A részletekről dr. Cseh Tibort, a MAGOSZ főtitkárát kérdeztük.

"Fontos tudni, hogy ezekre a ranghelyekre főszabály szerint csak a helyben lakó gazdák hivatkozhatnak" – hívta fel a figyelmet Cseh Tibor.

Helyben lakó földtulajdonos és földhasználó, helyben lakó szomszéd

Ha valakinek van lakóhelye és tartózkodási helye, akkor a törvényi vélelem az, hogy ő a tartózkodási helyén minősül helyben lakónak. Arra nincs lehetőég, hogy valaki egy harmadik településen jegyzői igazolással igazolja azt, hogy ő ott lakik.

Az idei év elején megjelent egy kúriai határozat, ami azt írta le, hogy minden egyes helyben lakást igazolni kell jegyzővel. Viszont a Kúria egy korábbi jogszabályállapotot bírált el, de 2023. január 1-től a törvényi vélelem az már automatikusan kimondja, hogy nem kell jegyzői igazolás, vagy a lakóhely vagy pedig a tartózkodási hely az irányadó.

A helyben lakó szomszéd ranghelyére egyébként nem csak a földtulajdonos, hanem a földhasználó is hivatkozhat.

Osztatlan közös tulajdonban lévő területet használata esetén az elővásárlási sorrendben ugyanúgy megilleti azt a földhasználót, aki fizikailag nem a megvásárolni kívánt területet használja, mert az osztatlan közösben minden négyzetméternek közös a tulajdonosa.

Négy tevékenység van, amelyek előnyt élveznek földszerzéskor

Az állattartó, az ökogazdálkodó, a kertészeti tevékenység végzője vagy a vetőmagtermesztő egymással azonos ranghelyen áll, tehát amennyiben egy vetőmagtermesztő és egy ökológiai gazdálkodást tervező gazda is megszerezné a földet, úgy közülük azé lehet a föld, aki tagja őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) vagy családi mezőgazdasági társaságnak (CSMT).

Ha a vevő és egy elővásárlásra jogosult áll azonos ranghelyen, akkor automatikusan a vevőé a terület. Ha két elővásárlásra jogosult áll az első helyen azonos pozícióban, akkor a tulajdonos választ.

Ne lehet hivatkozni ezekre a ranghelyekre, ha a megvásárolni kívánt földterület egy másik személy használatában áll még legalább három évig. Vetőmagtermesztés és ökológiai gazdálkodás esetén a kiemelt ranghely érdekében tett vállalások a jogutódra is vonatkoznak egy meghatározott időintervallumon belüli jogutódlás esetén (10 év).


Milyen vállalásokkal jár a ranghely nyújtotta előnyök kihasználása ökológiai gazdálkodás esetén?

Szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén azok hivatkozhatnak erre a ranghelyre, akinek a tulajdonszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása. Az igazoláshoz szükség van egy már meglévő ökogazdálkodói tanúsítványra. Kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a föld teljes területén ökológiai gazdálkodást fog folytatni a birtokba lépéstől számított 10 éven keresztül.

Miután a birtokába került a földterület az ökogazdának, 30 napon belül igazolnia kell a kormányhivatal felé, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte. Az átállási idő lejárta után pedig azt kell igazolnia, hogy a teljes terület vonatkozásában ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

Ezeket kell vállalnia a vetőmagtermesztőnek

Szántó művelési ágú terület esetében elővásárlási jog illeti meg azt a helyben lakó földművest, aki a vetőmag-előállításhoz szükséges terület biztosítása céljából szerezné meg a földet.

Vetőmagtermesztés és ökológiai gazdálkodás esetén a kiemelt ranghely érdekében tett vállalások a jogutódra is vonatkoznak egy meghatározott időintervallumon belüli jogutódlás esetén (10 év) – Fotó: Pixabay

Ennek előfeltétele, hogy az elővásárlásra jogosultat a növénytermesztési hatóság szaporítóanyag-előállítóként nyilvántartásba vette a már használatában lévő föld tekintetében.

Ehhez vállalnia kell:

  • legkésőbb a tulajdonjog megszerzésétől számított három éven belül birtokba veszi a területet,
  • majd a birtokba lépéstől számított 10 év során legalább akkora többletterületen termel szaporítóanyagot a saját nevében, mint amekkora területet most megszerez (a többletterületet a vetésforgó miatt hosszabb időtartamhoz, az elmúlt 5 év átlagához nézik).

Kertészet

Elővásárlási ranghelye van annak a helyben lakó földművesnek, aki kertészeti tevékenység céljából szerezné meg az adott termőföldet, viszont csak kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú terület esetében lehet erre hivatkozni.

Nincs meghatározva előfeltétel, a vállalás pedig az, hogy kertészeti tevékenységet végeznek majd a területen.

Az állattartó vállalásai

Elővásárlási jog illeti meg azt a helyben lakó földművest, aki a termőföld fekvése szerinti településen már legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltet. Rét, legelő (gyep), vagy fásított terület esetén a szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok esetében élhet az elővásárlási jogával, szántó művelési ágú terület esetén az előző pontban fel nem sorolt állatfajok vagy szarvasmarha vonatkozásában.

Az állattartót is elővásárlási jog illeti meg – Fotó: Pixabay

Szántó esetében van további feltétel is: a kiemelt elővásárlási joghoz takarmányvállalkozásként minősíttetni az agrárvállalkozást, melyhez a nyilvántartásba vételi kérelmet a kormányhivatalhoz szükséges benyújtani.

Egyszerűsített eljárás vonatkozik például arra, aki a takarmányt a saját állományának állítja elő vagy ha nem történik gyógyszeres bekeverés az előállítás során

Ezen kívül meg kell felelni az állatlétszám-elvárásnak is (az állatsűrűség számítása az 57/2014. VM rendeletben található).

Jelenleg nem feltétel az állatlétszám fenntartása a földszerzést követően, de a MAGOSZ álláspontja szerint a visszaélések kiszűrése érdekében ebben szigorításra lesz szükség.

Hol vannak ennek a korlátai?

Ha ezekre hivatkozik valaki, és utólagosan kap egy ellenőrzést, és láthatóan nem teljesíti azokat a vállalásokat, amelyek az elővásárlási sorrendben való előbb kerüléshez kellettek, akkor kaphat figyelmeztetést vagy bírságot szabnak ki, de még a földet is elvehetik tőle. Az ilyen visszaélések elkerülése érdekében a jövőben szigorításokra lesz szükség a MAGOSZ álláspontja szerint.