Az Európai Parlament 2024. január 18.-án megszavazta a halászati ​​és akvakultúra forgalmazási szabványairól szóló jelentést – írja a nak.hu.

Halrudacska – vajon mi van benne? – fotó: Nébih/Szupermenta

Több élelmiszeripari termékpályán is egyre-másra jelennek meg az eredeti alapanyagokat vagy termékeket helyettesítő termékek.

Mivel fontos szem előtt tartani, hogy a fogyasztó könnyen, gyorsan és pontosan tájékozódhasson a termékről, a csomagoláson elhelyezett információk nem lehetnek megtévesztőek.

Ennek érdekében a plenáris ülés úgy döntött, hogy indítványozza bizonyos kifejezések használatának korlátozását növényi alapú alternatívák esetén.


A Parlament az alábbiakat tette közzé jelentésében:

Az Európai Parlament

  • úgy véli, hogy a nyomonkövethetőség és a kapcsolódó átláthatósági intézkedések szükségesek az alkalmazandó közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosításához;
  • úgy véli, hogy amennyiben ezeket az intézkedéseket megfelelő címkézési rendszer támasztja alá, amelyet a feldolgozott, friss és tartósított, akvakultúrában termelt élelmiszerek esetében elő kell írni, akkor garantálni tudják, hogy a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás pontos, egyértelmű, teljes és megbízható legyen;
  • hangsúlyozza, hogy egy ilyen címkézési rendszer létfontosságú az élelmiszercsalás, többek között a téves címkézés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben;
  • úgy véli, hogy az értéklánc minden szakaszában meg kell erősíteni és garantálni kell a termékek nyomonkövethetőségét annak érdekében, hogy ne csak gazdasági és kereskedelmi előnyöket biztosítsanak, hanem hozzájáruljanak az egészség védelmére irányuló erőfeszítésekhez is;
  • e tekintetben üdvözli, hogy az új halászati ellenőrzési rendelet bevezette az importált termékekre vonatkozó fogási tanúsítványt;
  • megjegyzi, hogy a Bizottság a konzultációk során olyan bejelentéseket kapott, amelyek szerint egyes tagállamokban nem teljesültek a fogyasztók kötelező tájékoztatására vonatkozó követelmények;
  • megállapítja, hogy a végrehajtás EU-szerte egyenlőtlen, és ez különösen jelentős egyes szegmensekben, például a halkereskedők és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők esetében;
  • emlékeztet arra, hogy a címkézésnek pontos leírást kell adnia a halászati és nem halászati termékekről, elkerülve a fogyasztókra és a halászokra nézve káros csalásokat és megtévesztő reklámokat, különösen a helyettesítő termékek említésekor, mivel sok esetben olyan képeket használnak, amelyek alapján a fogyasztók úgy vélik, hogy bizonyos termékek halászati termékek, miközben nem azok;
  • aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a piacon lévő egyes termékek, például a növényi alapú termékek, kizárólag halászati termékek által használt kifejezéseket használnak, annak ellenére, hogy nem halászati termékek;
  • úgy véli, hogy a Bizottságnak a beérkezett jelentések alapján tovább kell vizsgálnia ezt a kérdést;
  • ezért úgy véli, hogy a „hal” vagy „halfajok” kereskedelmi nevet az egységes piacon az állati eredetű halászati vagy akvakultúra-termékek számára kell fenntartani;
  • e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a halászati és akvakultúra-termékeket utánzó növényi alapú termékek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó hatályos jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók pontos tájékoztatást kapjanak, amely elkerüli a félreértéseket és fenntartja az esélyegyenlőséget az uniós piacon

Meg kell jegyezni azt is, hogy az ülésen arról is döntés született, hogy az EU-ban értékesített összes halászati és akvakultúra-termék egyenlő versenyfeltételeit biztosító politikát kell folytatni, így a képviselők kezdeményezték, hogy minden (EU-s és import) terméken meg kelljen adni az összetevőkre, a fogás dátumára, a fogás földrajzi helyére és a használt eszközre vonatkozó információkat.

Ezen kívül ragaszkodnak ahhoz is, hogy minden halterméknek – mind az EU-ból, mind az importból származónak – ugyanazokat a környezeti és társadalmi fenntarthatósági szabványokat kelljen betartania.

Mivel a jelenlegi folyamat alapja egy „saját kezdeményezésű jelentés” (INI), a következő lépés az, hogy megküldik a Bizottságnak, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot – olvasható a nak.hu cikkében.