Zökkenőmentes generációváltás, sikersztori a biofarmon

Nobilis Ágoston biogazdálkodó (Csoroszlya Farm): Száron gazdálkodunk közel 300 hektáron. 280 hektár szántóföldi növénytermesztés, 20 hektár gyümölcsös, plusz másfél-két hektáron burgonya minden évben. Második éve fajtakísérleti kutatóbázisként is szerepelünk az ÖMKI és az Ökovetőmag munkacsoport listáján. Öt éve biogazdálkodunk, húsz éve van meg a gazdaság, és most elindítottunk egy új projektet terményfeldolgozóval és egy kisüzemi malommal.

JV: Vidéken újrakezdő, első generációs gazda vagy, vagy pedig családi gazdálkodásról van szó, és már a szüleid is ezzel foglalkoztak?

NÁ: Mondhatnám, hogy ez is - az is, mert a gazdaság megvan húsz éve, édesapám volt az, aki ezt befektetésként, jó üzleti lehetőségként elindította a 2000-es évek elején, én pedig már a második generációs Budapesten felnőtt, de vidéken „újrakezdő” vagyok, aki továbbviszi, és fenntartja, illetve működteti a gazdaságot.

Egy másfél-két hektáron burgonyázunk minden évben, és fajtakísérleti kutatóbázisként is szereplünk. Fotó: Unsplash

JV: A hazai agrárium sajnos finoman szólva nem vonzza elegendő mértékben a fiatalokat. Te fiatal vagy, mit keresel a mezőgazdaságban?

NÁ: Alapvetően szeretem a mezőgazdaságot és adott volt a lehetőség. Viszonylag szabadon el tudtam indulni, relatíve nagy területen, nagy felelősséggel. A felelősség és a lehetőség kéz a kézben jártak, és ez izgalmas volt számomra. A fenntartható és a digitalizációval együtt járó megoldások a gazdálkodásban, illetve az, hogy hogyan lehet egy ilyen vállalkozást jól működtetni, az mindenképpen érdekelt.

Szeretem a mezőgazdaságot és adott volt a lehetőség, viszonylag szabadon el tudtam indulni relatíve nagy területen nagy felelősséggel. Fotó: Csoroszlya Farm

JV: Akkor nem arról van szó, hogy a szüleid álmait megvalósítva, egy év múlva majd rájössz, hogy te mégsem ezt akarod csinálni, ez tudatos saját döntés?

NÁ: Hat év után most már azt tudom mondani, hogy egyértelműen így van, de már akkor is teljesen önálló elhatározás volt, amikor belekezdtem. Igazándiból nem is hat év, mert elvégeztem egy egyetemet is közben, így lassan tíz éve benne vagyok, és azt merem mondani, hogy igen, most már ez teljesen az én világom.

Az Agtech Summit konferenciára azért kaptam meghívást, hogy beszéljek egy keveset a generációváltásról, arról, hogy ez nálunk miként zajlott, mik voltak a lehetőségeim, illetve arról, hogy mi a szerepe a digitalizációnak a mezőgazdaságban és a generációváltásban.

JV: Menjünk akkor sorban, könnyű vagy nehéz lépés a generációváltás?

NÁ: Ez végeredményben egy folyamat, nem egyik napról a másikra történik, már nálunk is hat éve zajlik, mióta befejeztem az egyetemet és elkezdtem dolgozni a gazdaságban.

Nem volt mindig zökkenőmentes, de úgy érzem, hogy jól meghatározott lehetőségek vannak, amiben el tudtam helyezkedni.

A mi esetünkben sem a legkönnyebb, de úgy érzem, hogy nálunk valóban volt lehetőség, illetve viszonylag zökkenőmentesen zajlik a generációváltás. Fotó: Csoroszlya Farm

JV: Mit emelnél ki ebből a folyamatból? Melyek az izgalmas pontok?

NÁ: Alapvetően izgalmas minden része, ami a mindennapjaimat és a jövőmet is meghatározza. Minden nap foglalkoztat, hogy miként tudok én ebben szerepet vállalni, hogyan tudok ebben bizonyítani és letenni valamit az asztalra. Milyen új szemléletet tudok behozni, és hogyan tudom működtetni azt, amit már az előző generáció elképzelt. Miként tudom én ezt a saját képemre alkotva, a saját elképzelésem szerint tovább vinni.

