A házilag készített növényvédő szerek olcsók, és ráadásul még a környezetet sem szennyezzük velük. Némelyik kissé alulmarad ugyan a vegyszeres kezeléssel szemben, de ha időben megkezdjük a kezelést, és rendszeresen végezzük, a növényeink védelmét káros mellékhatások nélkül is el tudjuk látni.

Természetesen nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a növényeink igényeivel, és ennek megfelelően tartsuk őket, hiszen így nagyon sok betegségtől és kártevőtől óvhatjuk meg őket. De ugyanilyen fontos, hogy nyitott szemmel járjunk, és rendszeresen vizsgáljuk meg növényeinket, hogy már a bajok elején megkezdhessük a kezelésüket.

A legtöbb csodaszer alapanyag ráadásul minden háztartásban könnyen hozzáférhető, és a belőlük készíthető permetszerek elkészítése sem vesz igénybe sok időt, ráadásul még vegyészeti tudományokra sincs szükség hozzájuk.

1. Fokhagyma

A fokhagyma kiváló permetszer. 0,75 gramm fokhagymát aprítsunk fel, majd dobjuk bele 1 liter forrásban levő vízbe, és hagyjuk 5 órán keresztül állni. Ezután szűrjük le. Kiváló gomba ellenes szerként. Atka és lisztharmat ellen viszont hígítsuk fel, mivel itt közvetlenül érintkezik a növények lombozatával. A hígítási arány 1:7-hez, és ne felejtsük el leszűrni, hogy ne dugítsa el a permetező szórófejét. Ebben a hígításban talajra és növényre is permetezhetjük.

fokhagyma és hagyma

A fokhagyma és a hagyma is kiváló növényvédő. Fotó: Pixabay

A fokhagymát keverhetjük még csípős paprikával és hagymával, és a három szuperhős ereje így összeadódik, és még nagyobb erővel vethetők be együtt. 2 darab csípős paprikát, 1 nagy fej hagymát és egy fej fokhagymát aprítsunk fel, majd adjunk hozzá egy liter forró, de nem forrásban lévő vizet. 24 órán át áztassuk a pépet, majd szűrjük le. Kiváló a rózsák, azáleák és a zöldségfélék permetezéséhez a tripszek, a rágó- és szívó szájszervűek és levéltetvek ellen.

2. Bazsalikom

Forraljunk fel, majd hagyjunk kihűlni 4 csésze vizet. 1 csésze friss bazsalikomot, vagy 2 evőkanál szárítottat adjunk hozzá a vízhez majd a mosogatószerből egy teáskanálnyit. Ez a permetszer kiváló lesz levéltetvek ellen.

3. Hagyma

A legideálisabb esetben semmilyen növényi maradék nem kerül a szemétbe, hiszen a komposztálás során csodálatos humusz képződik belőle. Azonban a hagyma héja ezen kívül másra is felhasználható, így tavasszal és nyáron nem árt, ha nem a komposztba kerül. Ne dobjuk ki a hagyma héját, és a levágott részeit, hanem tegyük el a fagyasztóba. Amikor elegendő mennyiség gyűlt össze, áztassuk vízbe egy hétig, majd szűrjük le a levet, és használjuk levéltetvek ellen.

4. Só

A só kiváló ételízesítő, de fertőtlenítő szer is. Oldjunk fel 2 evőkanál sót fél liter vízben, forraljuk fel, majd hagyjuk lehűlni. Kiváló lesz takácsatkák, káposztalepke hernyók és egyéb, rágó szájszervű rovarok ellen.

5. Kovaföld

A kovaföld természetes anyag, mely a talajra szórva véd a hangyák, a csigák és a meztelen csigák ellen.

6. Citrom

Forraljunk fel 4 bögre vizet, majd vegyük le a tűzről. Keverjünk hozzá 2 csésze narancs-, vagy citromhéjat, majd hagyjuk ázni, míg lehűl. Leszűrve kiváló liszteske ellen.

7. Mentaolaj

A mentatea kiváló frissítő, de a mentából készült olaj is nagyon hasznos. 1 evőkanál mentaolajat keverjünk el egy bögre vízben, és máris kész a hangyák elleni szer.

csalán

A csalán igazi biológiai fegyver. Fotó: Pixabay

8. A csalán

A csalánból készült csalánlé kiváló permetező szer. Ráadásul igazi biofegyver a kertészek kezében. Nem lesz olyan bombabiztos, mint egy hagyományos vegyszer, de ha rendszeresen alkalmazzuk és időben csípjük el a betegségeket és kártevőket, amelyek ellen fel akarjuk venni a harcot, igazán hasznos tud lenni.

Az elkészítése nagyon egyszerű, azonban a sok előny mellett tudnunk kell, hogy van egy hátránya is, miszerint mérhetetlenül büdös. De mint tudjuk, nincsen rózsa tövis nélkül, úgyhogy ez ne tántorítson el bennünket. Bánjunk kesztyűs kézzel a csalánnal, vagyis vegyünk fel egy vastag kesztyűt, mielőtt nekilátunk a folyamatnak. Nem árt, ha hosszúujjú felsőben közelítjük meg, és hosszú nadrágban, mert különben csípős élményben lehet részünk.

A csalánról még a virágzás előtt szedjük le a leveleket és a szárral együtt aprítsuk fel. Egy kilogramm csalánhoz adjunk 10 liter vizet. Tegyük egy hordóba, vagy egyéb edénybe, azonban ez ne fém legyen, mert az erjedés során az oldat reakcióba léphet vele. Mivel nem kellemes az illata, a háztól távolra tegyük az edényt.

Ha nem akarunk túl sok időt szánni a folyamatra, és ráérünk kivárni, akkor egyben is beletehetjük a csalánt egy hordóba, majd öntsünk rá annyi vizet, amennyi ellepi. Az erjedés során hab fog képződni, így fontos, hogy az edényt ne engedjük tele vízzel. A legjobb, ha esővizet használunk, de ha nem áll rendelkezésünkre, akkor hagyjuk 2 napig állni a csapvizet, hogy a klór teljesen eltűnhessen belőle, és utána öntsük rá a csalánra. Ne takarjuk le, még ha ez a szagok miatt vonzó megoldásnak is tűnhet, hiszen az oxigén szükséges az erjedési folyamatokhoz. Azonban fedjük le egy ráccsal, hogy nehogy egy állat beleessen.

Az oldatot naponta egyszer keverjük át alaposan. Ha nagyon nem bírjuk a szagot, tegyünk a tetejére 1-2 marék kőzetőrleményt. Körülbelül két hét múlva az oldat sötétebbé válik, és nem fog habzani. Ekkor készült el a csalánlé. Fedjük le, hogy jó sokáig rendelkezésünkre tudjon állni.

Ha tápanyagként akarjuk a növényeknek adni, 1 adag csalánlét öntsünk fel 10 adag vízzel, és már használható is. Azonban, ha kártevők vagy betegségek ellen kívánjuk használni, szintén ezt az adagolást alkalmazzuk, de használat előtt szűrjük le, nehogy a permetező elduguljon.

A növények azért is hálásak lesznek a csalánlével történő kezelésért mert hatására jóval életerősebbé fognak válni, így ellenálóbbak lesznek a különféle kártevőkkel és megbetegedésekkel szemben. A rendszeres kezelés hatására ráadásul a bőrszövetük megvastagszik, így a gombabetegségek is sokkal nehezebben tudják megtámadni őket, és a kártevőknek is izmosodni kell, ha át akarnak jutni a leveleken.