Tavaly sem tört meg az évek óta tartó drágulási trend, a földárak növekedése az előző évit is meghaladta. Egyedül a szőlőkért kértek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek a termőföldek árai az elmúlt tíz évben. Azonban óriási a különbség az egyes területek között, míg a legdrágább, Hajdúszoboszlói járásban több mint 3 millió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni, Pétervásárai és az Aszódi járásban kevesebb mint 700 ezer forintért.
Átlagosan 6,6 százalékkal nőttek tavaly a termőföldárak
Tavaly ismét növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot, a drágulás üteme meghaladta az előző évi értéket, bár továbbra is alatta maradt a korábbi éveket jellemzőnek. Átlagosan 6,6 százalékkal nőttek tavaly a termőföldárak az előző évi 5,7 százalékos áremelkedés után. A 2008-as bázisévhez viszonyítva 2020-ra majdnem megkétszereződtek a reálárak. A Takarék Termőföldindex értéke a 2019-ben mért 232,2-es szintről 247,5-re emelkedett, a fogyasztói árindexszel deflált érték pedig 174,6-ről 180,2-re nőtt 2020-ban.
1.ábra. Takarék Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: Takarék Termőföldindex)
Növekvő ütemben drágulnak a szántók
Tavaly is növekedett a szántók ára, hektáronként átlagosan 1,7 millió forintot kértek az eladók a 2019-es 1,59 millióval szemben, az emelkedés nominálisan országosan 6,8 százalékos volt. Minden régióban nőttek az árak, a drágulás mértéke 3 és 12,5 százalék között mozgott.
A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,87 millió forintot), de nem sokkal maradt le az Észak-Alföld sem (1,81 millió forint), míg a legolcsóbbnak Észak-Magyarország számított, ahol valamivel több mint egymillió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni.
Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön az elmúlt tíz évben több mint 200 százalékkal nőttek a szántóföldek árai. A Dél-Dunántúlon 184 százalékos volt az áremelkedés, míg a Nyugat-Dunántúl 153 százalékos. A Közép-Dunántúlon a szántóföldek több mint száz százalékkal drágultak, míg a legkisebb árnövekedés Közép-Magyarországon volt, ahol az árak csupán 62 százalékkal emelkedtek 2010 óta.
2. ábra. Szántóföldek árainak változása 2010 és 2020 között, illetve 2019 és 2020 között az átlagos tranzakciósárak alapján (Takarék Termőföldindex)
Megyei szinten a legdrágább terület 2020-ban ismét Hajdú-Bihar megye lett, ahol 2,25 millió forintba került egy hektárnyi szántóterület. Hasonlóan magas, 2 millió forint feletti fajlagos árakon cseréltek gazdát a szántók Békés és Tolna megyében, ahol 2,14, illetve 2,09 millió forint körül alakultak az árak hektáronként. A legnagyobb mértékben ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében nőttek az árak 2019 és 2020 között.
3. ábra. A szántóföldek árai 2019-ben és 2020-ban Magyarország megyéiben (Takarék Termőföldindex)
A járások között a legdrágább a hajdúszoboszlói, ahol a hektáronkénti szántóárak átlépték a 3 millió forintot, ezt követi a hajdúböszörményi átlagosan 2,89 millió forinttal. Legolcsóbban a Pétervásárai, az Aszódi, az Edelényi és az Ózdi járás, átlagosan hektáronként 600-750 ezer forinttal.
1. térkép. A szántóföldek átlagárai 2019-ben Magyarországon járásonként (Forrás: Takarék Termőföldindex)
Nagyok a különbségek a művelési ágak között, a gyümölcsösök a legdrágábbak
A szántóterületek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben (6,8 százalékkal) 2019-ről 2020-ra, amelyet az erdők és fásított területek követtek 6,4 százalékos növekedéssel. A gyümölcsösök, gyepek, rétek és legelők 5,1 és 4,5 százalékkal drágultak. Eközben a szőlők hektáronkénti árának csökkenése tovább fokozódott, így 2,9 százalékkal olcsóbban lehetett azokat megvásárolni, mint 2019-ben.
2020-ban a legdrágább művelési ágak közé 1,85 millió forintos hektáronkénti árral a gyümölcsösök tartoztak, de nem sokkal maradtak le a szőlők (1,71 millió forint) és a szántók (1,7 millió forint) sem. A gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek hektáronkénti árai 1 millió forint körül alakultak.
4. ábra: Művelési ágak szerinti áralakulás 2008 és 2020 között (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
A különböző művelési ágak fajlagos áraiban jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes régiók között. Míg Közép-Magyarországon 2020-ban átlagosan 526 ezer forintba került egy hektárnyi szőlő, addig a Közép-Dunántúlon ez az összeg átlépte a 3 millió forintot, ami majdnem hatszoros különbséget jelent. Jelentős, de kevésbé kiugró az árkülönbség az erdők és fásított területek árazásában. Hektáronként 621 ezer forinttal a legolcsóbb Észak-Magyarország volt, míg a legdrágább Közép-Magyarország (1,7 millió forint).
A gyümölcsösök esetében az árak Közép-Magyarországon voltak a legmagasabbak, ahol egy hektárnyi területért átlagosan 3 millió forintot kértek az eladók, míg a két legolcsóbb terület a Dél-Alföld (1,77 millió forint) és Észak-Magyarország (1,63 millió forint) volt.
5. ábra: 2020-ban tapasztalt átlagos árak művelési áganként, régiós bontásban (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