JV: Hogyan látod a digitalizáció folyamatát, mennyire van fékezve a lendületed, milyen eszköznek tartod, és hogy látod az előrehaladását?

NÁ: Ma már a mindennapi élet részévé vált a digitalizáció, így mindenki olyan platformokat kezel, ami a hétköznapi életben már-már nélkülözhetetlen. Az online bevásárlástól kezdve, a meteorológiai előre jelzésekig mindent ezeken a digitális eszközökön keresztül nézünk, és nagyon fontosnak tartom - illetve azt tartom optimálisnak - ha ez valamilyen úton-módon bekerül a mezőgazdasági környezetbe is. Kezelhető, felhasználóbarát felületekre van szükség, melyeket a mindennapi munka megkönnyítésére lehet használni ebben az iparágban is.

Az online bevásárlástól kezdve, a meteorológiai előrejelzésekig mindent ezeken az digitális eszközökön keresztül nézünk,  azt tartom optimálisnak - ha ez valamilyen úton-módon bekerül a mezőgazdasági környezetbe is. Fotó: Unsplash

JV: Mit látsz kulcselemnek a generációváltás kapcsán, hogy az idősebb generáció is magáévá tegye valahogyan ezt a gondolkodásmódot?

NÁ: Bár nem megy mindenkinek készség szinten egyik napról a másikra és néhol az unokák is sokkal gyorsabban, jobban kezelik a digitális felületeket, mégis ha valaki kellően kíváncsi és elsajátítja a tudást, akkor örül a technológiának és minden digitalizációval elért eredménynek. Néhol ugyan gondot okoz egy új beállítás, vagy egy szoftverfrissítés a gépen, de a fejlesztések ma arról szólnak, hogy ez minél inkább felhasználóbaráttá váljon, így a nyitottság és kíváncsiság mindenkit előre visz.

JV: Mik a dolog nehézségei? Drága a folyamat? Nehezen vagy könnyen hozzáférhető?

NÁ: Attól függ- szerintem a digitalizáció, a precíziós gazdaság és gazdálkodás ott kezdődik, hogy adatot gyűjtünk. Az adatot pedig bárhol, egy telefonba vagy jegyzetfüzetbe fölírva is össze lehet gyűjteni. Ezek az elsődleges lépések, könnyen elérhetőek és a mindennapi döntéseinket, a munkánkat segítik, majd a saját időbeosztásunkat is ezek alapján optimalizáljuk.

A precíziós gépek és a precíziós eszközök, amik ezeket az adatokat automatikusan rögzítik ugyanúgy az időbeosztást, a pontosabb munkavégzést és döntéshozatalt segítik, már egy jóval nagyobb beruházás keretében. Természetesen vannak olyan eszközök amik a mi gazdaságunkban is jól működnének, de sajnos a mi üzemméretünkből nem kigazdálkodhatók.

JV: Nálatok van már big data? Vannak IOT eszközök, gazdálkodtok az adataitokkal? Esetleg értékesítitek is a saját adatait?

NÁ: Egy ekkora méretű gazdaságnak nincs erre külön kapacitása. Habár minden nap azon vagyunk, hogy adatokat gyűjtsünk és az adatokat olyan felületen, kezelhetően gyűjtsük össze, hogy ez könnyen elemezhető legyen, sajnos a napi rutinba nem fér bele az állandó adatelemzés. Ehhez több adatra, precíziós eszközre és külső szolgáltatóra van szükség.

A digitalizáció, a precíziós gazdaság és gazdálkodás ott kezdődik, hogy adatot gyűjtünk, és adatot bárhol, egy telefonba vagy jegyzetfüzetbe fölírva is lehet gyűjteni. Fotó: Unsplash

JV: A Jövő nemzedék földje alapítvány nemokára ingyenesen szolgáltat majd bigdatát, és a jövő adatpiacaiba még a kisebb gazdaságok is becsatornázhatják a saját adatkészletüket, hiszen ha már egyszer költened kell arra, hogy adatot gyűjtesz, akkor úgy illik, hogy el is adhasd.

