Így foglalhatók össze Mesterházi Péter Ákos címzetes egyetemi docens, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoport vezetőjének precíziós gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatai. Az interjúban elmondta azt is, mivel készül az idei PREGA Konferenciára.
A legutóbbi beszélgetésünk óta eltelt egy évben történt-e valamilyen „nagy dobás” a precíziós gazdálkodásban? Vagy lassú, lépésről lépésre való haladás zajlik?
Egy dolog biztosan történt: még többen foglalkoznak a precíziós növénytermesztéssel. Ami tavaly volt, az ma is jellemző, hogy legtöbben ez alatt még mindig az erőgépek automatikus kormányzását értik. Tehát a továbblépésre, a helyspecifikus növénytermesztés megindulásához a nagy többség esetében még mindig várni kell.
Ugyanakkor egyre többen és egyre többet beszélnek róla. Arról, hogy el kellene indulni abba az irányba, hogy a táblán belüli különbségeket, a heterogenitásokat valahogy mérjük, és próbáljuk meghatározni, mi okozza. Utána pedig vagy tegyünk ellene, vagy alkalmazkodjunk hozzá.
Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben nincs ugrásszerű előrelépés. Ugyanis nagyon megalapozottan kell elindítani, miután kellő mennyiségű és mélységű adattal rendelkezünk a területeinkről. Tehát az első lépésnek annak kell lennie, hogy felmérem, gyűjtöm az adatokat, akár éveken át.
.jpg)
Mesterházi Péter Ákos: "a táblánk minden olyan részén, ahol nem optimális mennyiségű inputanyagot használunk fel, valamilyen hibát követünk el és pazarlunk." – fotó: Agroinform.hu
Ez az induláshoz szükséges adatgyűjtés hogyan áll?
Talán gyorsult egy kicsit a növekedés. Egyre többen nyitottak arra, hogyha vesznek egy betakarítógépet, akkor felszerelik hozamtérképezővel is. Ha pedig két-három év hozama már a kezemben van, akkor látom a területem heterogenitását, és akár a talajmintázást is ehhez tudom igazítani.
Persze vannak egyéb adatgyűjtési módok is a talajszkenneléstől a távérzékelésen át a vegetációs aktivitás különböző eszközökkel való méréséig. Az esetleges mérési hibák kiszűrése után ki kell nyerni az adatbázisból az információt, és fel kell tárni az összefüggéseket.
Ez azért is aktuális kérdés, mert a partnerek egy részénél már vannak adatok, csak érdemben nem dolgozták még fel.
Ez az, ami most nagyon „fortyog”, ebből lesz valami a piacon.
Kihez fordulhatnak adataik feldolgozása érdekében? Valószínűleg nem tudja ki-ki saját maga elvégezni.
Valóban nagyon sokrétű tudást igényel. Informatikai, térinformatikai tudás mindenképpen kell hozzá. Az összefüggések megtalálásához érteni kell a statisztikához és az agronómiához is. Tehát mindenképpen érdemes külső partnerekhez, szolgáltatókhoz fordulni.
Ugyanakkor nagyon fontos a gazdálkodók rutinja is.
Hiszen ők ismerik a területüket, 10-20 éves tapasztalatokkal bírnak, ezt nem szabad kihagyni a képből.
Mit hozott gép- és eszközeladásban az elmúlt év?
Nagyon jó évet zártunk, ez igaz az AXIÁL egészére is, meg külön a GPS-es vonalra is. Növeltük GPS-eladásainkat, beleértve az AXIÁL gépkínálatában szereplő beépített gyári GPS-eszközöket is. Idén már a Trimble termékeit is forgalmazzuk. Ez az utólagos GPS-ek piacának egyik legmeghatározóbb márkája. A Topconnal együtt így még nagyobb választási lehetőségük van a vásárlóknak.
Kik vásárolják, hol, mekkora területen használják a precíziós technológiát?
Földrajzilag nincs különbség, az ország minden részén veszik és használják. A korábbi trend most is érvényes, tehát a legnagyobb forgalmat a robotpilóta-rendszerek generálják. Érdekes fejlemény, hogy
egyre inkább nő az érdeklődés a munkagépek automata kormányzása iránt is.
