Hagyományteremtő céllal rendezett silókonferenciát a Limagrain a herceghalmi Abacus Hotelben. A változatos témájú előadásokra nagy volt az érdeklődés a tejtermelésben érdekelt gazdálkodók körében - több mint 150 szakmai vendég érkezett az eseményre!
A délelőtt moderátoraként Perczel Péter projektvezető köszöntötte a magyar és külföldi résztvevőket.
Ismerjük meg a Holstein-frízt! – Genetika, amely meghatároz egy ágazatot
A gondosan felépített előadások első állomásaként magáról a tejtermelő fajtáról hallhattak az érdeklődők. Olyan információk is elhangzottak, amelyek az évek óta a tejtermelő ágazatban dolgozók számára is újdonságot jelenthettek. A hazai ágazat jellemző fajtájaként ismert Holstein-fríz genetikától, az ágazat fejlesztésének lehetőségeinát, a takarmány emészthetőség főbb paramétereinek áttekintése mellett, a legjobb magyar tejtermelő tehenek által elért verseny-eredményekig - átfogó prezentációt tartott Kőrösi Zsolt tenyésztésvezető, (a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének képviseltében) „Aktualitások a holstein tenyésztésben” címmel.
Második előadásként Lukács László a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója ágazatfejlesztési koncepcióját hallhatták a résztvevők – különös tekintettel a takarmányozásra.
A tejtermelési ágazat jelenleg több párhuzamosan jelentkező problémával küzd:
- Hazánk termelési kapacitása kicsi
- Előállított nyerstejünk jó minőségű, ám magas takarmányozási költséggel tudjuk csak előállítani
- Termelési technológiánk sokat fejlődött az elmúlt években, de a beruházások mértéke még mindig nem elégséges a versenyképes termeléshez.
- A feldolgozó iparra a technológiai lemaradás jellemző
- A hazai piacot közösségi marketinggel kellene népszerűsíteni, mert tejfogyasztásunk alacsony.
- Külkereskedelmi piacunk szerkezete szervezetlen
A problémák megoldására javaslatokat is hallhattunk az ágazat részéről, amelyeket az alábbi pontokban fogalmaztak meg:
- Szakirányú közép- és felsőoktatási intézmények tananyagainak áttekintése, a gyakorlati oktatás feltételeinek javítása.
- Tejtermelésre ösztönző uniós és nemzeti támogatási rendszer kidolgozása
- Földbirtok-politika végrehajtása során az állattenyésztők takarmánytermesztési és trágya-elhelyezési igényeit szolgáló garanciák beépítése a rendszerbe.
- A notifikált nemzeti támogatási jogcímeket, - pl. állati hulla megsemmisítés, tenyésztés-szervezés, állatbetegségek megelőzése –indokolt újabb hét évre megújítani.
- Évi legalább 20 Mrd Ft-os közvetlen – elsősorban a termeléshez köthető – támogatásokhoz jusson a szektor.
A tejfakasztó LGAN hibridkukoricák termesztési technológiája összhangban a zöldítéssel és az ökológiai területek hasznosításával
A hatékony tejtermelés nagyban múlhat a jó hibridválasztáson és a kifogástalan szilázson. A Tej Terméktanács javaslata ezzel összhangba helyezve szemléli a zöldítés nemzeti szabályainak kialakítását és az ökológiai területek gazdaságos hasznosítását - mégpedig úgy, hogy ezekre a területekre vonatkozóan a szabályok és a területalapú jogcímek ösztönzőleg hassanak a szálastakarmány-termesztésre és az e célból kialakított gyepterületekre.
Az előadás sok kérdést- és vitát váltott ki, a résztvevők mindenképpen hasznosnak ítélték a több szemszögből –és változatos megközelítésből történő szakmai vélemények értékelését, hiszen ezek a gondolatok a komplex ismeretet bővítették és az ágazat javát szolgálták.
Kézzel fogható bizonyíték – Közkézen forogtak a szilázs minták az interaktív előadáson
Rövid szünet után Dr. Orosz Szilvia Takarmányanalitikai igazgató (Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., Gödöllő) a takarmányértékesítésről, a silókukorica emészthetőségéről és bendőbeli lebonthatóságáról valamint a silózás folyamatában végzett szemroppantás kiemelt jelentőségéről mutatott be eredményeket sok száz szilázs minta kiértékelésével.
A minták leglátványosabb példáit vákuumfóliába zárva, felirattal ellátva magával hozta a takarmányozási szakember, hogy még emlékezetesebben tudja prezentálni az elhangzottakat.
A kiinduló pont: a tehén testkapacitása és szárazanyag-felvevő képessége meghatározó a potenciálisan termelhető tej mennyisége szempontjából, de a tömegtakarmány fizikai szerkezete továbbá bendőben lebontható- és emészthető szerves anyag tartalma fogja meghatározni a tényleges termelést és annak költségeit.
