Az oroszországi Perm Nemzeti Kutató Műszaki Egyetem kutatói egy ígéretes alternatívát dolgoztak ki az antibiotikumok kiváltására a brojlertartásban. A kutatók által kifejlesztett új takarmánykiegészítő két természetes összetevőre épül: földigilisztalisztre és a Leuzea carthamoides (közismert nevén maral gyökér) növény kivonatára. Ezeket 1:5 arányban keverve alkalmazzák a baromfi takarmányában.

A kutatás hátterét az új orosz szabályozás adja, amely 2025-től csak állatorvosi recept vagy külön engedély birtokában engedélyezi antibiotikumok alkalmazását az állattartásban. Ennek következményeként a baromfiágazat sürgősen keres hatékony, természetes alternatívákat.

Miért épp földigiliszta és maral gyökér?

A kutatók szerint a jelenlegi alternatívák – mint a probiotikumok, enzimek vagy szerves savak – hatásspektruma túl szűk. Egyesek csak az emésztést támogatják, mások csupán egyes baktériumokat gátolnak. A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy ezek nem képesek komplex módon javítani a baromfik általános egészségi állapotát, immunválaszát, illetve nem kezelik a szisztémás stresszt.

A földigilisztaliszt és maralgyökér kombinációja ezzel szemben kedvezően befolyásolja mind a madarak anyagcseréjét, mind immunrendszerüket, ráadásul fehérje- és tápanyagellátottságuk is javul

– derül ki a kutatási jelentésből.

takarmány

Takarmány – Fotó: pexels.com

A terepi vizsgálatok meglepően jó eredményeket hoztak

Egy kiterjedt kísérlet során a kutatók egy nagy baromfifarmon tesztelték az új kiegészítőt. A csirkéket két csoportra osztották: az egyik hagyományos takarmányt kapott, míg a másik ugyanazt az eleséget, de naponta 10 gramm kiegészítéssel, az élet 8. és 14. napja között. A madarakat a hizlalás végéig (38. nap) napi szinten mérték, figyelve a súlygyarapodást, a takarmányfelvételt és az általános egészségi állapotot.

A kísérlet végére az új adalékanyaggal etetett madarak átlagos testsúlya elérte a 2309 grammot, ami 138 grammal több volt, mint a kontrollcsoport esetében. Ennél is jelentősebb volt a hússzerkezet minőségének javulása: a mellizmokban a fehérjetartalom 22,4%-ról 23,5%-ra, míg a combizmokban közel 2,3 százalékponttal nőtt. Ez a változás nemcsak táplálóbbá tette a húst, hanem növelte az értékes izomtömeg arányát is.

A kutatók kiemelték, hogy a mellfilé tömege 14,1%-kal nőtt, a madarakból származó hasznos húshányad pedig 68,4%-ról 72%-ra emelkedett.

Gazdaságos és fenntartható megoldás a baromfiágazatban

A kutatás üzleti vonatkozásai is figyelemre méltóak. Az eredmények alapján az új kiegészítő alkalmazása 33%-kal növeli a termelés nyereségességét. Ez az arány a húsminőség javulásának, a nagyobb hozamnak és a változatlan takarmányköltségeknek köszönhető.

Sergej Solodnikov, az Orosz Tudományos Akadémia tagja elmondta, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti: minden ezer tenyésztett csirkére vetítve a farm 64,5 kilogrammal több, prémium minőségű mellhúst tudott előállítani. Egy évente több millió madarat tenyésztő vállalatnál ez akár több tíz tonnányi plusz terméket is jelenthet úgy, hogy nem kell többletköltséggel számolni a takarmányozásban.

Forrás: poultryworld.net
Indexkép: shutterstock.com