Hiszen a termesztéstechnológiában is vannak újabb megoldások, például a kukorica vagy a napraforgó sűrűbb sorokba vetése, tehát még precízebbnek kell lennie a sorközművelésnek. A biogazdálkodók is érdeklődnek az ilyen megoldások iránt.
Tavaly álltunk elő azzal a saját fejlesztésű megoldással, amely mesterséges látás alapján képes felismerni a sorokat, és az automatikus kormányzás révén a kultivátor mindig a sorközben dolgozik. Ez a mAXI-CAM sorfelismerő és munkagépkormányzó eszköz, iránta is növekszik a kereslet.
A hozammérés szintén kezd még jobban felfutni. Egy szűk réteg érdeklődik a növények vegetációs aktivitását mérő eszközök iránt is. Vagy ugyanezt műholdas megoldásban keresik.
Ami pedig a megművelendő terület nagyságát illeti, ma már a 150 hektáron gazdálkodók is úgy gondolják, hogy legyen legalább automata kormányzás a gépükben, vagy automata szakaszvezérlés a permetezőjükben.
„Az eszköz ott van a kezünkben, hogy a növényi állományunk a helyi viszonyokhoz jobban tudjon alkalmazkodni, és ezáltal a hatékonyságunkat is növelni lehet.” – fotó: Agroinform.hu
Életkor szerint van-e valamilyen jellegzetesség?
Nem tudok kor szerinti különbséget tenni. A kérdés inkább az, hogy ki honnan közelíti meg a technológiát. Az idősebb generáció valószínűleg a hatékonyságot látja benne, racionálisabb elvek alapján dönt. A fiatalokban meg jobban benne van a technika iránti vonzalom.
Mi az akadálya annak, hogy a precíziós gazdálkodás még jobban elterjedjen?
Mindenképpen szemléletváltás kell hozzá. Ha belegondolunk, milyen sok feladatuk van a gazdálkodóknak, megértjük, ha eljut addig a pontig, amikor azt mondja, nem tud ezzel is foglalkozni. Ráadásul nagyon sok ajánlat van a piacon, nehéz döntenie, mit válasszon.
A nagyobb gazdaságok esetében szintén szemlélet kérdése. El kell fogadnia a cégvezetésnek, hogy ha beruház a technológiába, kell hozzá egy ember (vagy külső szolgáltató) is, aki elvégzi a feladatot, hogy a keletkező adatokból hasznos információ legyen. Eléggé tipikus, hogy míg a gépkarbantartásra, szerelésre van munkaerő, nemigen jut eszükbe, hogy erre is kell egy szakember. De már egyre többen látják, hogy ebbe az irányba kellene mozdulniuk.
Megvan a precíziós gazdálkodáshoz szükséges humánerőforrás?
Az tény, hogy a mezőgazdaság minden szinten munkaerőhiánnyal küszködik. Valóban kihívás mondjuk gépkezelőt, pláne képzett, rutinos gépkezelőt találni. Jó jel, hogy már több agráregyetem és főiskola is precíziós növénytermesztéshez kapcsolódó képzéseket indított.
Gyakran hallani azt a kritikát, hogy az agráregyetemeken nem lehet informatikát tanulni, aki ebben akar elmélyedni, annak máshová kell járnia. Ez probléma valóban, vagy áthidalható?
Az észrevétel valamilyen szinten jogos, de ezzel kapcsolatban is történt már változás. Több olyan egyetem is van, ahol az informatikát és a precíziós gazdálkodást összefűzik. Az persze kérdés, hogy az iskolapadból kikerült szakember tudja-e a gyakorlatban elterjedt összes szoftver kezelését. De az is kérdés, hogy az egyetemnek feladata-e egyáltalán ennek eleget tenni. Valószínűleg inkább egy alsóbb szintű képzéssel kellene megoldani. Ugyanakkor például a szakmérnöki képzés tematikájában benne van.
Ha valaki önökhöz fordul, hogy belefogna a precíziós gazdálkodásba, mit tanácsolnak neki?
