Orbán Viktor miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében Becsehelyről üzent: „a magyar pálinka több mint ital, a magyar kultúra része”. A kormányfő a szabad magán pálinkafőzés 15 éves jubileumára utalt, amely a házi párlatkészítés új korszakának kezdetét jelölte. A helyszín nem véletlen: a zalai község szőlőhegyén került sor az első hazai szabad pálinkafőzésre, amit a 10 éves és most, a 15 éves évfordulón is megünnepeltek: hagyomány, hogy a jelentős évfordulókon részt vesz a kormányfő is.  

Miért éppen Becsehely?

Becsehely neve az elmúlt másfél évtizedben összeforrt a „pálinkaszabadság” szimbolikájával. A zalai település a házi főzés újra engedélyezésének első éveiben is rendszeresen adott otthont megemlékezéseknek és közösségi eseményeknek, és a helyi hegyközségi-kisüzemi kultúra miatt sokak szemében a magyar gyümölcspárlat „élő terepe”. A miniszterelnöki üzenet ezért egyszerre szól a vidék Magyarországának és a pálinkát készítő-kóstoló közösségeknek.

2010 fordulópontja

A 2010-es jogszabályi fordulat – szigorú keretek között – újra utat nyitott a magánfőzésnek. A lényeg máig változatlan: saját gyümölcsből, saját fogyasztásra, bejelentési kötelezettség mellett, korlátozott mennyiségben készíthető pálinka. A házi főzet nem hozható kereskedelmi forgalomba, a vendéglátásban és értékesítésben továbbra is a főzdék, pálinkaházak jogi és minőségbiztosítási szabályai az irányadók. A mennyiségi limit és a bejelentés technikája az évek során pontosodott, de a pálinkaszabadság alapelve – a háztáji gyümölcs becsatornázása a családi kultúrába – megmaradt.

Hagyomány és identitás

A kormányfő mondatának – „a pálinka több mint ital” – valódi súlya abban áll, hogy a pálinkafőzés tudás, közösségi rítus és nyelv egyszerre. A gyümölcsfajták kiválasztása, az erjesztés-főzés-szellőztetés finomságai, a hordóhasználat vagy a palackozás mind-mind olyan mesterségbeli fogások, amelyek nemzedékeken át adódnak tovább. A gyümölcsöshöz, a kerthez, a szüret ritmusához kötött életmód a pálinkán keresztül válik ünneppé: koccintás szüreten, családi asztalnál, falunapon.

Gazdasági és turisztikai hatások

A pálinka ma már önálló turisztikai termék is: pálinkaházak kóstoló- és látogatóterei, tematikus túrák, helyi gasztrofesztiválok épülnek rá. A magánfőzés és a kereskedelmi főzdék kettős rendszere közben képes helyben tartani a gyümölcs értékét: ami nem kerül piacra frissáruként, az minőségi párlatként kaphat új életet. A helyi identitás és a gazdasági racionalitás így nem kizárják, hanem erősítik egymást.

Minőség és szabályozás kéz a kézben

A pálinka értéke a minőségből fakad. A házi főzésnél a szabályok azért fontosak, hogy a biztonság és a minőség minimuma mindenütt teljesüljön; a kereskedelmi főzdéknél az eredetvédelem, a fajtapálinkák (pl. szilva, körte, kajszi, birs, szőlő-törköly) és a technológiai fegyelem teremti meg a polcon is felismerhető minőséget. A kettő együtt teszi hitelessé a „magyar pálinka” fogalmát, amely ma már nemzetközi színtéren is védett és beazonosítható.

Becsehely üzenete

Becsehely a zalai dombok között ma is azt példázza, hogy a helyi tudás, a gyümölcstermelők munkája és a közösségi összefogás hogyan fordítható értékké. A 15. évforduló nem lezárás, hanem újabb nekifutás: a minőségi magyar pálinka jövője azon múlik, hogy a szabályozott keretek között mennyire tudjuk megőrizni a mesterfogásokat, és mennyire tudjuk bemutatni a látogatóknak – akár éppen olyan településeken, mint Becsehely.

Indexkép: Facebook/Orbán Viktor