklődésében bízik az ágazat – fotó: pixabay

Nagyon várják a korábbi pályázatok eredményeit és az új kiírásokat

– Mi sem vagyunk sokkal jobb helyzetben, mint a baromfi-, vagy éppen a sertéstartók, a magas takarmányárak és a megnövekedett energiaárak bennünket is sújtanak – bocsátotta előre érdeklődésünkre Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács elnöke.

– A Covid után legalább azt sikerült elérnünk, hogy értékesítési gondjaink nincsenek már, de az előbbiek újabb hidegzuhanyként értek minket. Mintha most a takarmányárak elkezdtek volna mérséklődni, de egyik szemünk nevet, a másik pedig sír emiatt, mert annak érdekében, hogy a szükséges nyúlhúsmennyiséget biztosítani tudjuk, május-júniusig lekötött takarmányárakkal dolgozunk. Ezek az árak pedig azt a szintet jelentik, amikor még magasak voltak, tehát a termelők ezeket az árváltozásokat egyelőre nem tudják érvényesíteni. Az ágazat 55 ezer tonnányi késztakarmányt használ fel egy évben, ennek a felét gyakorlatilag már megvásárolták a termelők. Ha a csökkenő tendencia folytatódik, az a második fél évben óriási segítséget jelent majd a termelésben, bízunk abban, hogy a késztakarmányárak is mérséklődnek.

Az energiaárak vonatkozásában sajnos nem látunk változást, ezért mindenképpen várjuk azt a lehetőséget, amit a minisztérium is beharangozott: azaz hogy az állattartók részére is lesznek olyan pályázati, fejlesztési lehetőségek, melyek révén a megújuló energiák hasznosításával csökkenteni tudják ezen költségeiket. Ennek okán várjuk a 2022-ben beadott, az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázatok eredményeit is.

Sokan nem tudták megfinanszírozni a magasabb költségeket

Juráskó Róbert jelezte: jelenleg a termelés – az alkalmazott technológia korszerűségi szintjétől függően – a nullszaldó és a veszteség között egyensúlyoz. Ha ez nem változik a jövőben, akkor a termelők felélik a tartalékaikat, ami azt eredményezi majd, hogy tovább szűkül az ágazat húskibocsátása. Az első negyedévben már 15-20 százalékkal csökkent, azok a gazdák, akik a megnövekedett költségeket nem tudták finanszírozni, abbahagyták.

– A felvásárlási ár élősúlyban 15-20 százalékkal nőtt, azonban a fogyasztónál már nem lehet további árnövekedést elérni, ugyanis ez már az a szint lenne, ahol inkább nem vásárolja meg a terméket – folytatta Juráskó Róbert. – Kicsit zsákutcában van most az ágazat emiatt: a termék árát már nem tudjuk tovább emelni, a költségek borzasztó magasak, ezért kezdeményezzük a minisztériumnál, hogy a nyúlhús is kerüljön bele a kedvezményes áfakörös húsok kategóriájába. Ha az áfa nem 27, hanem 5 százalék lenne, az borzasztó nagy segítséget jelentene számunkra.

Az elnök azt is mondta: jelenleg a vágóhidak beszállítva 780 és 850 forintot adnak az élő nyúl kilójáért, ami 10 éves időtávlatban nem jelent nagy emelkedést.


A szigorú előírásokat a háztáji termelők nem tudják teljesíteni

A termelést ma már csak nagyüzemek végzik, a régi típusú háztáji jellegű termelés, amikor az országot járó teherautókkal gyűjtötték és szállították be a vágóhidakra a megfelelő súlyt elérő állatokat, szinte teljesen megszűnt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy olyan szigorú állatjóléti és a tartástechnológiára vonatkozó nyomon követési előírások léptek életbe, amelyeket a háztájiban termelő nem tud, vagy anyagilag nem éri meg számára biztosítani. Aki ma a háztájiban termel, az maximum termelői piaci értékesítésre, de leginkább a család nyúlhús-szükségletének biztosítására teszi ezt. Persze, ennek is nagy jelentősége van és a terméktanács elnöke arra biztat mindenkit, minél többen tegyenek így, hiszen a nyúlhús rendkívül egészséges, zsírszegény, fehér hús. Ezért azon dolgoznak, hogy a belföldi fogyasztás arányát növeljék, e célt szolgálja az Agrárminisztériummal és az Agrármarketing Centrummal közös „Nyúl-j bele" kampányuk is, mely 2017-ben kezdődött és máig tart.

– Ennek is köszönhetően sikerült a nagyobb áruházláncokban szinte napi termékké tenni a nyúlhúst – ezek a húsvéti időszakban akciókkal is várják a vásárlókat – és elérnünk azt, hogy a hazai termelés körülbelül 10 százaléka Magyarországon kerül az asztalra. Ez jelentős növekedés, 2017-ben ugyanis még a teljes mennyiség exportra ment – tette hozzá Juráskó Róbert.