Decemberben, amikor a legtöbb munkahelyen már az év zárását végezték vagy éppen a megérdemelt szabadságot töltötték, a halászati ágazatban dolgozóknak még sok volt a teendője, mivel a karácsonyi ünnepekre biztosítani kellett a kiváló magyar halat a családok számára. A karácsonyi ünnepeken a hazai haltermés 45-50 százalékát értékesítették a halgazdaságok. Lévai Ferencet, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivőjét kérte meg a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, hogy értékelje a 2023-as évet.
A karácsonyi ünnepeken a hazai haltermés 45-50 százalékát értékesítették a halgazdaságok – fotó: Aranyponty Zrt./Facebook
Lévai Ferenc, aki az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a saját tógazdaságának tapasztalata alapján elmondta, hogy az őszi lehalászás a szokásosnál nehezebb volt, a karácsonyra úgy kellett készülniük, hogy az időjárás nem volt túl kedvező. Ennek egyik fő oka a csapadékban bőséges időjárás volt, ami eltelítette a leeresztő csatornákat és ez megnehezítette a halak kifogását.
Az ősz elején tapasztalt aszályos hónapok után örültek a téli vízbőségnek, hiszen a kiszáradt talajnak szüksége volt és van még mindig az utánpótlásra, de ennek a halászok a lehalászás idején nem örülnek.
"Ami a 2023-as év termelési eredményeit illeti, végső adatokkal majd picit később szolgálhatunk, de annyi már látszik, hogy közepes „terméssel" zártuk az idei évet. Ennek egyik oka, hogy a korai hűvös tavasz miatt elszaporodott az ezüstkárász, leívott a tavainkba, elfoglalta az élettereket, így a hűvös időjárás miatt a megszokottnál két héttel később ívó pontyivadékokat csaknem kiszorította a planktonban bővelkedő vizekből. Ez a hozamokban már mérhető kieséseket okozott" – fogalmazott a vezérigazgató.
A közepes eredmények másik oka a megszokottnál kevesebb takarmányozás volt. Sokan alig vásároltak a 2022-es drága takarmányból, így a haltermelést főként a természetes táplálékforrásra lehetett alapozni. A tavakba nagyobb mértékben szórták a szerves trágyát, hogy a megnövekedett planktonképződéssel részben pótolni tudják a halak táplálékát.
Pozitívumként említette, hogy tavaly a halak nem voltak elzsírosodva, kiváló kondícióban, igen jó ízű hússal nevelkedtek. Ugyancsak jó hírként szolgált, hogy a takarmányárak az év második-harmadik negyedében 40-50 százalékkal mérséklődtek.
2023-ban erősödött a kereslet a halak iránt. A hozamot azonban jelentősen csökkentette a védett halevő állatok okozta kár is. Elsősorban a kis és a nagy kormorán dézsmálta a tavakat – szinte egész évben – az enyhe időjárás miatt be nem fagyó tavak bőséges zsákmányt kínáltak.
A klímaváltozás egyik folyománya az is, hogy idehaza a kormoránok fészkelő állománya is elszaporodott, amelyek nemcsak a haltermelők pénztárcáját vékonyítják, hanem a fészkelő helyeik környezetét is károsítják. Miután mindent elpusztítottak, akkor továbbállnak, és új helyet keresve, más madarak fészkeit birtokba véve folytatják a természet rombolását.
Az ágazat szereplőinek régi vágya, hogy a természetvédőkkel közös hangot találjanak abban, hogy miként gyérítsék a madársereget, amely 3-5 ezer tonna(!) hal elpusztításáért felelős. Ez már akkora mennyiség, hogy érzékenyen érinti mind a horgászatot, mind a halpiacot – értékelte a helyzetet.
Az enyhe időjárás miatt be nem fagyó tavak bőséges zsákmányt kínáltak a kormoránoknak – fotó: pixabay.com
A halárral kapcsolatban elmondta, hogy az ártárgyalásokon megszületett egyezség eredményeképpen 15 százalékkal mérséklődtek az árak. Az exportlehetőségek – mivel a lengyel és a román piacon visszaesett a kereslet a magyar halak, haltermékek iránt – beszűkültek. Míg a lengyeleknél a fogyasztás esett vissza, addig a románok az olcsóbb bolgár hallal váltották fel a magyar halat.
Lévai Ferenc a halfogyasztással kapcsolatban kiemelte: idehaza is érzékelhető, hogy az emberek kevesebb élelmiszert, így kevesebb halat fogyasztottak.
Még nincsenek végső adatok, de az látszik, hogy a horgászok is kevesebb halat vásároltak 2023-ban, mint az elmúlt években. A halászati ágazatnak évtizedekig problémát okozott, hogy a halászat nem kapja meg azt a támogatást, amit minden más mezőgazdasági ágazat megkap. Az uniós keret terhére 2023-ban krízistámogatás címen megkapták azt a forrást, ami segített e az ágazat szereplőit a magas takarmányárak kompenzálásában – olvasható az allattenyesztok.hu cikkében.
