A torma nem véletlenül lett hungarikum, hiszen már évezredek óta az emberiség szolgálatában áll. De mégis, hajlamosak vagyunk csak húsvétkor gondolni rá. Pedig most, hogy itt az ősz, és vele a nátha és az influenza szezonja, nagyon jó szolgálatot tehet ez a sokoldalú fűszer- és gyógynövény.
Az ősz nem csupán a torma begyűjtésére alkalmas, hanem az ültetésére is. Az ültetése ráadásul igazán egyszerű feladat, így érdemes megfontolni, hogy hosszú távú vendég legyen a kertben. A csodálatos íze a legunalmasabb húsételeket is képes izgalmassá tenni, és még csak nem is hizlal. Viszont szinte nincs olyan része a szervezetünknek, amire ne lenne jótékony hatással. Úgyhogy tormára fel, hiszen nem csak az ételeinket pezsdíti fel, hanem az egészségünket is.
Ismerd meg a tormát
A tormát a 12. századtól termesztik. Már Szent Hildegard is említést tett a tormáról botanikus írásaiban, amelyekben csípős gyökérként emlegeti a tormát. A legjobb pedig, ha október és február között frissen fogyasztjuk, hiszen ekkor tartalmazza a legtöbb aromát.
A torma nagyon finom és hasznos gyógynövény. Fotó: Shutterstock
Az egyetlen negatívum a tormával kapcsolatban, hogy a friss gyökerek lereszelése általában könnyeket csal a szemünkbe. Ennek az oka a benne lévő, szúrós szagú mustárolaj belélegzése, amely ingerli az orr nyálkahártyáját, és fokozott vérbőséget okoz. Megoldást jelenthet, ha nyitott ablak mellett dolgozunk, de akár konyhai robotgépben is ledarálhatjuk.
Nem csak mi szeretjük. Japánban a különleges wasabi torma örvend igazán nagy népszerűségnek, melyet idehaza is egyre többen fogyasztanak szívesen. Mivel azonban a növény csak folyó víz mellett él meg, termesztése nálunk bonyolult. Íze erősebb, mint a tormáié. Nem reszelve, hanem kész pasztaként szolgálják fel.
Így legyen torma a kertedben
1. A torma termesztése nagyon egyszerű. Szinte bármilyen talajon megél, de a legjobban a humuszban gazdag, mélyrétegű földben érzi magát és ott növeszt igazán sima, egyenletes vastagságú gyöktörzseket.
2. Ha homokos talajon termesztjük, kevésbé fűszeres lesz az íze, míg az agyagos földben rostosabb lesz, azonban könnyebben lesz fás.
3. Mivel a torma gyökere nagyon hosszú, ezért az ültetésére a legelterjedtebb módszer a bakhátas termesztés. A bakhát egy hosszanti földhalom. Egy nagyjából harminc centiméter magas töltést kell építeni, amelynek a tetején van egy körülbelül húsz centi széles sík felület. Így a gyökér el fog férni, és szép, egyenesen fog tudni növekedni. De a gyökér még a talajszint alá is terjedni fog, így a földgerinc kialakítása előtt egy mélyre hatoló, átforgató ásást is meg kell ejteni. Fontos az alapos trágyázás is, hiszen a tormának magas a tápanyagigénye.
4. A tormát nem magról, hanem dugványról szaporíthatjuk. A bakhátba 20-25 centiméterenként kell egy lyukat fúrni, majd ebbe kell behelyezni a gyökereket, ezután pedig jól be kell öntözni azokat.
5. Ne ültessünk el puha, rothadó dugványokat. Ültetéskor a sarjrügyeket le kell vágni, hogy ne az oldalhajtások növekedjenek. Az első hajtások egy hónappal a dugványozás után hajtanak ki. Ilyenkor érdemes egy arasznyi magasan kibontani a földet és a gyenge oldalgyökereket ledörzsölni, majd visszatakarni a növényt. Ezzel segítjük hozzá, hogy vastag és egyenes legyen a termés.
5. A torma nagyon kedveli a napfényt, de félárnyékban is megél.
6. Vízigényes növény, így folyamatosan gondoskodnunk kell az öntözéséről.
7. A betakarítás ideje késő ősszel érkezik el, de mivel a torma fagyálló, így egész télen szedhetjük. Sőt, javasoljuk is, hogy mindig frissen szedve fogyasszuk, hiszen októbertől februárig a legjobb az íze.
8. A torma évelő növény, így tavasszal várhatóan újra növekedésnek indul. Sőt, ha kedve tartja, egészen sok területet elfoglal magának, így ha nem akarjuk, hogy elszaporodjon, érdemes magaságyásba ültetni. Sőt, ha nincs kertünk, akkor sem kell lemondanunk a házi tormáról, hiszen a torma balkonládában is termeszthető, azonban ehhez nagyon mély ültetőládára és gyakori öntözésre lesz szükség.
Kiváló saláta készíthető a torma leveléből. Fotó: Shutterstock
9. A tavaszi kihajtás előtt fontos, hogy egy adag komposzttal biztosítsuk a torma megfelelő tápanyagellátást.
10. A fiatal növénynél a rendszeres gyomlálás segíti a gyökér fejlődését, azonban az idősebb példányok is igénylik a gyomlálást, hiszen azzal sok betegségtől és kártevőtől tudjuk megvédeni a tormát.
11. A tormát ásóvillával fordítsuk ki a földből, ezután szakítsuk le a leveleket, és a rátapadt földet kefével dörzsöljük le. A megtisztított gyökeret tároljuk a pincében, ládába téve, enyhén nedves homokban.
Ezért egyél sok tormát
1. A frissen leszedett torma íze sokkal intenzívebb, ráadásul bőségesen tartalmaz C-vitamint is.
2. A torma jótékony hatásaihoz fantasztikus, csípős íz is társul, melyet leggyakrabban a húsvéti sonka mellé fogyasztunk, de nem maradhat el a sült kolbász és hurka mellől sem.
3. A torma levele kitűnő saláta alapanyag. De nagyon finom még a majonézzel összekevert torma, sonkába töltve. Ezt a sonkatekercsnek nevezett ételt nagyon gyakran találhatjuk meg hidegtálakon, de a húsvéti és a karácsonyi tálak fontos részeként is találkozhatunk vele.
4. A tormát hosszú cikkekre vágva a savanyúságokba is bele szokták tenni.
5. Nem véletlenül tartják gyógynövénynek, hiszen kalciumot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is tartalmaz.
6. A torma kiváló étvágygerjesztő, segíti az emésztést és még a vérkeringést is javítja.
7. Nagyon alacsony a kalóriatartalma, viszont rostokban gazdag. Ezen kívül cink és mangán tartalma is igen jelentős ennek a fantasztikus gyógynövénynek.
8. A benne lévő mikrotápanyagok segítenek a vérnyomás optimális szinten tartásában és az agyvérzés, a szívroham és az érszűkület megelőzésében.
9. A megfázásos időszakokban is számíthatunk rá, hiszen a felső légúti megbetegedések esetén is segítséget nyújt. Irritálja a nyálkahártyát, így fokozva a váladéktermelődést, ezért segítségével sokkal könnyebben szakad fel a letapadt váladék.
10. Összetevői bizonyos baktériumok ellen is hatásosak, így segít megelőzni és legyőzni nem csupán a légúti, de a húgyúti és a hasi fertőzéseket is.
Tormában gazdag kertet kívánunk!
