Gyerekkorunk egyik kedvence volt a málnaszörp. Habár manapság is sokan kedvelik, mint ahogyan a málnás limonádét is, sajnos mégis egyre kevesebb kertben kap helyet a málna. Pedig enni szeretjük, és nem lehet véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb bogyós gyümölcs a málna. Ha tisztában vagyunk az igényeivel, nem okoz nagy nehézséget a málna termesztése.
Ráadásul nem csak nagyon finom, és számos módon felhasználható gyümölcs, de az egészségünkre is nagyon jótékony hatással van. Így hát minden okunk megvan rá, hogy teret adjunk neki a kertben, és azután persze a tányérunkon vagy a poharunkban is!
A málna igényei
A málna őshonos hazánkban. Júniustól egészen az ősz közepéig van szezonja. Egyszer termő növény, amely egy nagy hullámban érleli gyümölcseit. Azonban vannak folytontermő fajtái is, amelyek a nyár közepétől egészen a fagyok beálltáig biztosítják a finom gyümölcsöt számunkra.
A málnanövény félcserje, ami azt jelenti, hogy a vesszői csupán két évig élnek. Az első évben fejlődnek ki, a második évben pedig elágaznak, virágot hoznak és gyümölcsöt érlelnek. Ezt követően sajnos elszáradnak. Talán ez is az oka annak, hogy bár régen szinte nem is volt olyan kert, ahol ne termett volna málna, manapság egyre kevesebbet találunk belőle.
A málna könnyen megteremhet a te kertedben is. Fotó: Pixabay
A málna érzékeny a talajvízre, és a homokos talajt sem kedveli. Fontos, hogy a kert szélvédett területét válasszuk ki számára. Mindenképpen szüksége lesz támasztékra is, amelyet előre készítsünk el számára.
A málna nagyon vízigényes növény. Ennek az az oka, hogy sekélyre hatoló gyökérzete van. A málna fénykedvelő növény, azonban a túlságosan erős napfényt nem viseli jól. Telepítésének ideje ősszel vagy kora tavasszal jön el.
Így telepítsd a málnát
A málna a laza, levegős szerkezetű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, savanyú talajt kedveli. Emiatt az ültetés előtt érdemes az ültetőterületet felásni, a talajt fellazítani. Ültetéskor először vissza kell vágni a gyökereket, majd bele kell helyezni a növényt az ültetőgödörbe, mely legyen kétszer olyan mély és széles, mint maga a gyökér. Ezután fedjük be földdel a gödröt, és öntözzük meg a növényt.
_fill_540x300_0.jpg)
Ha kerítés mellé ültetjük, nem lesz szükség támasztékra, de ha nem, akkor mindenképp segítsük a növényt. Ehhez a legegyszerűbb két oszlop közé kihúzni 2-3 sorban dróthuzalokat, melyekre fel tudnak majd futni a sarjak.
A málnára jellemző a gyomosodás, így folyamatosan kapálást igényel, hiszen, ha elszaporodnak körülötte a gyomok, el fogják vonni a gyökereitől a vizet és a tápanyagot.
A málna töves vagy sövényes művelése
A töves művelés esetében gyakran nem alkalmaznak támrendszert, vagy karókat használnak. Fontos feladat a tövek között előbukkanó sarjak eltávolítása. A töveket ilyenkor 50-100 cm-es sor-és tőtávolsággal kell telepíteni.
A sövényművelés esetében a növények összefüggő sövényfalat alkotnak. Ekkor a tövek között fejlődő sarjakat nem távolítjuk el, csak ritkítjuk, a sor-és tőtávolság pedig 80x120 cm.
A málna gondozása
A málna nagyon vízigényes, így fontos, hogy folyamatosan gondoskodjunk vízellátásáról, különösen május és július között, amikor a sarjhajtások fejlődésnek indulnak. A pangó vizet azonban kerülni kell! Emellett folyamatosan ügyeljünk a gyommentesítésre, és a támaszték karbantartására.
A málnának gyakori betegségei a málnamozaik, a botritisz, a didimellás betegség, valamint a kártevők közül a sodrómoly, vagy a málna-vesszőszúnyog jelenthet rá veszélyt, ezért nagyon fontos feladat a permetezés.
Szintén nagyon fontos a málna évente két alkalommal történő metszése. Nyáron a termővesszők ritkító metszését, ősszel a termővesszők visszametszését kell elvégezni.
A málna nyári metszése
A ritkító metszést a gyümölcs betakarítása után kell elvégezni. Először a letermett vesszőket kell tőből kivágni, majd következik a sarjak ritkítása, ahol egy tövön 5-6 vesszőt szabad meghagyni. Az elszáradt, beteg sarjakat mindig tőből kell kivágni. A tősarjak a növény tövéből fejlődnek ki, és csak pár évig élnek. A gyökérsarjak erősebbek a tősarjaknál, és a tövektől távolabb nőnek. Mivel saját gyökérzettel rendelkeznek, le tudjuk őket választani az anyanövényről, és új növényként el tudjuk őket ültetni.
Jaj de jó a habos sütemény! És ez is készülhet málnából! Fotó: Pixabay
A málna őszi metszése
A málna nem terem magától. Ahhoz, hogy jövőre is finom málnát szüretelhessünk, ősszel vissza kell metszeni a növényt. Sövényművelés esetén méterenként érdemes 10-12 termősarjat meghagyni, majd ezeket 1,5 m-re visszavágni.
