Átlagosan kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2014-ben; látványos árfelhajtó tényezőt a jó talajminőségű területek (Alföld, Mezőföld, Kisalföld), valamint az autópályák és nagyvárosok közelsége jelentettek; a lakóingatlanokkal ellentétben a válság alatt is folyamatosan jó befektetési lehetőségnek bizonyult a termőföldvásárlás – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzéséből, mely szerint a termőföldön elérhető termelési és támogatási jövedelem következtében az árak évtizedes növekedési üteme idén sem szakad meg.

Az ősszel meghirdetett „Földet a gazdáknak” program már idén a forgalom megtöbbszöröződését hozhatja, és a licitek hatására az árak további látványos emelkedésére lehet számítani – áll a prognózisban.


A 2014 májusában hatályba lépett földforgalmi törvény nagy mértékben limitálta a termőföldet vásárolni jogosultak körét. Ennek hatására a forgalom tavaly előtt egyharmadával, 2015-ben pedig további felével csökkent. Az árak átlaga az elmúlt évben 888 ezer forint volt hektáronként.

A megyénkénti átlagárak toplistáját tekintve 2014 és 2015 között látványos elmozdulások tapasztalhatók: Komárom-Esztergom, Csongrád, Baranya és Somogy 3-4 hellyel előbbre került, míg Pest hat, Vas – ahol egyedüliként csökkent az átlagár – és Hajdú-Bihar pedig három helyet csúszott vissza.

Békés megye a legdrágább, Nógrád a legolcsóbb

Békés megye 2013-ban még a harmadik volt, 2014 óta viszont már a legdrágább megye lett. Békés mellett 2015-ben még Fejér, Győr-Moson-Sopron és Tolna lépte át az egymillió forintos hektárár limitet.

Továbbra is az észak-magyarországi megyékben a legolcsóbb a termőföld, Nógrádban mindössze 478 ezer forint hektáronként – ismertette a legfrissebb adatokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője.

föld

Az áremelkedés üteme évtizedes távlatban töretlen – fotó: Shutterstock

Az értékesítéseket 2011 óta vizsgálva Békés mellett még Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye emelhető ki, ahol öt év alatt kiugró, 75 százalékot meghaladó ütemű volt az áremelkedés. Az elmúlt egy évre szűkítve a legjobban, 24, illetve 25 százalékkal Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőtt az átlagos termőföld hektárár.

Míg megyei szinten az előző esztendeihez képest 2,5-szeres volt tavaly az árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 478 ezer Ft/ha) és legdrágább (Békés, 1,183 ezer Ft/ha) területi egység között, járások esetében ez már közel hétszeresre nőtt (ózdi: 276 ezer Ft/ha és balatonfüredi: 1,903 millió Ft/ha).

térkép

A tíz legolcsóbb járás közül öt Borsod-Abaúj-Zemplén, három Nógrád, kettő pedig Heves megyei, tehát mind az Észak-magyarországi régióban található. Ugyanakkor a tíz legdrágább között három járás Békés megyei. Látványos árfelhajtó tényezőt egyrészt a jó talajminőségű területek (Alföld, Mezőföld, Kisalföld), másrészt az autópályák és nagyvárosok közelsége jelentenek.

Legjobban a szántóföldek drágultak

A termőföldárakat évek óta monitorozó OTP Jelzálogbank szerint öt év távlatában legnagyobb arányban, 58 százalékkal a szántóföldi átlagár nőtt, míg a többi művelési ágban 38-41 százalék közötti volt a drágulás. A lakóingatlanokkal ellentétben a válság alatt is folyamatosan jó befektetési lehetőség volt a termőföld-vásárlás.

A termőföld-piac azonban – az új földforgalmi törvénynek köszönhetően – már második éve látványosan szűkül. A tavaly előtti 35 százalék után, 2015-ben további 45 százalékkal, 44 ezerre csökkent az adásvételek száma, s ezek háromnegyede is az első félévben realizálódott. A tranzakciószám minden megyében visszaesett, 60 százalékot meghaladó mértékben Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Vas megyékben. A másik véglet Fejér megye, ahol „csak” 23 százalékos volt a piacszűkülés.

gabona

A földpiacra jelentősen hatott a "Földet a gazdáknak" program – fotó: Shutterstock

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 54 százalékos volt a visszaesés 2015-ben. A legjelentősebb, 75 százalékot meghaladó visszaesést Pest, Vas és Komárom-Esztergom megyék szenvedték el. A másik véglet Békés megye -29 százalékkal. Mivel az adásvételek száma ennél kisebb mértékben csökkent, az történt tehát, hogy átlagosan kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2014-ben. Tavaly 46,7 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, melyet – a korábbi évek adatai alapján – 80-100 ezer hektárra becsült öröklés útján történő tranzakcióval kiegészítve éves szinten mintegy 130-150 ezer hektáros összforgalmat kapunk. A 7,29 millió hektár művelt területhez képest a 46,7 ezer hektár forgalom azt jelenti, hogy a termőföldpiac országos forgási sebessége a 2014-es 1,38 százalékról tavaly 0,64 százalékra csökkent.

Idén új és egyszeri hatásként éri a földpiacot a „Földet a gazdáknak” program 2015. őszi meghirdetése. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató-helyettese szerint, a földárverések eredményeként legalább 240 ezer hektár kerül 2016 során magánkézbe, amely 5-6-szorosa a 2015-ös normál forgalomnak. Emellett a piaci árnál eleve 10 százalékkal magasabban meghirdetett árak a licitek során átlagosan további 20-30 százalékot emelkedtek, és így meghatározó hatással lesznek a 2016-os árszintre. A szakember úgy véli, a termőföldön elérhető termelési és támogatási jövedelem, valamint a nemzetközi összehasonlítás alapján a termőföldárak évtizedes növekedési üteme 2016-ban sem szakad meg.