Az erdők és mezők tele vannak gyógynövényekkel, amelyek sokat segíthetnek nekünk az őszi-téli megfázásos időszakban, de akár a mindennapos panaszainkat is enyhíteni tudják. Érdemes tehát a kirándulások alkalmával nyitott szemmel járni, és begyűjteni a szükséges gyógynövényeket.

Természetesen csakis olyan gyógynövényt gyűjtsünk, amelyet felismerünk, és az sem árt, ha kikérjük orvosunk tanácsát, mielőtt alkalmazni kezdjük azokat. Bizonyos gyógynövények védettek, így nem szedhetők, úgyhogy ennek is mindig járjunk utána, mielőtt úrrá lesz rajtunk a gyűjtőszenvedély.

Az is fontos, hogy gyűjtés előtt győződjünk meg róla, hogy szennyeződés mentes növényeket gyűjtöttünk, így érdemes a közlekedési csomópontoktól, autóutaktól minél távolabb összegyűjteni azokat. Némelyik gyógynövényt pedig akár otthon, a kertünkben is termeszthetjük, így sokkal könnyebben tudnak rajtunk segíteni, amikor szükségünk van rájuk. Például a csalánt, a csipkebogyót és a kamillát.

kamilla tea

A kamilla nem csak a megfázás esetén tud segíteni. Fotó: Pixabay

Ezeket a gyógynövényeket érdemes gyűjteni, sőt, engedjük be a kertünkbe is!

1. A kamilla nem véletlenül a nagymamáink kedvence, hiszen sok bajra gyógyír, ráadásul az illata és az íze is pazar. Nem csupán gyűjteni érdemes, hanem nyugodtan tartsunk belőle a kertben is.

A kamilla magjait 3 mm mélyre érdemes elültetni, 15 cm távolságra egymástól. A kamilla nem igényes a talajra, de rendszeres öntözésre van szüksége ahhoz, hogy virágozzon. Habár egynyári növény, képes saját magától szaporodni.

A virágait érdemes kora reggel leszedni, mielőtt még a napfény hatására csökkenne a bennük lévő illóolaj mennyisége. A kinyílt virágokat ollóval vágjuk le, majd szárítsuk meg. A kamilla elriasztja a repülő rovarokat, a borsmenta mellé ültetve pedig felerősíti annak ízét. A kamillát különféle kozmetikumokban, ételek díszítőjeként is használják, de gyógyászati célokra is kiváló. Nyugtató fürdő készíthető belőle, de kiváló friss salátákhoz, és teaként is megállja a helyét.

A kamilla teának izomlazító és görcsoldó hatása van. A kamilla gyulladáscsökkentő, de a vele történő langyos borogatás kiváló szem- és kötőhártya gyulladás esetén is. Segít eltüntetni az árpát is a szemünkről, és nyugtatóan hat a fáradt szemekre. Sebgyógyító és hámosító hatása is van, és az afták ellen is jó, ha öblögetése használjuk. De biztosan emlékszünk a kamillás inhalálása is gyermekkorunkból, hiszen megfázás ellen is kiváló. A kamilla ezen kívül csillogóvá varázsolja a hajat,

2. A csalán minden kertben ott van, és általában nagyon nem szoktunk neki örülni. Gyorsan nő, és ráadásul csíp is, úgyhogy nem kellemes a találkozás. Pedig, mint tudjuk, nem zörög a haraszt, úgyhogy nem véletlen, hogy csalánba nem üt a mennykő. Hiszen ha megismerjük, rá fogunk jönni, hogy milyen áldás is, ha csalán van a kertünkben.

A csalán közelségének hatására a gyógynövények több illóolajat termelnek, így jóval erősebb lesz az aromájuk. Emellett a csalán hatására az egészségünket javító tulajdonságaik is képesek felerősödni. Azonban arra ügyeljünk, hogy a túl sok csalán el tudja nyomni a körülötte lévő növényeket, így mindig vigyázzunk rá, hogy ne tudjon túlságosan elszaporodni.