NÁ: Hát, ez mindenképp szuper! Remélem, hogy ebben több hozzánk hasonló biogazdálkodó adatai is elérhetőek lesznek, mert sajnos az én szektoromban egyelőre hiánycikk. A precíziós adatszolgáltatás és izgalmas lenne ebből összehasonlításokat készíteni. Ha pedig a mi kis adatgyűjtésünkkel, hozzá járulhatunk a szakma fejlődéséhez és ebből még pénzt is kereshetünk, az külön öröm számomra.

JV: A mások által gyűjtött és megosztott jógyakorlatokból, adatokból hogyan tudtok majd tanulni, fejlődni?

NÁ: Szerintem biztos, hogy ezek jó összehasonlítási alapok lesznek. Szuper ha sok szereplő egyszerre adatot szolgáltat és ebből könnyen elérhető, számunkra is releváns eredmények születnek. Ezek mindenképp segítik a mindennapi döntéshozatalt, és jó tükröt állítanak elénk a fejlődésben.

A bioágazatban a többi biogazdálkodó adatai mindenképp izgalmas érték. Fotó: Csoroszlya Farm

JV: Mesélj el nekünk egy digitalizációról és generáció váltásról szóló saját sztorit, amit szívesen megosztanál az olvasóinkkal!

NÁ: A digitalizáció és a generációváltás kapcsán a kerekasztal beszélgetésben is elmeséltem, hogy Németországban élő volt csoporttársamék, 150 tejelő marhával rendelkező, 300 hektáros gazdaságot ketten visznek az édesapjával. Tehát náluk az automatizáció már végbe ment, és olyan színvonalú, hogy egy ekkora gazdaságban ketten elegen vannak. Az egyik évben, amikor egyeztettünk mesélte, hogy jó a kapcsolat köztük, jelenleg ő az alkalmazott és a papa a tulajdonos. A rákövetkező évben, amikor újra beszéltünk, mondta, hogy megvolt a generációváltás: most már a papa az alkalmazott, és ő lett a tulajdonos.

JV: A kísérleti bázisról mit lehet tudni?

NÁ: Tavaly alakult meg az Ökovetőmag munkacsoport és van hét különböző helyszín, ahol búza fajtakísérleteket állítanak be, ennek lettünk mi az egyik szereplői. Számomra ez a kísérlet különösképp izgalmas, miután elindult egy kisebb terményfeldolgozónk, és a kisüzemi köves malmunk is. Így a saját területeinken kipróbált egyedi fajtákkal, és populációkkal gazdálkodhatunk majd a jövőben, és ebből készíthetjük a saját bio lisztjeinket.

Számomra különösképp izgalmas, hogy elindult egy kisebb terményfeldolgozónk, és egy kisüzemi köves malmunk is. Fotó: Csoroszlya Farm

JV: A precíziós mezőgazdaság eszközei közül mit említenél, ami nálatok alkalmazásban van?

NÁ: A már említett ÖMKI-vel - az egyetlen hazai biokutató intézettel - karöltve több közösen futó projektünk van, de amit kiemelnék, hogy a kutatóintézet jóvoltából elkerült hozzánk egy talajszkenner, aminek a használatát, üzembe helyezését visszük. Ennek segítségével a talajaink fizikai tulajdonságairól kapunk egy átfogó képet.

Saját területeinken kipróbált egyedi fajtákkal, és populációkkal gazdálkodhatunk majd a jövőben, és ebből készíthetjük a saját bio lisztjeinket. Fotó: Csoroszlya Farm

Száron gazdálkodunk közel 300 hektáron. 280 hektár szántóföldi növénytermesztés, 20 hektár gyümölcsös, plusz másfél-két hektáron burgonya minden évben. Második éve fajtakísérleti kutatóbázisként is szerepelünk az ÖMKI és az Ökovetőmag munkacsoport listáján. Öt éve biogazdálkodunk, húsz éve van meg a gazdaság, és most elindítottunk egy új projektet terményfeldolgozóval és egy kisüzemi malommal.