"A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el."
Kezdéskor javasolt a talaj jelenlegi állapotának felmérése. Aki most kezdi ne hagyja ki a giliszta számlálást.
A webinárium összefoglalójában elhangzott, hogy:
"A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el."
Sziasztok! Hogy szoktatok talaj ph-t mérni? Muszáj beküldeni valami laborba a talajmintát vagy van valami házi megoldás is rá? Ph mérőm van, de folyadékhoz. Vanna ilyen olcsó szúrópálcás mérők, azok érnek valamit?
Ez a topik indulás úgy volt, hogy Netparaszt valami más ehhez hasonló névvel indította.
Itt ült nálam az ebédlőben, amikor felhívtam, egy moderátort, hogy javítsa, már át a címet.
Ha csak fele, ennyi negatív kommentet kapott volna Attila, sokkal előrébb járna a csapat.
De a nehézségek ellenére, működni látszik.
Bár nagyon kevesen jelezték, hogy tudnak olyan talajt mutatni, ahol van élő giliszta.
Többek közt Netparaszt sem segített ebben.
Válasz Radocz #15664. hozzászólásáraNem írom le, hogy kitől tudom, mert az Ő neve itt vörös posztó.
Ha megjelennek a hosszú, vastag giliszták, az jelenti azt, hogy mélységében is átjárhatóvá válik a talaj, nem csak a felső réteg.
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta és giliszta közt is nagy a különbség.
A kisebb, vékony giliszták a felső 10 centin dolgoznak, viszont a hosszú, vastag giliszták függőlegesen járnak, ezek a fontosabbak és nagyobb munkát végeznek.
Válasz margitradnai50 #15656. hozzászólásáraA cukrozott is megsavanyodik darálva. Ha jól emlékszem láttam daráltat is és szemeset is boltban.
A lényeg, amiről indult a beszélgetés: 3 komoly gazdát tudok kapásbol a környéken aki étkezési mákot termel. Mind a 3 kombajnnal aratja, mindenféle speciális átalakítás nélkül, úgy ahogy van. Mind a 3 árulja kicsiben is a mákot, szemesen, természetesen cukrozatlanul, sima zacskóban, és évekig eláll, semmi baja, magam is tapasztaltam.
Szántott, forgóboronázott, műtrágyázott, többször kultivátorozott fokhagymaföldben amikor kezdtük idén a betakarítást és még nedves (sáros) volt, annyi gilisztát találtunk, amennyit én még soha életemben nem láttam.
Válasz Radocz #15655. hozzászólásáraHa azt hiszitek, hogy én ellene vagyok a no-till-nek vagy új dolgoknak akkor tévedtek.
AÖP még a delírumos álmában se volt a kitalálójának, amikor én már rengeteg szervestrágya-pótló, talajjavító, cellulózbontó anyagot és biostimulátort használtam. Sőt amennyire csak lehet csak a legszükségesebb növényvédőszert használok.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindennek megvan a helye.
A forgatás nélküli talajművelés pedig nem a zöldségtermesztők sportja.
A fokhagyma vagy a dughagymás vöröshagyma még talán beilleszthető lenne, de a gyökérzöldségek, vagy nem palántáról termelt hagyma paprika-félék esetében kötöttebb talajokon egyenlő a az öntökönszúrással.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraCukor nélkül darálva megavasodik, ha oxigénhez jut. Ezért a kereskedelemben a cukrozott darált mákot egy speciális zacsiban, asszem vákumozva árulják, ami anaerob körülményeket biztosít. Természetesen ennek is csak néhány hónap a garanciális ideje, mert idővel pici oxigénnel is elkezd avasodni.
Gyerekkoromban a kertben elég sok mákot termeltünk.
Kb. büntetéskategóriába tartozott a máktokbarkó ellen naponta kétszer leszedni a sziromleveleket a napon, a gubók szedése szintén.
A gubókat késsel vágtuk le, késsel vágtuk fel. Mivel a gubók éretten már nyíltak, nagyon óvatosan kellett a gubókat levágni, hogy ne hulljon ki a mag, majd tárolni, szállítani. A tokok felvágásánál nagyon figyeltünk, hogy férges termés ne kerüljön a gyűjteménybe.
A máktermesztés a vetésen, egyelésen kívül a gyerekek dolga volt. Helyesebben, a mákot Anyu mosta ki és szárította. Azért mosta ki, hogy törött szemek, léha, netán férges ne maradjon benne és ne avasodjon, ne rontsa a minőséget. Ezt sosem bízta ránk. Így akár több évig is kitűnően lehetett tárolni. Mert ugye régen sem volt tuti, hogy minden évben jól sikerül a termesztés.
