Legalábbis az Index szerint, mely a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsra, a FruitVeB-re hivatkozva azt írja: az első hazai hajtatott zöldségek idén február végén, március elején jelentek meg a boltokban, így lassan véget ér az importszezon.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a paradicsom 21, a paprika 17, a vöröshagyma 13 százalékkal került többe januárban, mint egy évvel korábban. Ha pedig két évre tekintünk vissza, azt látjuk, hogy jelentősen emelkedtek a fogyasztói árak.
A novembertől áprilisig terjedő időszakban az Európai Unió főként Marokkóból, Egyiptomból és Törökországból importál zöldséget. Az ezekből az országokból származó paprika, paradicsom és vöröshagyma árának emelkedését a FruitVeB a csomagolási és szállítási díjak, valamint a kereskedők költségeinek növekedésével magyarázta.
Paradicsomból márciustól októberig önellátók vagyunk – forrás: Pixabay
A zöldségárak tekintetében jelentősebb csökkenésre akkor lehet számítani, mikor megjelennek az itthoni boltokban az első hazai, hajtatott kertészetből származó tételek, így például a paradicsomfélék és a kígyóuborka. Paradicsomból márciustól októberig önellátók vagyunk, a köztes időszakban spanyol és marokkói áru érkezik, a kígyóuborka szedését pedig egyes termelők már február végén megkezdték. A hideghajtatott zöldségek közül a retek, a zöldhagyma és a saláta várható nagyobb mennyiségben a húsvéti piacra.
A FruitVeB tapasztalatai szerint az európai tendenciáknak megfelelően a hazai reálkeresetek csökkenése a zöldségek vásárlásában is megmutatkozott, akárcsak Franciaországban és Spanyolországban, de hazánkban tavasszal a kereslet minden évben megugrik, ami főként az áruházi akcióknak köszönhető.
Ugyanakkor az észak-afrikai és mediterrán térségben az elmúlt tíz év legjobb minőségű és mennyiségű termését produkálták. A kígyóuborka ára 50 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest, amikor extrém, ezer forint körüli darabáron lehetett csak megvásárolni. A FruitVeB arra is kitért, hogy a hazai zöldségtermelőknek nincs nagy ráhatásuk a piaci árakra, mivel az import folyamatosan jelen van.
„Már olyan országok is tudtak Európába exportálni, akikre nem is számítottunk, például Tunézia, Makedónia, Albánia" – fogalmazott a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, hozzátéve: 3 ezer kilométeres távolságból a betakarítástól számítva egy héten belül Magyarországon lehet az áru. A téli időszakban a déli országok értékesítési stratégiája határozza meg a magyarországi zöldségárakat, de a tavaszi-nyári időszakban is olcsóbban tudnak termelni Észak-Afrikában. Ez nem csak Magyarországra jellemző, még a nagy termelőnek számító Spanyolországban is egyre nő a más kontinensről érkező gyümölcsök és zöldségek forgalmazása.
_fill_540x300_0.jpg)
