Az éjszaka során átmenetileg megnövekszik a felhőzet, és az Északi-középhegység térségében, valamint a Duna-Tisza köze délebbi részein kialakulhat hózápor, kisebb havazás. A szél általában gyenge vagy mérsékelt marad. Az éjszakai minimum-hőmérséklet általában -8 és 0 fok között valószínű, a délnyugati határnál ennél hidegebbre kell számítani.
Jelentős a csapadékhiány!
Bár az elmúlt egy hét során többször is esett, néhány helyen havazott is, a csapadék mennyisége mégis nagyon kevés volt. Csak az ország déli részén haladta meg a 2 mm-t, másutt számottevő mennyiség nem volt.
Nem sokkal kevezőbb a helyzet, ha az elmúlt 30 nap csapadékösszegét vizsgáljuk: az ország jelentős részén 10 mm alatt maradt, de nagy területen még az 5 mm-t sem éri el.
Csapadékösszeg az elmúlt 30 napban – Fotó: OMSZ
Jelenleg 10-60 mm-es a téli csapadékhiány a sokéves átlaghoz képest, csak a keleti csücsökben haladja meg az átlagos téi mennyiséget.
Csapadékösszeg-anomália a tél során – Fotó: OMSZ
Miközben az 50 cm alatti talajréteg az ország középső részén és a Dunántúl északi részén nem töltődött föl nedvességgel, a talajok felszín közeli része is folyamatosan szárad, bár a fagyok miatt fellazult fölső néhány centis száraz réteg mintegy elszigeteli az alatta lévő, még nedves réteget. Az ideális helyzet eléréséhez mintegy 20-60 mm csapadékra lenne szükség, azonban a következő 10-14 nap során még az országos, jelentős csapadékra nem mutatkozik esély.
Vízhiány 0-100 cm-es talajrétegben – Fotó: OMSZ
Az éjszakai minimumok és a nappali maxiumum hőmérsékletek jelentősen csökkenek az elmúlt napokban, viszont a sokéves átlagnak megfelelően alakulnak. Erős a napi hőingás, jellemzőek az országos fagyok és nagy területen -5 fok alatti, helyenként -10 fokot is elérő minimumokat mértek.
Az őszi vetések jó állapotban vannak
Az őszi vetések jó állapotban vannak, de csapadékra szükségük lenne. Az éjszakai fagyok miatt kockázatot jelent a felfagyás jelensége, amikor a vetések gyökérzete a talajfelszín megemelkedése miatt megszakadhat. A csapadék, az eső védhetné meg a növényeket.
A februári enyhe idő miatt a mogyoró és az éger virágzása zajlik, de a som és a csonthéjas gyümölcsök a rügyfakadás fázisában járnak, helyenként már virágoznak is. Az éjszakai fagyok azonban visszafogják a növényeket, amire szükség is van, hiszen a túl korai megindulás a tavaszi fagykárok esélyét növeli.
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember második felében a Dunántúlon és a középső országrészén is jelentős csapadék érkezett. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén október végére 30-50 mm-es csapadékhiány is kialakult.
Novemberben és december elején országos, jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és az őszi kalászosoknak is szüksége volt. A január és a február viszont már száraz időt hozott és nagyon kevés csapadék hullott.
Mikor érkezik az eső?
Kisebb mennyiségű csapadékra – elsősorban hó, hózápor formájában – a következő napokban is van kilátás, de március 10-ig az összmennyisége jellemzően 5 mm alatt marad.
A erős szél tovább szárítja a talajt. Éjszakánként országos fagyok várhatók, a minimum-hőmérséklet többnyire -2 és -7 fok között alakul, a nappali maxiumum-hőmérsékletek pedig 5 fok körül valószínűek.
Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Agroinform.hu Időjárás rovatában!
Indexkép: Molnár Edvárd