Habár a halászlé az az étel, amelyet a legtöbben nagyon is kedvelnek, sőt, megvan a titkos családi receptjük, ami természetesen a legjobb a világon, általában csak karácsonykor készítjük el, vagy esetleg még egyszer, a nyár folyamán, bográcsban. Pedig a hal azon túl, hogy nagyon finom, nagyon egészséges étel, ezért érdemes lenne sokkal többször a tányérunkra tenni.
Egyél halat, finom falat. Valahogy így szólt a régi reklám szlogenje is. Sok év eltelt már azóta, de még mindig igaz. És ne csak karácsonykor és a Balaton partján együnk halat. A hal nagyon egészséges, finom és változatosan el lehet készíteni, ezért igazán fogyaszthatnánk gyakrabban is.
Ezért együnk gyakrabban halat
Sajnos Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó halfogyasztás az egész Unióban. Ennek biztosan az is az oka, hogy nem vagyunk tengerrel rendelkező ország, és a folyami és a tavi halászatunk sem jelentős, így nem könnyű friss halhoz jutni. A legtöbben nyáron fogyasztunk halat, általában a balatoninak hitt hekk formájában, és az év végén, karácsonykor, amikor leggyakrabban halászlé, vagy rántott hal kerül az asztalra.
Pedig a halféléknek nagyon magas a tápértéke, és jó minőségű halak könnyen emészthető, komplex fehérjeforrásnak számítanak. Ráadásul a legtöbb hal húsa alacsony zsírtartalmú, így a fogyókúrázók étrendjébe is könnyen beilleszthető. Ha alacsony zsírtartalmú halakat szeretnénk fogyasztani, akkor a tonhal, a fogas, a tőkehal, illetve a busa és a hekk is jó választásnak bizonyulnak.
Víztartalma jelentős, izomrostjai között pedig laza kötőszövet található, melyek miatt könnyen emészthető élelmiszer. Energiatartalma szorosan összefügg a zsírtartalmával, így az olajos húsú halak, mint amilyen a lazac vagy a hering több, a fehér húsúak, mint amilyen a tőkehal, kevesebb energiát adnak. A hal az izomépítéshez és az immunrendszer zavartalan működéséhez is szükséges jó minőségű fehérjét is tartalmaz.
A rántott hal nem csak finom, de még nagyon egészséges is. Fotó: Pixabay
A halak értékes zsírtartalma hasznos élettani hatással bír. Az omega-3-zsírsavaknak jótékony hatása van szervezetünkre, hiszen csökkentik a vérrögképződést, növelik a "hasznos", és csökkentik a "káros" koleszterin szintjét, így fogyasztásukkal jelentősen csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A halhús bővelkedik A- és D-vitaminban, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet zavartalan működéséhez. Ezen kívül még sok B-vitamin, és ásványi anyag is található bennük, mint például a szelén, a vas, a kalcium, a fluor vagy a jód. Különösen az olajos húsú, mélytengeri halak, mint például a lazac, a hering, a makréla, a szardínia és a tonhal, valamint a pisztráng és a busa gazdagok omega-3 zsírsavakban. Ezek közül az eikozapentaénsav, valamint a dokozahexaénsav csak a halolajban található meg. Ezeket az emberi szervezet csak korlátozott mértékben tudja előállítani, így leginkább táplálékkal juthatunk hozzájuk. Az omega-3-zsírsavak nélkülözhetetlenek a sejthártya felépítéséhez, a szem és az agy egészséges fejlődéséhez is.
Az ásványi anyagok közül a halakban megtalálható foszfor hozzájárul a csontok és fogak egészséges felépítéséhez, a szálkástól elfogyasztott halak pedig kalcium szintünket növelik. A halfilék és a halkonzervek nagy mennyiségben tartalmaznak emellett fluoridot is, amely segít a fogszuvasodás és csontritkulás megelőzésében is. A tengeri halak jelentős jódtartalma segíti a pajzsmirigy helyes működését.
Így készítsd el a halat
A halakat nagyon gyorsan és nagyon változatosan lehet elkészíteni. Akár egy serpenyőben, vajon sütve, akár párolva, akár rántva, akár halászléként is megállják a helyüket. Nem is beszélve a halpörköltről, vagy paprikásról.
Választhatunk még a sokféle halkonzerv, a különféle pástétomok, halkrémek, halsaláták közül is. De gyors és finom falatokat találhatunk pácolva, vagy sózva is. Mivel azonban a hal nem áll el sokáig, ha friss halat vásároltunk, akkor igyekezzünk azt minél előbb elkészíteni és elfogyasztani.
Serpenyőben nagyon gyorsan elkészül a hal. Fotó: Pixabay
Nem mindenkinek ajánlott a hal
Habár a hal a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás része, vannak kivételek, akik számára nem ajánlott a fogyasztása. Ha valaki allergiás a halakra, akkor természetesen nem szabad fogyasztania. A gyerekek esetében érdemes szálkamentes fajták fogyasztását preferálni.
A sózott, füstölt vagy szárított halak, a ringli és a szardella magas sótartalma miatt nem javasolt magas vérnyomásban szenvedő betegek részére, míg a pácolt hering hisztamin- és tiramin tartalma fejfájást okozhat.
Együnk gyakrabban halat
A táplálkozási szakemberek szerint hetente legalább egyszer érdemes halat fogyasztanunk. Hazánk azonban világviszonylatban, és európai szinten is az utolsó helyek egyikét foglalja el a halfogyasztás terén. Míg az EU fogyasztási átlaga 24,9 kg, addig mi csupán 5,3 kg-ot fogyasztunk egy főre lebontva egy év alatt.
Ennek az oka valószínűleg a hal viszonylag magas árában is rejlik, ám az okok között lehet a szálkától való félelem, a nehézkes beszerzés, a higanytól való félelem, és a családi hagyományok is.
Fontos lenne, hogy a halfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatása beépüljön a köztudatba, így változatosabbá téve a családi asztalra tálalt ételeket is. Manapság már egyre több a szálkamentes, félkész- vagy késztermék, amelyek segítségével gyors és finom fogásokat tálalhatunk fel, amik ráadásul még egészségesek is. Érdemes tehát nem csak karácsonykor fogyasztani ebből a nagyon is egészséges ételből.