A csalán kedveli a félárnyékos helyeket és a tápanyagdús talajt, homokos, köves talajon azonban nem él meg. A csalán kiemelkedően magas C-, B-, K- vitamin tartalma mellett rengeteg ásványi sót és csersavat is  tartalmaz, melyek kiválóak az egészségünk megőrzésének szempontjából. Nagyon régóta alkalmazzák a csalánnal végzett urkulációt, vagyis a reumás testrész csalánnal való megcsapkodását. Ezen kívül az íze is nagyon finom, így régen sok levest, főzeléket, és párolt köretet készítettek belőle. A szépségiparban is alkalmazzák.

csalán

A csalánt is érdemes csípni, mert sokat tesz azért, hogy jól érezzük magunkat. Fotó: Pixabay

A magas vérnyomás és a hólyaghurut kezelésében is számíthatunk rá. Sőt, hajszeszt is készítenek belőle, hiszen még a hajhullást és a korpásodást is csökkenti. Elősegíti a máj természetes méregtelenítő funkcióit, Gyulladáscsökkentő hatása révén segít leküzdeni a szénanátha kellemetlen tüneteit, vérzéscsökkentő hatása miatt pedig műtéteknél is segítségül hívják.

A csalánleveleknek vizelethajtó hatása is van, ezen kívül remek vértisztító, salaktalanító és méregtelenítő. Mivel fokozza a vese működését, így csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékony a köszvény, az ízületi gyulladások és a reumatikus megbetegedés kezelésére.

Annak, aki hajlamos vese- és hólyagkő képződésre, nagyon ajánlatos a csalánból készült tea fogyasztása, amely emellett még élénkítő hatással is bír. Megakadályozza a prosztata rendellenes növekedését, csökkenti a vércukor szintet, Fokozza a szervezet ellenálló képességét és hatásos az allergiás megbetegedések leküzdésében is.

3. A csipkebogyó igazi nagyágyú, ha az egészségünk megőrzéséről vagy visszanyeréséről van szó. A csipkebogyóról jó esetben annyit tudunk, hogy nagyon magas a C-vitamin tartalma és hogy jólesik a belőle készült tea, amikor meg vagyunk fázva. De ennél jóval több érdekesség kötődik hozzá, így érdemes közelebbről is megismerkednünk vele.

A csipkebogyót az első fagyok beköszöntével kell elkezdeni begyűjteni. A narancssárga színű még nem érett, a túlságosan vörös pedig már túlérett, ekkor pedig, bár az íze nagyon finom édes, C-vitamin tartalma már szinte nincs, így a kettő között van az ideális állapot a begyűjtésre. Tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk.

Azért is hasznos, mert megtalálható benne az A-, B1-, B2-, és K-vitamin, de legfontosabb hatóanyaga a C-vitamin. A C-vitamin segíti immunrendszerünket a védekezésben, részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti az érfalat, fokozza a szervezet védekezőképességét és az ellenállókészségét a fertőzésekkel szemben. Emellett segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést. Ezen kívül szabályozza a vérnyomást, valamint elősegíti az emésztést. Jó hatással van a szív egészségére, illetve az általános egészségi állapotra.

csipkebogyó

A csipkebogyó teaként, de még levesként is nagyon finom. Fotó: Pixabay

Nem csak teát, de lekvárt, bort, szörpöt, mártásokat és levest is készíthetünk a csipkebogyóból. Azért, hogy megőrizzük C-vitamin tartalmát, amikor teát készítünk, ne forró vízbe tegyük, hanem langyosba. 50 Celsius-fok felett ugyanis elveszíti a C-vitamin tartalmát.

A csipkebogyó az egyik legigénytelenebb gyümölcsféle. Gyenge termőképességű talajokon is jól megterem. Jól tűri a hideget, akár a -20 Celsius-fokot is átvészeli. Telepítésére az ősz a legalkalmasabb időszak. Mivel a csipkebogyó őshonos, így otthon is nyugodtan termeszthetjük.

Talajigénye nem nagy, de kedveli az enyhén meszes közeget, és jól érzi magát agyag és lösztalajokon. A kertünkben meleg, napos fekvésű területre telepítsük. A telepítése nagyon egyszerű feladat, hiszen fogni kell egy maréknyi termést ősszel, és a kiválasztott területen szétszórni, majd vékony réteg földdel befedni. A csipkebogyó metszése elengedhetetlen a növény számára. A nagy metszést tavasszal kell elvégezni, ősszel csak az erősen benőtt és megbetegedett ágakat szabad eltávolítani.

A metszés során el kell távolítani a száraz, beteg, sérült ágakat, de formázni és ritkítani is kell, hogy szép megjelenése legyen és a sűrű ágak ne zárják el a napfényt a termés elől. Az idős ágak metszése pedig elősegíti a fiatal hajtások fejlődését.