Agroinform: Február 15. az elektronikus gazdálkodási napló feltöltésének határideje. Utána mi fog történni?
Várszegi Gábor: A minisztérium eljárásrendje szerint február 15. után lekérdezzük az adatbázisból, hogy kinek milyen jogosultságai, jogcímei vannak rögzítve, és ezt átadjuk az Államkincstárnak 5 napon belül.
A naplók szakmai adattartalmát 15 napon belül fogjuk átadni az Államkincstárnak, és ennek feldolgozását követően fogja megvizsgálni azt az Államkincstár, hogy az érvényes jogosultságokat és jogcímeket figyelembe véve kinél lehet elindítani a kifizetési folyamatot.
Vélhetően – de ez még nem egy eldöntött tény – valamilyen visszacsatolást tudunk adni azon gazdálkodóknak, akiknél hiányosnak találjuk a nyilvántartást, és lehet, hogy valamilyen eszközzel megpróbáljuk segíteni őket, hogy még így is legyen lehetőségük arra, hogy támogatáscsökkenés elkerülésével tudják az adatszolgáltatásokat teljesíteni.
A legfontosabb tehát az, hogy február 15-éig minden tábla legyen fent, és minden táblánál a megfelelő jogosultság, jogcím, kötelezettség legyen bejelölve.
Az elektronikus gazdálkodási naplónak ez a része zavartalanul működik?
Folyamatosan javul a rendszer, illetve jelzik a hibákat; én most nem tudok olyan hibáról, ami ennek a benyújtását akadályozná. Vannak benne szakmai hibák, de azok nem ilyen szinten érintik ezt, tehát a naplót létre lehet hozni, a szükséges jogosultságokat, vállalásokat be lehet állítani, a növényvédelemi adatokat is lehet rögzíteni.
Várszegi Gábor: A legfontosabb, hogy február 15-éig minden tábla legyen fönt, és minden táblánál a megfelelő jogosultság, jogcím, kötelezettség legyen bejelölve – fotó: Agroinform.hu
Itt a PREGA konferencián kerül sor egy olyan workshopra, melynek témája az lesz, hogy milyen szolgáltatással lenne érdemes bővíteni az eGN-t. Milyen szolgáltatások vannak tervben?
Amiben mi jelenleg gondolkodunk, hogy egyrészről szeretnénk egy élő interface-kapcsolatot kialakítani az Államkincstárral, mert sokszor jelzik most a gazdálkodók, és jogosan, hogy sok adatot, amit a gazdálkodási naplóban kell rögzíteni (pl. agrotechnikai művelet tényét, idejét), be kell jelenteni az Államkincstárhoz is, ami dupla adminisztrációt jelent.
Annak érdekében, hogy ez elkerülhető legyen, egy interface-es kapcsolattal a két rendszer egymás között ezt le tudná kommunikálni. Ezt a dupla adminisztrációt szeretnénk kivezetni 2025-re.
A másik pedig: gondolkodunk egy mobilapplikációban, ugyanis arra egy mobiltelefon kijelzője alkalmatlan, hogy ilyen szintű adattartalmat berögzítsünk. Arra viszont nagyon jó lehet egy mobilapplikáció, hogy egy térinformatikai támogatással rá tudjon klikkelni az adott tábláira a gazdálkodó, meg tudja nézni, hogy oda milyen adatok vannak felrögzítve az elektronikus nyilvántartásban. Meg tudja nézni, hogy mikor permetezett ott utoljára és mivel, vagy mikor végezte a tárcsázást, volt-e műtrágya-kijuttatása arra a táblára és mennyi, tehát egy ilyen visszacsatoló funkcióval láthatja, hogy mi történt azon a területen.
Pont amiatt, hogy a permetezéseknél van a legszigorúbb, 24 órán belüli adatrögzítési kötelezettség, azt néhány klikkeléssel meg lehet oldani, tehát létrehoznánk benne egy olyan funkciót a terveink szerint, amivel a permetezéseket fel lehet rögzíteni a mobilapplikáción belül is. Ezek az adatok egyből bekerülnek a hatósági adatbázisba, és akkor kinn a területen, ha kap meghatalmazást a gépkezelő, aki a permetezést végzi, egyből fel is tudja vinni az adatokat. Ebben az esetben nincs az a feladat, hogy este még valakinek le kell ülni a géphez, hogy rögzítse, „hol, mivel is permeteztünk".
"Érezze minden gazdálkodó, hogy nemcsak adni kell, hanem valamire használhatja is a begyűjtött adatokat" – fotó: Pixabay
Tehát ez a kettő nagy funkcionalitás, amiről visszaigazolódott már, hogy értékelné piac. Innentől kezdve várunk mindenféle egyéb további javaslatot, amit nem biztos, hogy egyből 2024-ben meg tudunk valósítani, de folyamatosan, ahogy a források és a kapacitások engedik, továbbfejlesztenénk, hogy tényleg úgy érezze minden gazdálkodó, hogy nemcsak adniuk kell, hanem valamire használhatják is a begyűjtött adatokat.
A SUR rendelet kapcsán említette előadásában, hogy az EU-s rendelet az integrált növényvédelem felé szeretné terelni a gazdálkodási gyakorlatot. Az e-permetezési naplóval ez hogyan függ össze?
Adminisztrációs szempontból az a lényeg, hogy nemcsak a növényvédelmi kezeléseket, hanem a megfigyeléseket is rögzíteni kell. Ezt már most is kimondja a jogszabály, hogy szükség van megfigyelésre minden egyes növényvédelmi kezeléshez, de jelenleg csak a kezeléseket kell gyűjteni és nyilvántartani elektronikus formában, a megfigyelések elegendők akár papíron is, de kell hogy legyenek.
Maga az integrált technológia valójában nem is csak a növényvédelemről szól, hanem egy komplexebb gondolkodásmódot jelent, melynek része a megfelelő növénykultúra és fajta kiválasztása is a területadottságokhoz mérten. Így arra van lehetőség, hogy olyan növényvédelmi technológiát válasszunk, amely esetében nem lesz szükségünk annyi növényvédő szeres kezelésre, vagy csak olyanokra lesz szükségünk, amelyekre még elérhető készítmény a megfelelő hatóanyag-tartalommal.
Tehát abszolút az okszerűség a cél. Az integrált növénytermesztés egy nagy, komplex rendszer, és valójában a precíziós gazdálkodás ebbe az irányba viszi a gazdálkodókat, mert ott az okszerűség a lényeg. A precíziós, helyspecifikus technológia lényege, hogy megnézik a területeket, zónákra bontják, tudják, hogy arra az adott táblarészletre mi a jellemző, ez alapján tudnak növénykultúrát választani, ez alapján tudják megtervezni a tápanyag-utánpótlást, a növényvédelmi technológiát. Ez a jövő, csak ehhez nagyon komoly tudatosságnövelésre van szükség a gazdatársadalomban, sőt, sok szakmai és anyagi támogatásra.
_fill_99x55_0.jpg)