A nyári és az őszi, folyton termő málna
A málnának két fő típusát különböztetjük meg attól függően, mikor hoz gyümölcsöt, az egyszer termő nyári málnafajtát és a kétszer termő, úgynevezett őszi málnafajtát, amelyet folyton termő néven is ismerhetünk.
Az ízük teljesen egyforma, és a kinéztük alapján sem lehet különbséget tenni közöttük. Azonban, míg a nyári málnát védeni kell a kórokozókkal szemben, addig az őszit szinte semmi nem támadja meg. Az őszi málna a nyári málnával ellentétben a gyümölcsöket azokon a vesszőkön hozza ősszel, amelyek abban az évben tavasszal növekedtek. Ezért is fordulhat elő, hogy sokkal kevésbé fogékony az olyan gombás betegségekre, mint a gyökérrothadás vagy a botritisz. A gombák a kéreg repedésein keresztül behatolva gyengítik a növényt, de ez az őszi málna esetében nem történik meg, hiszen ugyanabban az évben még terem is, amikor a vesszőket hozza.
A kis málnabogár életciklusa is csupán a nyári málnának felel meg, így az őszi málna még tőle is védett. Az őszi málna hajtásait késő ősszel egészen a talajig vissza kell vágni. A növénynek nincs különösebben nagy tápanyagigénye, így csupán egy kevés komposzt bedolgozására van szüksége, a töve körül. Azonban arra nagyon figyeljünk oda, hogy mivel a málna gyökerei nagyon közel vannak a földfelszínhez, nehogy megsértsük azokat. Kellő mennyiségű vizet mindig kapjon, de ne pangjon alatta.
A málnavesszők legfeljebb két évig életképesek, utána újra kell telepíteni őket. Az egyszer termő, nyári málnafajták azokon a vesszőkön hoznak termést, amelyek az előző nyáron fejlődtek ki, és átteleltek. A kétszer termő vagy folyton termő málnafajták pedig az előző nyáron kifejlődött vesszőkön is hoznak termést, és az adott évben kihajtott fiatal, új vesszőkön is.
A kétszer termő málna esetében sokan a második, kora nyári málnaszüretet feláldozzák az őszi, jobb termésért cserébe. Ha így döntünk, az lényegesen leegyszerűsíti a málnával való törődést, ugyanis ebben az esetben a tél végén a talaj szintjéig vissza kell vágni a bokor összes vesszőjét. Nyárra a bokor új vesszőket hoz, amelyek ősszel teremnek. Ezeket kora tavasszal tőből ki is metszhetjük. Azért érdemes a vesszőt közel vágni a földhöz, hogy az új hajtások a talajból törjenek elő, ne pedig a levágott vesszők csonkjaiból.
Ezért egyél málnát
A málna rendszeres fogyasztása segít megelőzni a különféle szív- és érrendszeri megbetegedéseket, mint például a szívrohamot vagy az érelmeszesedést. Segít megelőzni a súlyos látásromlást, és a makuladegeneráció egyik legismertebb természetes ellenszere. Enyhíti a menstruációs tüneteket, emellett fájdalomcsillapító hatása is van.
A málna nem utóérő, így a tökéletes pillanatban kell leszedni. Fotó: Pixabay
Segít megelőzni a daganatos betegségeket, magas az ellagsav tartalma, ami segít megszabadulni a szabad gyököktől. Ezenkívül rengeteg antioxidánst is tartalmaz. Bőrfiatalító és ránctalanító hatása van. Magas a C-vitamin tartalma, amely segít az immunrendszer megerősítésében. Segít a fogyásban is. Nagyon sok mangánt és rostot tartalmaz, amelyek felgyorsítják az anyagcserét és lassítják az emésztési folyamatot. Gazdag káliumban, mangánban, rézben, vasban és magnéziumban, és magas a B-komplex és a K-vitamin tartalma.
Sajnos az eperhez hasonlóan van, aki allergiás rá, így erre nagyon oda kell figyelni, különösen a gyermekek esetében. Alacsony szénhidráttartalma miatt a cukorbetegek is fogyaszthatják. A leveléből készült tea görcsoldó hatású. Kismamáknak is javasolt, mert segít a hányinger leküzdésében és rugalmassá teszi a kismedencei izmokat.
A málna titkai
A málna nem utóérő gyümölcs, így csak teljesen érett állapotában szabad leszedni. Amikor a színe tökéletesen élénk, és a gyümölcs könnyen leválik a vacokról, akkor a legtökéletesebb az íze. Jól bírja a fagyasztást, felengedés után szinte ugyanolyan a színe, az állaga és az íze, mint frissen szedve.
A csodás málna színűn kívül létezik még belőle fehér, fekete, sárga és lila színű változat is. Latin neve Rubus idaeus, amelynek a jelentése vadszeder az Idáról. Nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy Krétán, az Ida nevű hegyen kezdték el először termeszteni. Azonban van egy másik verzió is, miszerint Zeusz dajkája, Ida, éppen málnát szedett, amikor megszúrta az ujját és az ő vére színezte az egyébként fehér színű gyümölcsöt pirosra.
Akármiből is ered a neve, az egészen biztos, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt nagyon kedvelik ezt a tökéletesen pergő, nagyon finom gyümölcsöt.
_fill_540x300_0.jpg)
