Az aszályos időszakban sajnos a kertünk inkább egy sivataghoz hasonlít, nem pedig egy gyönyörű oázishoz  Azonban vannak olyan növények, amelyek kifejezetten jól bírják a száraz, kevés csapadékkal járó időszakokat is. Mi 4 gyönyörű virágra is ráakadtunk, amelyek kevés öntözés mellett is igazán széppé teszik a kertet.

1. Kokárdavirág

A kokárdavirág, vagy más néven a gaillardia régen minden kiskertben megtalálható volt, hiszen júniustól egészen szeptemberig gyönyörködhetünk benne. Manapság sajnos már kevés kertben láthatjuk, pedig szépsége igazán magával ragadó, és túl sok törődést sem igényel.

A kokárdavirág az őszirózsafélék családjába tartozó, lágyszárú növény, amely lehet évelő vagy egyéves. Azért nevezik kokárdavirágnak, mert kívülről, a virág közepe felé haladva, sávokban változik a színe, emlékeztetve a kokárdára.

kokárdavirág méhecskével

A kokárdavirág a kokárdához való hasonlóság miatt kapta nevét. Fotó: Pixabay

Akár magról, akár palántáról is ültethetjük. Legnépszerűbb fajtája a Gaillardia aristata Észak- és Dél-Amerikában őshonos, ahol vadvirágként is találkozhatunk vele. De szívesen ültetik közterületekre is, ahol szegélynövényként is igen látványos. A virágszárak magassága a 30 cm-től egészen az egy méteres változatig terjedhet.

Ha a magról történő vetés mellett döntünk, válasszunk számára jó vízáteresztő képességű talajt. Bár a kokárdavirág jól tűri a szárazságot, az ültetést követően rendszeresen gondoskodni kell az öntözéséről, hiszen csakis nyirkos földben lesznek képesek a magok csírázni.

Azonban, amikor előbújnak a kis növények, már csökkenteni kell az öntözés gyakoriságát, ezzel garantálva, hogy minél tovább legyen képes virágba borulni a növény. Nagyon fontos, hogy a kert melyik részébe ültetjük a kokárdavirágot, hiszen nagyon kedveli a napos fekvést. A túlzott nyári meleg meg sem kottyan neki, és szépsége folyamatosan kertünkbe fogja vonzani a pillangókat. Semmi esetre se öntözzük túl, azonban kiszáradni se hagyjuk. A pangó vizet nagyon rosszul viseli, így ügyeljünk a mértékletes öntözésére.

Nyár végén és az ősz elején tudjuk begyűjteni a magokat, amelyeket március környékén el tudunk ültetni. A maggyűjtéshez vágjuk le a száraz virágfejeket, és szedjük ki belőlük a magokat. Mivel a magok nagyon szúrnak, bánjuk ilyenkor kesztyűs kézzel a kokárdavirággal.

2. Pillangóvirág

A pillangóvirág is az őszirózsafélék családjába tartozik. Az Egyesült Államok déli részein és Mexikóban őshonos, egynyári dísznövény. Csodás virágai karcsú szárak tetején ülnek. Ezen kívül igazán kevés igényt támaszt felénk, így nagyon könnyen gondozható.

Alacsony fajtái kiváló talajtakaró növények, azonban magasabb társai kiválóan mutatnak a virágágyásban is. Kevés öntözésre van szüksége, és nagyon imádja a napfényt és a meleget. Még a tápanyagban szegényebb talajon is kiválóan megél.

pillangóvirág

A pillangóvirág kevés vízzel is beéri, így nagyon könnyen tartható. Fotó: Pixabay

Magjait márciusban vessük el cserépbe, majd májusban, amikor már nem jönnek fagyok, mehet is ki a kertbe. A pillangóvirág a laza, jó vízáteresztő képességű talajt, és a sok napfényt kedveli. Teleltetésre szoruló növény, ezért célszerű cserépben kiültetni, hogy az ősz végén könnyedén védett helyre vihessük. A teleltetése alatt sem igényel különösebb törődést, sőt, locsolást sem, csak igazán nagyon ritkán. Ha folyamatosan gondoskodunk az elnyílt virágok eltávolításáról, azáltal újabb virágok meghozatalára serkentjük.

3. Levendula

A levendula igazi három az egyben: egyszerre dísz-, fűszer- és gyógynövény, így minden szempontból érdemes helyet adni neki a kertünkben. Túl sok törődést sem igényel, hiszen jobban viseli a szárazságot, mint a túlöntözést, így a legtöbb esetben nem is kell öntözni, megelégszik a természet adta csapadékkal. A túlságosan száraz időszakokban azért gondoskodni kell a vízellátásáról. Ha nincs kertünk, akár balkonládában is tarthatjuk, azonban így több öntözésre van szüksége, mint kerti társainak.

A levendula legjobban a homokos, vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talajt kedveli, és imádja a napsütést. Extrém hőségben is kiválóan érzi magát. Nem is csoda, hiszen igazi mediterrán szépség. Azonban a levendula nem szereti a magányt. Nem is áll jól neki, így mindenképpen csoportosan ültessük, hogy meg tudja mutatni igazi szépségét.  A kertben sokféle módon ültethetjük. Készíthetünk belőle a járda melletti egyenes szegélyt, ültethetjük gömb formában, vagy csokorban.

