Hamarosan itt a karácsony, és egyre fokozódik a pánikhelyzet, hogy kinek mit is adjunk ajándékba. Sajnos gyakran felmerül az is ötletként, hogy élő állatot ajándékozzunk valakinek. Hacsak ez nem egy jól átgondolt, átbeszélt kérdés, ne ajándékozzunk élő állatot, hiszen az óriási felelősséggel jár. különösen, ha ezt nem egyeztettük előre a megajándékozottal. Lehet, hogy túl nagy teher a számára, illetve ő szerette volna kiválasztani a kis kedvencét.
Sajnos sok esetben az utcán, vagy a menhelyen köt ki az ilyenkor ajándékozott állat. Nem ezt érdemli, éppen ezért előzzük meg a bajt, és legyünk tisztában a háziállat tartás pozitív és felelősséget igénylő oldalával is.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy kutya, vagy egy macska minimum 10 évig részese lehet a családunknak. Így hát úgy hozzuk meg ezt a döntést, hogy ezzel tisztában vagyunk, és ne állítsunk kész tények elé senkit azzal, hogy állatot ajándékozunk neki, ha ő nincs erre felkészülve. A háziállat tartás csodálatos dolog, mind az emberek, mind az állatok számára, ha a gazdik valóban akarják az állatot, és családtagként tekintenek rá. Rákényszeríteni senkire semmit nem szabad, és nem is lehet, hiszen az sem a megajándékozottnak, sem az ajándékba adott állatnak nem jó. Ráadásul tél van, így külön oda kell figyelni még egy tapasztalt állattartónak is a kedvenceire, ami egy kezdő állattartót óriási kihívások elé tud állítani.
A háziállat nem játék
Sajnos annyira rossz a karácsony utáni helyzet az élő állat ajándékozások miatt, hogy sok menhely egyszerűen leállítja az örökbefogadást az ünnepek környékén, hiszen az ekkor örökbeadott kisállatok többsége sajnos szinte biztosan visszakerülne hozzájuk az ünnepek után.
Egy cica igazi imádnivaló családtag, azonban sok mindenre fel kell készülnünk. Fotó: Shutterstock
Így hát gondoljuk át, hogy a megajándékozott valóban örülni fog a kapott szőrös családtagnak, vagy inkább gondot okozunk neki. Az alábbi pontokat érdemes előre átgondolni, ha mindenképpen élő állatot szeretnénk karácsonyra ajándékozni.
1. Volt már az illetőnek kisállata? Egészen biztosan fel van készülve egy élő állatra, akiért akár 10-15 évig felelősséggel fog tartozni?
2. Van az illetőnek állata? Ki fognak jönni egymással az állatok? Valóban szeretne még egy állatot tartani?
3. Az állathoz minden szükséges felszerelést is oda fogunk ajándékozni? Vagy ezt a megajándékozottnak kell beszereznie?
4. A megajándékozottnak nem okoz anyagi nehézséget az állat tartása, orvosi költségeinek, etetésének fedezete?
5. A megajándékozott életkörülményei megfelelőek az állat tartásához? Van elég helye hozzá?
6. Megkérdeztük a megajándékozni kívánt személyt, és ő egyértelműen azt mondta, hogy szeretne kisállatot tartani?
7. Nem kellene a jövendőbeli gazdinak megismerkednie az általunk választott állattal, mielőtt odaajándékozzuk neki?
Ezekkel a kérdésekkel arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy normális esetben, aki állatot szeretne tartani, az saját maga hoz döntést erről, és természetesen saját maga választja ki azt az állatot, akivel meg fogja osztani az otthonát, az életét. Mert hogy az állatok nem tárgyak, így mi hiába gondoljuk, hogy a tökéletes gazdi és kisállat páros fog létrejönni a segédletünkkel, ez ebben az esetben csakis a szerencsén múlhat.
Az állat nem tehet róla
Ha pedig rossz döntést hoztunk, akkor nagyon nagy bajt okoztunk, mind a gazdának, mind az állatnak. Sajnos sokan egyszerűen kiteszik az utcára a kutyát, macskát, ami borzasztó hatással van annak életére. Ha rátalálnak, menhelyre kerül, ha nem, abba inkább bele se gondoljunk.
