Az elmúlt tíz évben (euróban számolva) 35–40 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára – mondta a Világgazdaságnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Jelenleg pangás van a piacon – az utóbbi időben a felvásárlás szakaszossá vált, a méhészek néhány éve még bármikor el tudták adni terméküket, most viszont hosszabb időszakokra is leáll a piac.

Fazekas Gyula a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke azt nyilatkozta a lapnak, hogy a külföldi vevők gyenge érdeklődést mutatnak a magyar méz iránt. Ez a jelenség már november közepe óta látható, hiszen a megvásárolt árut "maguk előtt tolják" a nyugat-európai vevők, a piac telített. Emellett páran ki is jelentették, hogy a következő szezonig nem is szeretnének vásárolni mézet.

Vannak időszakok, amikor teljesen megáll a piac – fotó: Bodnár Boglárka / MTI

A vegyes méz esetében a probléma egyik fő oka az, hogy

az olcsóbb ukrán áru kiszorítja az EU-ból a hazai terméket, amely ellehetetleníti a magyar vegyes méz külpiaci értékesítését.

Magyarország nagyjából 20 ezer tonnát értékesít külföldön, melynek a fele vegyes méz, az akácméz pedig körülbelül 8 ezer tonnát tesz ki. Míg Ukrajna éves szinten 6 ezer tonnára rendelkezik uniós vámmentes kvótával, emellett az ország összes európai exportja évente 60 ezer tonna.

Az unió piacára évente 250 ezer tonna méz kerül harmadik országokból, ebből 80–100 ezer tonna kínai termék. A kínai mézek minőségével kapcsolatban folyamatosak az aggályok, az innen érkező szintetikus mézek ellen a méhészek már évek óta küzdenek több-kevesebb sikerrel. Állítólag már olyan hamisítási módszerek léteznek, amelyek laboratóriumban is megkülönböztethetetlenné teszik a "műmézet" a valóditól.

Az utóbbi években elindult a burkolt export is, ami azt jelenti, hogy a kínai kereskedők egy európai partner segítségével juttatják el a hamisítványokat a nagy csomagolócégekhez. Itt aztán kiváló minőségű termékként csomagolják őket. Az EU-ba érkező mézek minőség-ellenőrzésének hiányosságai miatt szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az ukrán mézekbe keverve szintén jön kínai termék.

Jelenleg 560 forint a vegyes méz kilónkénti ára, az ukrán terméket viszont a vevőhöz szállítva kínálják kilónként 2 euró körüli áron, így a magyar termék ára körülbelül 60 forinttal magasabb. Ennyiért pedig a magyar vegyes mézet esélytelen a külpiacon értékesíteni.

A hazai méhészekkel a Fórum rovatunkban megbeszélheted az összes aktuális témát.