Nem csak a kertet ékesíti, de megszárítva csodás illatot áraszt az otthonunkban, és a ruhásszekrényt is varázslatosan illatossá tudja tenni. Ehhez azonban akkor kell levágni a virágait, amikor azok elkezdenek kinyílni. Azonban ügyeljünk rá, hogy ilyenkor ne vágjuk le a levelét.

A levendulát a legegyszerűbben palántáról lehet szaporítani, de akár dugványozással, vagy magvetéssel is szaporítható. Úgy tartják, jobb ősszel telepíteni, hiszen az ültetés után fontos a rendszeres öntözés, és az őszi időszakban kevesebb az esély rá, hogy a palánták kiszáradnának. Ráadásul akkor már megerősödve éri őket a tavasz, és vele a forró nyári napsütés.

A levendula esetében nagyon fontos a rendszeres metszés. Az idősebb példányoknál pedig egyenesen elengedhetetlen. De ezt könnyedén meg is adhatjuk neki, hiszen ezen kívül túl sok feladatunk nincs a levendula gondozását illetően. Ha nem metsszük rendszeresen, akkor a növény hamar elöregszik, majd egyre kevesebb virágot fog hozni. A fiatal növényeket még nem szükséges metszeni, de nyáron, amikor már virágba borultak, érdemes egy kissé megmetszeni őket, illetve eltávolítani az elnyílt virágokat, hogy a növény minden energiájával az új virágok hozatalára és nevelésére koncentrálhasson.

levendula mező

A levendula nem csak szép, de még gyógyhatása is van. Fotó: Pixabay

Az idősebb, több éves töveket tavasszal kell visszavágni. Csak akkor kezdjünk neki a tavaszi metszésnek, amikor már előtörnek a friss hajtások. Csak ekkor szabad visszavágni az előző évi elszáradt hajtásokat. Azonban ekkor már a fás hajtásokat nem szabad visszavágni. Az idősebb levendulatöveket egyharmadig vágjuk vissza, egészen addig a pontig, ahol még a száruk nem fás. A fiatalabb töveket azonban egészen a tövükig vissza lehet metszeni.

A levendulát nyár végén is érdemes megmetszeni egy kissé, a virágzás végén. Ekkor tudjuk formára metszeni. A hajtásokat nyugodtan vágjuk vissza a felére, hiszen így is marad elég, hogy a növény télen se fagyjon meg. Azonban később már nem szabad megmetszeni a növényt, mert védtelenné válik a fagyokkal szemben. Ha elmarad a nyár végi alakító metszés és a tavaszi metszés, a levendulabokor gyorsan el fog fásodni, a növény fel fog kopaszodni, és alig hoz majd virágot.

4. Kövirózsa

A kövirózsa bárhol jól érzi magát, legyen szó sziklakertről, ágyásról, cserépről, balkonládáról. Ha még nincs, akkor a nyár elején jött el az ideje, hogy elültessünk belőle egy párat. Ráadásul nála szerényebb növényt keveset lehet találni. Ott is megél, ahol más növénynek esélye sem lenne, és még azt is elviseli, ha csak ritkán jut eszünkbe, hogy vízre van szüksége. Ha pedig szükség van rá, minden erejét latba vetve segít nekünk a gyógyulásban.

A kövirózsa tehát jól tűri a szárazságot, azonban a pangó vizet egyáltalán nem viseli jó. Fagytűrő, így télen is nyugodtan a kertben maradhat, és ékesítheti azt. Vastag, víztárolásra berendezkedett leveleik lehetnek zöldek, lilák, barnák, vörösek, simák vagy szőrözöttek, sőt, akad közöttük illatos is! Virágaik csoportosan állnak a virágszár csúcsán, és lehetnek sárgák, fehérek vagy rózsaszínűek.

Ha más növénnyel szeretnénk összeültetni, akkor ügyeljünk rá, hogy azoknak is a kövirózsához hasonló vízigénye legyen. Kiválóan mutat a varjúháj, vagy a kakukkfű mellett. Ha sziklakertbe ültetjük, akkor válasszunk ki számára egy nagyobb követ, fúrjunk bele körülbelül 10-12 cm széles lyukat, majd ezt töltsük meg földdel, és ebbe ültessük a kövirózsát. Locsoljuk meg, majd pár nap múlva ismét gondoskodjunk a vízellátásáról, hogy minél hamarabb gyökeret tudjon ereszteni. Ha több fajta kövirózsát ültetünk egymás mellé, csodás keresztezéseket hozhatunk létre.

kövirózsa

A kövirózsa lehet a sziklakert dísze. Fotó: Pixabay

A kövirózsa mindig mutatós, de számos faja nyáron még virágzik is. Ezeknek 20-30 cm magas száron jelennek meg a virágai, majd miután elhervadnak, indákat növeszt, melyeken fiók-rózsák jelennek meg. Ezeket a kis kövirózsákat utána nyugodtan le lehet választani a növényről, és elültetni. A középen elhelyezkedő anyanövény a magok beérlelése után elhal, így a kövirózsa szaporítása legegyszerűbben ezeknek a fiók-rózsáknak a leválasztásával és elültetésével történik.

Ha pedig nem választjuk le őket, maguktól is leválnak az anyatőről, szétgurulnak és gyökereket fejlesztve nőnek tovább. Vigyázni kell azonban rá, hogy ezek a kis kövirózsák ne kerüljenek túl mélyen a talajba, mert akkor sajnos elrothadnak.

Bármelyik szárazságtűrő virágot választod, egészen biztosan beragyogják szépségükkel a kerted!