Újabb biztató kezdeményezés vagy csak érdekes laborkísérlet? Még minden a kezdeti szakaszban van, ezért korai lenne bármit is komolyan mondani, vagy kijelenteni a legújabb, lehetséges biodízel-előállítási projektről, de mindenképpen érdemes megismerni.
A kávéban nevelt Chlorella vulgaris alga mintája – fotó: Aston Egyetem
Minimális újrahasznosítás
Bár számos felhasználási lehetősége van, a kávézacc általában a hulladéklerakókban végzi – vagy a legjobb esetben is a komposzthalomban. Egy új tanulmány szerint azonban hamarosan felhasználhatóak lehetnek a biodízel-termelő algák támogatására és táplálására is.
Már most is lehetséges a kidobott kávézaccot bioüzemanyaggá alakítani anélkül, hogy az algák bármelyik lépésben részt vennének. Ez azonban meglehetősen bonyolult folyamat, ami csökkenti annak valószínűségét, hogy széles körben elterjedjen.
Természetesen az algákból kinyert olajokat már biodízel előállítására is használják. Az algát általában inert anyagon, például poliuretánhabon vagy nejlonon tenyésztik, és olyan tápanyagokkal táplálkozik, amelyeket a vízhez adnak hozzá, hogy fokozzák az olajtermelését.
Működik!
A dolgok egyszerűsítése és racionalizálása érdekében a brit Aston Egyetem tudósai megpróbálták a kávézaccot használni a Chlorella vulgaris alga hordozó közegeként és tápanyagforrásaként is. Némi kísérletezés után sikerrel jártak, és olyan továbbfejlesztett biodízelt kaptak, amely minimális károsanyag-kibocsátást és jó motorteljesítményt produkál, és megfelel az amerikai és európai biodízelre vonatkozó előírásoknak.
A legjobb minőségű biodízelt úgy állították elő, hogy az algákat mindennap 20 órán át fénynek tették ki, majd négy órán át sötétben tartották. Ez áttörést jelent a mikroalgák tenyésztési rendszerében is.
Az elhasznált kávézacchoz csatolt mikroalgákból származó biodízel ideális választás lehet az új alapanyagok kereskedelmi forgalombahozatalához, elkerülve az élelmiszernövényekkel való versenyt. Ezen túlmenően ennek az új alapanyagnak a használata csökkenthetné a pálmafák kivágását és az olajpálma-ültetvények telepítését a tarvágott őserdők helyére, hogy a bioüzemanyag előállításához szükséges olajat kivonják.
A globálisan becsült kávézaccmennyiség 200 ezer tonna/év!
Kávézaccból bizonyos algák biodízel-alapanyagot képesek előállítani – fotó: Aston Egyetem
A gyakorlatban már működik
Egy csésze kávé előnyei nem érnek véget, amikor a kávézacc a szemétbe kerül. A használt kávézaccot használták már melegebb ruhák készítésére, utak burkolására, a levegőből való szénmegkötésre, sőt még a csatornabűz felszívására is, és most egy londoni cég a Shell-lel együttműködve bioüzemanyaggá alakítja ennek a finom nedűnek a maradékát, hogy segítsen az angol főváros kiterjedt buszhálózatának működtetésében.
A 2014-ben alapított angol Bio-bean Ltd. már néhány éve újrahasznosítja a kávét, és otthonokat és épületeket fűtenek az úgynevezett Coffee Logs (kávénaplók) segítségével, amely nem fából, hanem régi kávéőrleményből készült, égethető brikett. A kávéalapú bioüzemanyagokat is mindig is célul tűzték ki, és most a Shell és az Argent Energy üzemanyag-keverő vállalat támogatásával a Bio-bean biodízel előállításával, valamint az egyébként elpazarolt kávéőrlemény London környékéről történő beszerzéséhez szükséges infrastruktúrával is foglalkozik.
A vállalatok "B20" keveréknek nevezik az üzemanyagot, amelyet úgy állítanak elő, hogy először a kidobott kávézaccból vonják ki az olajat. Ezeket más zsírokkal és olajokkal keverik össze, majd ismét ásványi dízelhez keverik, hogy egy 20 százalékos biokomponensű üzemanyagot hozzanak létre. Amikor ezt a biodízelt a londoni buszokba töltik, 10-15 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásukat. Mindezeken felül a Bio-bean szerint az üzemük évente mintegy 50.000 tonna kávézaccot képes feldolgozni, ami London éves kávézacchulladékának mintegy negyedét teszi ki.
Ez papíron jól hangzik, de mint minden ilyen bioüzemanyag-rendszer esetében, itt is el kell gondolkodni azon, hogy a környezet számára milyen nettó nyereséget jelent. Vajon a város kávézóiból és éttermeiből származó kávéőrlemény elszállítása, valamint a gyárban történő feldolgozása több hulladékot és szennyezést okoz, mint amennyit a kávéőrlemény újrahasznosítása megspórol?
Ezt egyelőre nem lehet tudni, számszerűsíteni, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem kellene foglalkozni vele. Ez a folyamat még mindig egy lépés a helyes irányba, és ezek az előnyök még tovább fokozódhatnak, ha más környezetbarát kezdeményezésekkel párosulnak – például ha az alapanyagokat szállító teherautók elektromos meghajtásúak lennének, és a gyár intézkedéseket hozna a saját kibocsátásának csökkentése érdekében.
A projekt első szakaszában 6000 liter kávéolajat állítanak elő, amelyet kiválasztott londoni buszokban használnak fel. A későbbi szakaszokban a vállalatok egy "tiszta keverék" előállítását tervezik, amely nélkülözi a jelenleg a keverékhez hozzáadott egyéb zsírokat és olajokat.
Tudjuk, ez még csepp a tengerben, de ha egy tényleg jó és kíméletes módszer globálisan képes elterjedni, mindjárt más lesz a megítélése. Továbbá akár földrészenként, akár kisebb régiónként keresve a különféle alternatívákat úgynevezett bioüzemanyag témakörben, ezek globálisan és együttesen már tetemes mennyiséget és számottevő lehetőséget kínálnának az étkezési, élelmiszeripari vagy mezőgazdasági – ma még – hulladékok, de valójában lehetséges alapanyagok újrahasznosításában.
A Bio-bean gyár kivonja a kávéolajat a kidobott kávézaccból, és B20 biodízel-keveréket készít belőle – fotó: Bio-bean limited
Források: www.newatlas.com; www.bio-bean.com; www.shell.com