A gubóért olyan keveset fizettek, hogy nem érte meg eladni. Meg volt valami megengedett szárhosszúság a gubóhoz, csak egyszer vacakoltunk vele, soha többé.
Összességében rendkívül munkaigényes volt a máktermesztés, de mindig adtunk is el belőle elég jó áron, mert a szokásos kis vevőink megfizették a minőséget.
A mi családunk ma is nagyon szereti a mákot. Huszon éve még én is termeltem, mostam, szárítottam.
Vegyszer nélkül meg lehet termelni kicsiben és úgy rendkívül egészséges is.
Nem tudom, bioban lehet-e nagyban termelni vagy a barkó miatt ez nem megy? Na, meg a gyomirtás se lehet egyszerű, aki gyomlálna, olyan meg lasszóval sincs már. (Hogy lenne, itthon még az is gond, hogy a fólia alá kicammogjon valaki paprikáért, paradicsomért, málnát nem hoztam be, hogy készszerüljenek kimenni, de rosszul gondoltam, csak a kisebbik unokám ütött a paraszt ősökre).
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraÉn is értem, de az alaptézis, hogy regeneratív, vagyis talajépítő művelést, talajépítést csak úgy tudsz végezni, ha 0 a talajbolygatás.
Nincs tárcsa, nincs eke, nincs kompaktor, helyette glifozát. Ha ez sok, akkor lehet még kasza, szárzúzó.
Aki nem tudja elengedni az eszközöket, az nem fog no-tillezni, mert oroszrulettnek tűnik a számára.
Van itt egy gazda Zalában, 1000 hektáron no-till és nem ma kezdte. Annyit enged meg, hogy a művelőutakat meghúzzák egyenes késsel.
Termésátlaga semmivel sem kevesebb, mint a hagyományos, aszályban ellenben jobb.
Válasz Gandhy #15652. hozzászólásáraÉn azt értem, de ami gyomot leszántasz, vagy beletárcsázol, stb. a hagyományosban azt no-till esetén vegyszerrel kell megoldani.
Vagy a búza árvakelést pl. én egyszer letárcsázom, majd a másodikat szántással leforgatom és nincs vele gond. (meg a szalmával se őszi vetésnél) De ha nem, mert nem kapott esőt, akkor a szántás utáni elmunkálásig kikel és kiveri a kompaktor vagy a forgóborona.
Válasz .Richard. #15640. hozzászólásáraAhogy látom a no-till-esek elég sok glifozátot használnak.
Mondjuk biztos kisebb a hektár költsége, mint a talajműveléssel gyomirtásnak.
Jó 40 éve volt 1,5 hold mákunk.
Fater kitalálta, hogy 270 Ft/liter volt az ára akkoriban, majd meggazdagszunk a mákon.
Kézzel vetettük egy soros vetőgéppel, majd egyeltük, toliztuk kétszer, harisnyából valami porral vegyszereztük a máktokbarkó ellen, majd kézzel szedtük zsákokba.
Volt a faluban egy embernek egy fadugattyús gépe azzal lett csépelve, Kalmár rostával tisztítva.
Le kellett adni a gubót, amiért komoly pénzt kaptunk.
Majd felvittük Pestre a nagybanira a Wartburgommal, ami akkor a Bosnyák téren volt.
Teleraktuk a kocsit, talán 7-8 q mákkal, csak úgy ültek a hátsó kerekek, fasza jeges út volt, 30-40 Km es sebességgel lehetett haladni.
Felértünk, megalkudtunk 200 Ft/kg ban, de mielőtt kifizették volna, megjött egy hosszúplatós IFA a Nyírségből tele mákkal és 60 Ft/kg árral leverte az árakat.
Így hoppon maradtunk, hazahoztuk és próbáltuk helyben eladni, 2-3 év alatt ment el üzemi konyhákra, éttermeknek fillérekért.
Minden héten nálunk is mákos kaja volt 2-3 alkalommal.
Úgy megutáltam a mákot, hogy azóta sem igen eszem.
Válasz Gandhy #15648. hozzászólásáraIgen, ismerős. Bár ide a VPOP nem járt, de őrizni kellett volna amikor már hozzá a gubokat. Termeltunk mi is anno, gyógyszernek. Elvittuk zsákba az integratornak, lemérték, majd a telephelyen asszem egy kombajnnal kicsépelték.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraRégen, cca. 25 éve volt egy megkeresés máktermesztésre, de az még bonyolult volt. VPOP járt hozzá, mivel az még a régi ópiumos fajta volt, gyógyászati célra. Most már nem tartalmazzák az új fajták a drogot.
Az speckó betakarítást igényelt, a gubót kellett egyben leszedni.