Az elvünk az, hogy értékesítsünk, ne eladjunk. Tudjuk meg, mit szeretne a partner. Beszéljük meg vele, mit tervez, milyen üzemméret, milyen körülmények jellemzik, milyen növényt termeszt stb. A felmért igényei alapján készítjük el szakmailag megalapozott ajánlatunkat.
Mennyire pénzkérdés a precíziós gazdálkodás?
Mint mondtam, az első dolog a szemléletváltozás – ma már szinte mindenki egyetért ebben –, ezt nem lehet kikerülni. Egyébként nagyon sok dolgot meg lehet csinálni úgy is, hogy nem igényel különösebb beruházást. Ma már egyre több erő- és munkagépben vagy alapfelszerelés, vagy opció a precíziós technológia egy-egy eleme.
Ha az automata kormányzás megvan, azzal már el is lehet indulni.
Ahogy kiteljesedik a precíziós növénytermesztésünk, az újabb és újabb alkalmazásokat, gépvezérléseket lényegesen kisebb beruházással tudjuk hozzáépíteni.
Vegyük azt is számításba, milyen jelentős kiadást jelentenek az inputanyagok. Egy GPS-alkalmazás permetezőgép-vezérléssel vagy vetőgép-sorelzárással 5-10 százalékot is megtakarít egy-egy művelet során. Ez alapján könnyen kikalkulálható, mennyi idő alatt térül meg a precíziós technológia.
A Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesületnek az AXIÁL Kft. vezető munkatársai is a tagjai. Miért fontos önöknek ez az újdonsült szervezet?
A legfontosabb dolog az, hogy legyen kommunikáció a piaci szereplők, a jelenlegi és a jövendő partnerek, a tudományt és az oktatást képviselők között: mindenkivel, aki a precíziós gazdálkodásban bármilyen szerepet játszik. Még akkor is, ha gép- és eszközforgalmazóként versenytársai egymásnak. Mert az is nagyon fontos, hogy ne feltétlenül az ár alapján szülessenek meg a beruházási döntések. A cél közös: előmozdítani a precíziós gazdálkodás hazai alkalmazásának elterjedését. Minél szélesebb az egyesületi kör, annál több szemszögből tudjuk vizsgálni a kérdést, és az eredmény is annál komplexebb lesz.
Az AXIÁL mivel készül az idei PREGA Konferenciára?
Mi is arra a legégetőbb kérdésre fókuszálunk, hogy mit lehet kezdeni az adatokkal. Ezzel kapcsolatban néhány kísérletet is elvégeztünk a kukorica tápanyag-visszapótlása és a tőszámszabályozása kérdésében. Helyspecifikus adatokból kiindulva azt kívántuk megmutatni, mi hogyan csináljuk, illetve ezen keresztül szemléltetni, miért olyan jelentős a szerepe az adatok gyűjtésének és feldolgozásának. Ennek keretében szó lesz a térinformatikáról és a geostatisztikáról is.
Valami konklúziót kaphatna most az Agroinform.hu olvasója?
Ami a számomra a legpozitívabb volt például a tőszám-szabályozási kísérletben, hogy lehetett látni, miként reagál a növényállomány a beavatkozásunkra. Az a fő tanulság, hogy amit terveztünk, az működött. Az eszköz ott van a kezünkben, hogy megfelelő információk alapján a növényi állományunk a helyi viszonyokhoz jobban tudjon alkalmazkodni, és ezáltal a hatékonyságunkat is növelni lehet.
Mi a szívügye a precíziós gazdálkodásban?
Tulajdonképpen nem is tudom, mi fogott meg először benne, mitől lett ez jó értelemben vett mániám. Van egy belülről jövő késztetés, amelyet a környezetért érzett felelősség hívott elő.
A környezetvédelemről nem is beszéltünk!
Ez nagyon fontos kérdés. Engem irritál, ha egy mosógép három év használat után tönkremegy, és nem éri meg megjavítani. Aztán vagy a helyet foglalja, vagy szemét lesz belőle. A növénytermesztés is valahol erről szól. A táblánk minden olyan részén, ahol nem optimális mennyiségű inputanyagot használunk fel, ott valamilyen hibát követünk el, és pazarlunk. Ráadásul ezekkel szennyezzük a környezetünket, feleslegesen használunk fel egy csomó energiát.
|