Egy tavaly Mezőhegyesen készült szántóföldi vizsgálat NIR laboratóriumi eredményein keresztül bemutatásra kerültek új szempontok, melyet a gödöllői labor már mérni képes és eredményeik felhasználhatók akár a jó emészthetőségű rostot előállító kukorica hibridek kiválasztásához is.
A szemroppantottság mérésének jelentőségeként egy egyszerű számítással könnyen igazolható, hogy az optimális szemroppantottságú kukorica szilázs többlet energiát képvisel és ezáltal abrak takarítható meg vele (amely eladásra kerülhet többlet profitot eredményezve).
Áttörő eredmények, magasabb hozamok! –Van mit tervezni 2014-re!
Az elhangzottakhoz csatlakozva Lehel László Tudományos munkatárs (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom) részletesen bemutatta az intézet által a Limagrain megbízásából készült kísérletek eredményeit. Ezen vizsgálatok két évben is a Mezőhegyesi Ménesbirtok ZRt tejelő tehenészetében végzett etetési kísérletek voltak, ahol a vizsgált hibrid mindkét évben az LG34.90 (LGAN Limagrain silókukorica) volt és a kontrol valamely nagy volumenben használt versenytárs hibrid. Eredményként összefoglalta, hogy a Limagrain kukorica szilázst fogyasztó tehén csoport egyik évben naponta tehenenként 0,6 kg többlet tejet termelt és a következő évben ez az előny már 1,09 kg volt szintén naponta és tehenenként.
A bendőbeli lebonthatóságot illetően egy bendőfisztulával ellátott ürükön végzett kísérlet eredményeit ismerhette meg a hallgatóság. Ez a kísérlet is bizonyította, hogy az LG 34.90 hibrid esetén az NDF lebonthatósága 4 illetve 6%-kal volt magasabb egyéb hibridekhez képest.
Záró előadásként a Limagrain témavezető, a projekt felelőse Stanislav Studenka mutatta be a Limagrain LGAN silókukorica hibridek nemzetközi szereplését. Franciaországtól Lengyelországig és Hollandiától Csehországig nagyon sok élő állatokon végzett vizsgálat is a herceghalmi Intézet eredményit igazolta miszerint az LGAN hibridek termelésével többlet tejtermelés érhető el más hibridekhez képest. Eközben megőrizhetjük, sőt javíthatjuk a tejelő szarvasmarha állományunk egészségi állapotát is.
Elmondta, hogy a Limagrain cég nemesítési programja több mint 25 éve zajlik, és hibridjeiket éveken át tesztelik a magasabb, jobb rostemészthetőség tekintetében. Hangsúlyozta a rostok emészthetőségének jelentőségét az energiaszolgáltatásban és bemutatta, hogy a lignin és egyéb sejtfal alkotók kapcsolódásai mennyiben mások a Limagrain hibridkukoricáknál, mellyel megkönnyítik azok emészthetőségét.
Végezetül összefoglalta, hogy a termelők előnye az LGAN hibridkukoricák használatával:
- a hektáronkénti többlet energia
- a magasabb napi szárazanyag bevitel
- a jobb állategészség
- több tej
- eredményesebb tejtermlés
- és a hibridválasztás biztonsága
Ilyen hibridek hazánkban az LG34.90, a Shannon és a Janett, melyek a 2014 vetési szezonban is segítik majd a magyar gazdákat!
Gazdaszemmel: A szántóföldön is megállják a helyüket!
Egyik legfontosabb értékmérő tulajdonság a gazdálkodók szemében egy silókukorica fajtaválasztás tekintetében, hogy a kukoricanövény a szántóföldön, jelen szélsőséges időjárási viszonyok között is jól teljesítsen. Az LGAN hibridkukoricák szabadföldi teljesítménye érdekében a kutatók 3 évig tesztelik a hibridek tulajdonságait, mielőtt piacra bocsátanák a fajtákat. Az LG és LGAN logó garanciát jelent a hibrid teljesítményére nehéz körülmények között is!
Eredmények, tapasztalatok
A résztvevők a nap végére részletesebben megismerhették a Limagrain erőfeszítésit a silókukorica nemesítés területén.
A sok nemzetközi és hazai referencia és termelésből származó eredmény is igazolta, hogy Limagrain által forgalmazott LGAN silókukorica hibridek ténylegesen tejfakasztóak. A magasabb rost emészthetőség a tejelő szarvasmarhák esetén az egyik legfontosabb értékmérője lehet a különböző silókukorica hibrideknek, mely területen az LGAN hibridek többet nyújtanak.
A program ebéddel zárult ahol mindenki terített asztalok mellett vitathatta meg az elhangzottakat és kezdhette tervezgetni a jövő termelési évét.
