2025 októberében Magyarországon első alkalommal azonosították a myxomatosis nevű fertőző betegséget mezei nyulaknál. Az Állatorvostudományi Egyetem szakemberei a Nyugat-Magyarországi Vadásztársaságtól beküldött tetemek vizsgálata során állapították meg a diagnózist, amely jelentős természetvédelmi és vadgazdálkodási kérdéseket vet fel.

A megbetegedett állatok tetemei október 1-jén kerültek be az egyetemre, ahol a patológiai, kórszövettani és virológiai vizsgálatok alapján megerősítést nyert a vírus jelenléte. A kórokozót már évek óta ismerik Nyugat-Európában, de Magyarországon eddig nem volt rá bizonyíték. Gál János professzor, az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat-, Vad-, Hal- és Méhegészségügyi Tanszékének vezetője szerint a betegség terjedése logikus következménye annak, hogy már Ausztriában is megjelent a fertőzés, így hazánk sem kerülhette el a kórokozó bejutását.

A betegség terjedése: nyugat-európai eredet, fokozódó jelenlét

A myxomatosis nem ismeretlen az európai állategészségügyi szakemberek számára. Először 2014-ben Angliában észlelték mezei nyulaknál, majd Spanyolországban és Portugáliában is megjelent. A vírus különösen veszélyes, mert olyan nyúlfajokban is képes megtelepedni, amelyek addig nem találkoztak vele – így az immunrendszerük nem tud kellőképpen reagálni.

A hazai kutatók már évek óta számoltak a megjelenés lehetőségével, hiszen a kórokozó terjedése fokozatos, a földrajzi közelség pedig előbb-utóbb elérhetővé tette Magyarországot is a fertőzés számára. A mostani az első igazolt eset hazánkban, és minden jel arra utal, hogy ez csupán a kezdet.

mezei nyúl

Mezei nyúl – Fotó: Pixabay

Hogyan fertőz és pusztít a vírus?

A betegséget egy DNS-alapú vírus okozza, amely leggyakrabban szúnyogok közvetítésével kerül be az állat szervezetébe. Azonban más külső élősködők, például bolhák is részt vehetnek a vírus terjesztésében. A fertőzés menete összetett: a vírus először a véráramba jut, majd onnan a belső szervekbe, végül pedig a bőrbe, ahol a szaporodás utolsó fázisa zajlik le.

Ekkor jelentkeznek a klinikai tünetek, amelyek súlyosak és látványosak:

  • göbök és hólyagok jelennek meg a szemhéjakon, ajkakon, illetve az ivarszervek környékén;
  • a legyengült állatoknál kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, ami tovább rontja a tájékozódási képességüket;
  • gyakori az orrüregi gyulladás, illetve az ivarszervi vagy végbélnyílási ödémás kitüremkedés.
A szemhéjduzzanat és látászavar miatt a beteg nyulak nehezebben tájékozódnak, nem jutnak megfelelően táplálékhoz, és a természetes ellenségek, például a ragadozók elől sem tudnak elmenekülni.

Miért fontos ez a fertőzés vadgazdálkodási szempontból?

A most azonosított két mezei nyúl közúti balesetben pusztult el, azonban az állatorvosi vizsgálat során tipikus myxomatosis tüneteket észleltek rajtuk. Feltételezhető, hogy a tájékozódási zavar okozta az úttestre tévedést, ami közvetett bizonyíték arra, milyen mértékben csökkenti a fertőzés az állatok túlélési esélyeit.

Gál János professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezei nyúl populációk immunrendszere nem felkészült erre a kórokozóra, hiszen korábban nem találkoztak vele. Ezért a jelenlegi járványhullám kifejezetten súlyos lehet, akár a populációk jelentős visszaesését is okozhatja. Az első hullám rendszerint a legdrámaibb hatású, mivel az állományban nincs semmilyen immunológiai memória a vírus ellen.

Van-e esély a regenerálódásra?

A jövő nagy kérdése az lesz, hogy a betegség levonulását követően képesek-e a nyúlpopulációk újra megerősödni. Ez egy hosszabb távú folyamat, amelyet csak további terepi megfigyelésekkel és kutatásokkal lehet majd értékelni. A szakértők jelenleg is adatokat gyűjtenek a fertőzés terjedéséről, a klinikai tünetek gyakoriságáról és a populációk reagálásáról.

Gál János hangsúlyozta: ez az első járványhullám, és bár a jövőbeni enyhébb lefolyás lehetősége fennáll, ez csak elméleti feltételezés. A természetes immunizációs folyamat évekig tarthat, és közben jelentős veszteségek érhetik az élővilágot.

Miért nehéz védekezni a myxomatosis ellen?

A vírus elleni védekezés vadon élő populációkban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Sem vakcinázás, sem gyógyszeres kezelés nem lehetséges a szabadon élő állatok esetében – nemcsak költség, hanem technikai okok miatt sem.

Mesterséges eszközökkel csak közvetetten lehet befolyásolni a járvány hatását: a vadállomány túlzott túlszaporodását például vadászattal lehet kordában tartani.

A szakember szerint a legfontosabb, amit tehetünk, az az, hogy egyensúlyt próbálunk fenntartani a mezei nyúl állomány és a természetes környezeti eltartóképesség között. Emellett a téli időszakban érdemes kiegészítő takarmányozással, illetve vadgazdálkodási módszerekkel támogatni a legyengült populációkat, ezzel is erősítve az immunrendszerüket.

Emberre nem veszélyes a kórokozó

A lakosság számára fontos információ, hogy a myxomatosis nem jelent kockázatot az emberre. Sem kirándulás, sem vadászat során nincs esély arra, hogy a vírus emberi megbetegedést okozzon. Ugyanez érvényes a kutyákra is – még ha vadászat vagy séta során kapcsolatba kerülnek beteg nyulakkal vagy tetemekkel, a vírus nem képes megfertőzni őket.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegség figyelmen kívül hagyható, hiszen ökológiai és természetvédelmi szempontból rendkívül súlyos következményekkel járhat.

Forrás: infostart.hu
Indexkép: pixabay.com