A gyerekeknek ajándékozott kutya vagy macska a legtöbb esetben persze hatalmas örömöt fog okozni, és ha minden jól megy, egy hosszú éveken át tartó barátság lesz közöttük. Azonban úgy ajándékozzunk a gyermekünknek állatot, hogy azzal legyünk tisztában, idővel az állat és a gyerek is meg fog nőni, és lehet, hogy a kezdeti lelkesedés a gyermek részéről alább fog hagyni. Akkor pedig a miénk a felelősség, hiszen az állat nem tehet róla, hogy a gazdája számára a mobiltelefon érdekesebb, mint ő. Attól ő még igényli a sétát, a foglalkozást, az ételt, a szeretetet, a gondoskodást.
Ha mégis úgy döntünk, hogy kisállatot ajándékozunk
Ha mégis átgondolt a vásárlás, és úgy véljük, a legjobb helyre kerül a kutya, macska, egyéb kisállat, akkor is érdemes megkérdezni magunktól, hogy vajon a karácsony a legmegfelelőbb időpont az ajándékozásra, vagy sem. Ilyenkor ugyanis lehet, hogy többet vagyunk otthon, így egyszerűbb megszokni egymást, azonban több vendég is érkezik, más az időbeosztás, így sokkal nehezebb lesz a szokásos napirendet kialakítani mind az állatban, mind az emberi családtagokban. Így hát érdemesebb inkább egy nyugodtabb időszakra időzíteni a kisállat örökbefogadását, megvásárlását.
Fontos, hogy akár menhelyről fogadunk örökbe, akár vásárolunk, megbízható helyről vigyük haza a kisállatot. Készüljünk fel rá, hogy állatorvosra is szükség lesz, adassuk be a szükséges oltásokat, féreghajtókat, és szerezzünk be mindent, amire a tartáshoz szükség van.
Az állat örökbefogadását minden esetben előzze meg ismerkedés, hiszen nagyon fontos, hogy a szimpátia kölcsönös legyen. Nem árt átgondolni, ha kölyök állatot fogadunk örökbe, vagy vásárolunk meg, hogy milyen mozgásigénye, energiaszintje van, és mekkorára fog nőni.
A kutyák igazán hűséges, szeretetreméltó családtagok. Fotó: Shutterstock
Arra is ügyeljünk, hogy az állatok nem csak az első napokban igénylik a törődést, Ki kell alakítani egy napirendet, amelyet be kell tartani, akár esik, akár fúj, akár ünnepnap van, akár hétvége, hiszen az állatunknak szüksége van ránk. Adott esetben sétálni is el kell vinni, és szobatisztaságra is meg kell tanítani. Ha elutazunk, gondoskodni kell róla, hogy valaki ellássa. Ezek mind olyan feladatok, amelyek nem rögtön jutnak eszünkbe, de az állat megérkezése után nagyon rövid időn belül rá fogunk jönni, hogy ezek bizony nem véletlenül nagyon fontosak.
Természetesen senkit sem szeretnénk lebeszélni a kisállatok tartásáról! Egy állat csodálatos társ tud lenni. Az a szeretet, ragaszkodás, hűség, amit tőle kaphatunk, felbecsülhetetlen. Cserébe nekünk is oda kell adni a szívünket neki, és gondoskodnunk kell róla, akkor is, ha beteg, akkor is, ha meg fog öregedni. Mert egy életre felelősek lettünk érte. De ez a kapcsolat meghatározó lesz egész életünkben.
Minden egyes állat, akit családtagunknak tudhatunk, rengeteg örömöt és szeretetet fog hozni az életünkbe. Éppen ezért mindenkit arra bíztatunk, hogy alaposan gondolja át az állattartással járó kötelezettségeket, és ha azokat tudja vállalni, ne mondjon le arról, hogy legyen legalább egy négylábú családtagja. De az állattartásról szóló döntés meghozatalát bízzuk rá mindenkire saját magára, ne akarjunk mi döntést hozni senki helyett. Idővel a legtöbben úgyis rá fognak jönni, hogy kisállat nélkül lehet élni, csak nem érdemes.
