Jóllehet volt részünk hőségben és kiadós záporokban is, de alapvetően nem a bőséges csapadék és nem is a forróság dominált a nyári időjárásunkban. A szárazság különösen a tiszántúli területeken jelentkezett erőteljesebben. A vízhiány azokat a keleti országrészben lévő termőtájakat sújtotta elsősorban, ahol nem volt öntözésre lehetőség.
Az előttünk álló hónap folyamán javulhat a vízellátottság, bár arra is jó esély van, hogy tovább csökken a talaj nedvességkészlete. Augusztus ugyanis az egyik legszeszélyesebb időjárású nyári hónapunk.
Nem ritka, hogy erre az időszakra esik az év legmelegebb periódusa. Ugyanakkor az is gyakorta előfordul, hogy esős, hűvös időjárásban van részünk. Amennyiben az előző 2 nyári hónap csapadékosnak bizonyult, akkor jó eséllyel számíthatunk szárazság előfordulására.
Előfordult már 1892. augusztusában, hogy a hónap folyamán csupán 4-6 mm csapadék hullott a Tiszántúli területeken, míg 1970-ben 230-250 mm-nyi eső áztatta a keleti régiót. A hőmérsékletre is jellemző a szélsőségek előfordulása. Nem ritka a 40 fok fölötti napi maximum, ugyanakkor a hónap során már előfordulhat 5 fok alatti hajnali hőmérséklet is, ami köd képződéshez vezethet. A hónap átlaghőmérséklete alig 1 °C-kal alacsonyabb a júliusénál.
A nappalok hossza és a napmagasság tovább rövidül a hónap folyamán. A legszembetűnőbb változás az előző hónaphoz képest, hogy csökken felhőzet és a csapadék mennyisége.
Az utóbbi 50 év legmelegebb augusztusi hőmérsékletét 2000. augusztus 21-én mérték, az ország számos pontján 40 °C fölé emelkedtek a hőmérők higanyszálai, míg a leghidegebb augusztusi hajnal 1980. augusztus 26-án virradt a ránk, amikor is sok helyen 3 °C-ig süllyedt a hőmérséklet.
A napi átlaghőmérsékletek a hónap folyamán 17-21 °C között ingadoznak. A hőmérsékletek időbeli változásánál határozott csökkenést tapasztalhatunk. Mintegy 3-4 °C-kal csökkennek mind a maximum, mind pedig a minimum hőmérsékleti értékek.
A sokéves átlag alapján hőmérséklet-visszaesés szokott bekövetkezni augusztus 11-13., 25-27. között. Ezek a hűvösebb periódusok gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak, mint a felmelegedések. Augusztus 12-16., 27-28. között pedig gyakori az intenzív felmelegedés.
A napi maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 28 °C körül fordulnak elő, míg a hónap közepétől egyre ritkábban számíthatunk 25 fok feletti értékekre. Ennek ellenére gyakran emelkedik a hónap során 30 °C fölé a hőmérő higanyszála. A minimum hőmérsékletek általában 12 és 15 fok között alakulnak.
1987. augusztusában 13 nap süllyedt 10 °C alá a hőmérséklet a hajnali órákban (átlagosan 5 ilyen nap szokott lenni).
Az eddigi legmagasabb augusztus havi átlaghőmérsékletet, 23,6 °C-ot, 1992-ben mérték hazánkban. A maximum hőmérsékletek átlaga ekkor az ország számos településén elérte a 33 °C-ot.
1992. augusztusában 26 nap mértek 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletet (átlagosan 6 ilyen hőségnap szokott előfordulni) és a hónap többi napján is igen magas, 29-30 °C közötti értékek fordultak elő.
A nappalok rövidülése tovább folytatódik a hónap folyamán. A hónap eleji 15 órás nappal hosszúság a hónap végére 13,5 órára csökken.
A napsütés havi mennyisége 260-280 óra közötti. A napsütéses órák napi összege 9-10 óráról 7-8 órára csökken a hónap folyamán. 7-8 órás napfénytartamokra számíthatunk nedvesebb, illetve 10 órás napsütésre szárazabb időszakokban.
A hónap folyamán legkevesebb napsütésre 12-én, 18-án, 21-én illetve 30-án számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 7-8 óra körüli. A felhőzet előfordulási gyakorisága átlagosan 40-45%-os. A havi csapadékmennyiség általában 50-55 mm között alakul.
A magas hőmérséklet miatt nagy a levegő labilitása, így heves záporok és zivatarok kialakulására ebben a hónapban is számíthatunk.
A síkvidéki területeken a hónap során átlagosan 5 zivataros nap kialakulására van esély, és 8 csapadékos napra számíthatunk. De, 1996-ban átlagosan 14 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1992-ben csupán 3 csapadékos nap volt.
A sokéves átlag szerint legnagyobb valószínűséggel 18-án, 22-én, illetve 31-én számíthatunk csapadékra. Augusztus 14-én, és 29-én csekély, 20%-os valószínűség alatti a csapadék hullásának esélye.
Nagyobb mennyiségű csapadékra inkább 20-a után, azaz 24-26. között illetve 31-én számíthatunk. A havi párolgás általában meghaladja a lehullott csapadékmennyiséget, 110-120 mm a párolgás havi összege.
A talaj kiszáradása átlagos csapadékú években jelentősen felgyorsul, 50-60 mm-es vízveszteséggel számolhatunk a hónap során. Csapadékosabb júliusok után, illetve csapadékosabb augusztusi időjárás esetén a csökkenés megállhat, sőt, a talaj nedvességkészlete akár növekedhet is. Száraz években ellenben a nedvességcsökkenés mértéke elérheti a 80-90 mm-t is.
A szárazság jelentkezésének valószínűsége a kisázsiai térség felőli száraz és igen meleg légáramlat miatt elég gyakori. Maximálisan 12 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán, de 2000-ben 30, míg 1975-ben és 1979-ben maximálisan 6 napig tartott a száraz periódus a tiszántúli térségben, azaz minden hetedik napon hullott valamennyi csapadék.
A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma a hónap folyamán gyakori ingadozásokat mutat. A magas hőmérséklet miatt viszonylag alacsony a levegő relatív nedvességtartalma, a vízgőz mennyisége viszont ebben a hónapban csaknem a legmagasabb az év folyamán. A hűvösebb hajnali órákban ezért gyakori a harmat képződése.
A relatív nedvességtartalom átlagos értéke síkvidéki területeken 52-57% közötti. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékekre 9-11 között, illetve 31-én számíthatunk.
Az átlaghőmérséklet és csapadék alakulása síkvidéki területeken augusztus hónap folyamán
A csapadékhullás valószínűségének alakulása síkvidéki területeken augusztus hónap folyamán
_fill_540x300_0.jpg)
