Lássuk, mi vár ránk Karácsony havában:

Általános decemberi hiedelmek és megfigyelések:

A népi megfigyelés szerint, ha december első felében enyhébb az idő, akkor összességében kemény télre kell számítani. Ha viszont a hó végén enyhébb, akkor március elején már vége a hideg időnek. Tehát „hideg december, kora tavasz" – állítja a népi hiedelem, de vajon mit mondanának most, a klímaváltozás által meglehetősen szélsőségessé vált időjárási viszonyokra? Ezt persze nem tudhatjuk, talán az idő majd új hiedelmeket és megállapításokat hoz a hagyományainkba. De lássuk, mire számíthatunk még!

December havának utolsó két napján kivágott fa nem rohad el, nem rágja szú, és idővel olyan kemény lesz, akár a kő.

Jeles napok, dátumhoz kötött érdekességek:

December 6., Miklós nap: ha ezen a napon havazik, vége az enyhe időjárásnak.

December 13., Luca napja: a Luca naptól számított 12 nap jelképezi a következő 12 hónapot. Olyan időjárás várható a következő év 12 hónapjában, amilyen Lucától Ádámig és Éváig.

December 21.: Az év legrövidebb napja, és ebből következően a leghosszabb éjszakája, a téli napforduló kezdőnapja.

Tamás napja is ez, és főleg disznóvágással kapcsolatos hiedelmek kötődnek hozzá. A Tamás napon vágott sertés hája, a "Tamásháj" nem avasodik meg. Gyógyításra, különösen kelések, nehezen gyógyuló sebek, kisgyermekek kiütéseinek a kezelésére alkalmas.

Ha 21-e reggelére frissen esett a hó, a hiedelem az volt, békés, boldog karácsony várható. Ha az ezen a napon levágott disznók mája nagy lett, akkor az idősek szerint "csikorgós" lesz a karácsony.

téli szántóföld

A decemberi időjárás a régi népi hiedelmek szerint előre jelzi a következő évi termést – fotó: Agroinform/Gáspár Elizabet

December 24., Szenteste, Ádám és Éva napja: Dologtiltó napnak is hívták, mert csak a takarítás és a sütés-főzés volt elfogadható munka ezen a napon. A férfiak ellátták az állatokat, a ház körül rendet tettek, ezalatt a nők a konyhában készítették elő a karácsonyi vacsorát. Az asztalt ünnepélyesen megterítették abrosszal, amit csak ezen a napon vettek elő. Ezt használták aztán a következő évben a gabonavetésnél és a betegeket is betakarták vele, egyfajta mágikus erőt tulajdonítva az asztalterítőnek. Az ünnepi vacsora első fogása szigorúan fokhagyma volt, egészségmegőrző hatása miatt. Miközben mindenki elfogyasztotta a neki felkínált gerezdet, egymásra hangolódtak, ezzel szimbolizálva, hogy a jövő évben sem feledkeznek meg embertársaikról.

December 25.: Karácsony napján, ha tiszta, napos az ég, akkor száraz nyár, bő, jó minőségű gyümölcstermés, és sok bor várható. Egyes területeken úgy tartották, hogy ha ez a nap hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, és állatpusztulás. Ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves tavasz várható, és bő lesz a gyümölcs- és szőlőtermés. Ha szerdára, akkor zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz és bőséges gabona lesz. Ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, nagy állatpusztulással. Ha szombatra, akkor jó a tél, szeles a tavasz és nagy drágaság várható, ha pedig vasárnapra esik, akkor jó télre, szeles nyárra, közepesen meleg tavaszra, de bő termésre számíthatunk, nagy állatszaporulattal.

December 26., Karácsony, István nap: Hasonlóan az előzőhöz, ha e napon szép az idő, akkor meleg nyár, jó termés, jó bor várható.

December 27.: Ezen a napon bort szenteltek. Minden templomba induló család vitte magával a borát, a pap pedig megáldotta.

karácsonyi, újévi, szilveszteri malacsült, decemberi népi hagyományok és szokások

Az év utolsó napján régen leggyakrabban malacsültet fogyasztottak – fotó: Pixabay

December 31., Szilveszter napja: Az évbúcsúztató, vidám éjszaka. A sok pénzt hozó lencseevés és a szerencsehozó pogácsa készítésének hagyományát még ma is mindenki ismeri, sőt, sokan a városi, modern környezetben is tartják a szokást. Az év utolsó napján régen leggyakrabban malacsültet fogyasztottak. Kerülték viszont a csirkét vagy pulykát, mert ezek az állatok elkaparják a szerencsét.

A népi megfigyelések szerint, ha ezen az éjjen ragyognak a csillagok, akkor bőséges terményre, bő aratásra, gazdag szüretre számíthatunk. Ha viszont éjjel esik, de újév reggelén már süt a nap, akkor a termés gyenge lesz. Ha ugyanolyan az időjárás az év utolsó éjjelén és az újév első reggelén, akkor gazdag termés és jó esztendő várható.