Az év elejétől életbe lépő változásokban is tetten érhető az a törekvés, hogy azok az uniós követelményeknek is megfelelve mind a termelés, mind az adminisztráció területén megkönnyítsék a gazdák életét – mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke csütörtökön az Agroinform 1000 résztvevővel lezajlott online konferenciáján.
Jakab István köszöntője:
Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára a rendezvényen ismertette, hogy milyen változások várhatóak 2024-től többek között a termőföld adásvétele, haszonbérlete kapcsán. Általánosságban kiemelte, hogy több jogszabály megváltoztatására is a visszaélések megakadályozása érdekében, a felhalmozott tapasztalatok figyelembevételével került sor. A földforgalmi törvény módosítása szerint az adásvételi szerződések megkötése során a vételárat január 1-jétől már csak átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezéssel lehet teljesíteni. Szintén lényeges változás, hogy az előhaszonbérletre vagy elővásárlásra jogosulttal szemben a bérleti vagy adásvételi szerződésben immár nem lehet külön rendelkezéseket kikötni.
Az ökológiai gazdálkodó ranghelyével kapcsolatosan szigorítás lép életbe: a feltételek között szerepel, hogy csak helyben lakó élhet ökológiai gazdálkodásra vonatkozóan előjogával termőföld adásvétele esetén. Emellett a jövőben a vállalásukat nem teljesítő gazdálkodókat nem csupán bírsággal, hanem további földszerzéstől való eltiltással is lehet majd szankcionálni, amennyiben az adott vállalást (pl. ökológiai gazdálkodás, állattartás, vetőmagtermesztés) a földszerzéshez tette a ranghely tekintetében. Ugyancsak január elsejétől háromszorosára nő a termelésből való kivonás vagy más hasznosítás esetén fizetendő földvédelmi járulék mértéke.
Az öntözési közösségek (fenntartható vízgazdálkodási közösségek) kapcsán is változnak a szabályok: az öntözési közösség területét művelésből nem lehet kivonatni (kivételt képeznek a mezőgazdasági beruházások), mint ahogyan a belterületbe vonás sem lehetséges. Öntözéshez kapcsolódó mezőgazdasági beruházásra természetesen továbbra is lesz lehetőség, de a korábbiakhoz képest szigorúbban fogja védeni az öntözési közösség területét a jogalkotó. A főtitkár aláhúzta: „Az öntözött területek arányának növelése prioritás, ezért csak abban az esetben lehet megtagadni január 1-jétől egy gazdálkodó öntözési közösséghez való csatlakozási kérelmét, ha a területnövekedés miatt műszaki akadályokba ütközne az öntözés lehetősége."
Dr. Cseh Tibor előadása:
Várszegi Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben egy gazdálkodó úgy döntött, hogy a 2023. évre vonatkozó gazdálkodási naplót (GN) papír alapon vezeti, akkor az ott rögzített adatokat legkésőbb 2024. január 31-ig fel kell töltenie a Nébih elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) felületére. Mint ismeretes, a 2023. évi egységes kérelmek benyújtásához kapcsolódó hatályos jogszabályok alapján a Gazdálkodási Naplót (GN) elektronikusan és papír alapon is vezethetik a gazdálkodók a támogatások igénylésének feltételeként.
Az eGN fejlesztése folyamatos, jelenleg is tart. A Nébih hétről hétre javítja, fejleszti a rendszert a visszajelzések, javaslatok alapján, hogy minél inkább felhasználóbarát rendszer álljon a gazdálkodók rendelkezésére. Az igazgató hozzátette: „A nagyszámú felhasználóra tekintettel, a rendszer esetleges túlterheltsége miatti kellemetlenségek elkerülése érdekében nyomatékosan azt ajánljuk, hogy a termelők mielőbb kezdjék el feltölteni adataikat az elektronikus rendszerbe."
A feltöltéssel kapcsolatos kérdéseket a Nébih az egn@nebih.gov.hu email címre várja.
Várszegi Gábor előadása:
Demeter Zoltán, a K&H Bank Agrárüzletágának vezetője előadásában elmondta, hogy a kedvezőtlen működési környezetben (időjárás, energiaköltségek, stb.) 2022-ben jelentősen megugrott az agrárszektor hitelállománya, ezen belül a jelentős kamatkülönbség miatt ebben az időszakban a gazdálkodók jelentős része devizahiteleket vett igénybe. A szakember kitért arra, hogy a negyedévenként közzétett, az agrár KKV-k egyéves várakozását tükröző K&H agrárindex jelenlegi -10 pontos értékkel 2015 óta a legalacsonyabb szinten áll.
Hozzátette: 2024-re kedvezőek a kilátások arra, hogy a termelők normalizálódó viszonyok között működhessenek. Az infláció, és ezzel együtt a hitelezési költségek csökkenése mellett jövőre a GDP 3,5 százalékos növekedése következhet be, emellett jó esély van rá, hogy mind az árfolyamok, mind az energiaárak tekintetében csökkenni fog az idén tapasztalt volatilitás, ami kiszámíthatóbbá teheti a működést.
Demeter Zoltán előadása:
A későbbiekben a kérdések és válaszok külön cikkben lesznek elérhetőek az Agroinform.hu-n, az adás alatt elhangzott válaszok itt újra meghallgathatóak:
_fill_100x75_0.jpg)
