A részletekről az Országos Magyar Vadászkamara számolt be honlapján. Az új szabályozás szerint a lődíjat október 24-e óta pénzben kell megfizetni a hivatásos vadásznak és munkabérként, az alapbéren felül teljesítménybérként kell számfejteni.
Elejtési jelek
A vadászati hatóság a vadászatra jogosultaknak előírja a rókára, borzra, aranysakálra, dolmányos varjúra, szarkára, valamint a szajkóra vonatkozóan a fajonként gyérítendő mennyiséget a vadászterület jellege, a vadállomány adottságai és a tájegységi vadgazdálkodási terv figyelembevételével, továbbá a tájegységi fővadász ajánlásának mérlegelésével. A hivatásos vadász a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel elvégzi a gyérítést és ennek igazolására gyűjti az úgynevezett elejtési jeleket, emlősök esetében példányonként egy pár fület, madaraknál egyedenként egy pár lábat).
A lődíj elszámolásának rendjét a vadászatra jogosult állapítja meg, ezt köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.
Lődíj
A Magyar Közlöny 2021. évi 237. számában jelent meg az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény, amely több ponton módosította a Vadgazdálkodási törvényt (Vtv.) is. Egyebek mellett a hivatásos vadászokhoz kapcsolódó előírásokat tartalmazó részben az 54. § kiegészült egy új bekezdéssel:
(4) A hivatásos vadász részére a szolgálati feladata teljesítése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok egyedeinek elejtése, elfogása után az abban meghatározott mértékű lődíj jár. A lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.
A borz mindenevő, elfogyasztja a gyümölcsöt, a mezőgazdasági terményeket, de a kisebb állatokat is. Ezért nagy károkat tud okozni a mezőgazdák és a vadgazdálkodók számára is. Természetes ellensége nincs, a róka számít táplálékkonkurensének – forrás: pixabay
A módosítás indoka, hogy a lőszerben való lődíjkifizetés már idejétmúlt, a kifizetése kevéssé ellenőrizhető, továbbá a fegyver- és lőszertárolás tekintetében ez adott esetben akár szabálytalanságot eredményező mennyiséget is jelenthet. A lődíj munkabér jellegű kifizetése esetén a vadászatra jogosult költségei valamelyest emelkednek, ugyanakkor a hivatásos vadász munkabér jellegű bevételhez jut, amely a központi költségvetésben adó- és járulékbevételt generál.
A szabályozás szerint például egy aranysakálért 12 ezer, rókáért 10 ezer, borzért 4000, dolmányos varjúért 3000, nyestkutyáért 12 ezer, a vadászatra jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvadért pedig 4000 forintot kap a hivatásos vadász.
A vadászkamara szerint a lődíj egyrészt motiválja a hivatásos vadászt a káros dúvad gyérítésére, másrészt ezzel rendeződött a juttatás jogi, adózási és térítési helyzete, s felszámolja a korábbi, lőszerekkel kapcsolatos "ügyeskedést". Meglehet, hogy az új rendszer nehézségekkel és pénzügyi hátrányokkal is együtt jár, de nem trükközésre és „okosban" történő megoldásokra épül.