Válasz mtz1221 #15645. hozzászólásáraIsmerek ilyen gazdákat, semmivel nem kezelik. Egyik pl. Bigbag zsákba ürítette, van saját tisztítoja, azon tisztítja, aztán árulja, kis és nagy kiszerelésben. Semmi extra.
Válasz mtz1221 #15642. hozzászólásáraItt az osztrák valami speckó géppel szedi, de tavaly, meg idén is elfelejtettem lefényképezni.
Tavaly a xerion traktorra épített valami szerkezet volt, az idén messzebbről láttam, de talán más gép volt, az sem sima kombájn.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraLegyen. Több mint valószínű előrébb vagytok valamilyen teknikában, amivel lekezelik, hogy ne savanyodjon meg az üzletekben.
Válasz mtz1221 #15642. hozzászólásáraItt most többen is termelnek nagyban, mind aratja és étkezésinek adja el, semmi baja, és természetesen cukor nélkül. Én meg boltba sose láttam cukrozottat.
Darálni mindig cukorral szoktuk a házit is, de mindig csak annyit, amennyi kell, mert darálva megsavanyodik. De csak daralas előtt adjuk hozzá a cukrot.
Válasz Rabó001 #15641. hozzászólásáraMind aratható, de azokat árulják cukkoral keverve az üzletekben, mert különben avasodik. Tiszta mákot csak kézzel szedve, kiméletesen rostálva mag sértés nélkül lehet termelni. Nálunk legalább is máktermelő ismerősöm szerint.
Válasz Sanyiii70 #15635. hozzászólásáraEzzel az èszjárással ha a Notillesből kidobtak, a talajmegujitoba mèg bevehetnek. Földszomszèdom búzára fúj gombára rovarra,gyimre gyomra csigára,csávázva, ő nem így látja,De èszre sem veszi,hogy nèmelyik csak szentelt víz.
Válasz Gandhy #15638. hozzászólásáraKi szedte le neki ? Itt is 1000 holdassával volt a környéken, de az átvevőnek van egy 200 főscigány csapata, azok elrendezték. Amit kombájnnal szednek, állitólag 3ad áron lehet eladni.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraItt az egyik gazda vetett mákot 70 hektáron. Extra profittal zárt. Azt mondta, hogy egy ellenfél van, a pipacs, azt kell megfogni, se rovar, se gomba miatt nem permetezett.
Persze azt is mondta, hogy jövőre mindenki mákot akar vetni a környéken.
A bértisztítás volt ami nagyon költséges.
Ráadásul ezek elterjedése pont egybeesik az ételérzékenységek és más egészségügyi problémák drámai megugrásával a populációban. A '70-es, '80-as években is szórtak minden mérget a TSZ-ekben, de közel sem volt ennyi beteg gyerek.
Válasz Praetor #15634. hozzászólásáraMinden teli van mikroműanyaggal.
Nem csak a tengerek vize.
A termőföld, a folyók és a szervezetünk is.
Nem is tudjuk mekkora veszély.
És mint a betegségekre, erre is sokféleképpen reagálunk.
Az elektroszmog meg a másik terhelő tényező amire nincsenek (mert nem is lehetnek még ha volna is rá szándék) hosszútávű hatásvizsgálatok.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraA kulcsszó az okszerűség. Még akkor is ha megelőző védekezésről van szó.
Példa:
Idén az áttelelő vöröshagymám úgy megtermett, hogy egyszer se jártam benne tél óta permetezővel. Mert olyan volt az időjárás, hogy nem volt rá szükség. Máskot esős évben meg 4-5 gombaölőzés kellett neki, mert már áprilisban benne volt a peronoszpóra.
Ezt írta a googli az okszerűségre:
"A növényvédő szerek okszerű használata azt jelenti, hogy a készítményeket a károsítók legérzékenyebb fejlődési alakjai ellen, optimális időben, a növénytermesztés minden más technológiai elemét magába foglaló integrált rendszerben kell alkalmazni, szigorúan betartva a jogszabályi előírásokat és a készítmények engedélyokiratában foglaltakat. "
De a lényeget kihagyta: AMENNYIBEN INDOKOLT
És annyira változóak akár évente a körülmények, hogy csak azért mert SZOKTUNK valamit csinálni, csak azért fölöslegesen ne csináljuk.
A megnövekedett költségek miatt nem szabad(na) másként.
Még a vesszőparipám a 35 fokban erős szélben permetezés.
Ha annyira idióta valaki, hogy nem érdekli az, hogy fölöslegesen szennyezi a környezetet, (mert nem fog hatni) akkor az jutna legalább eszébe, hogy kidob egy csomó pénz és munkát.
De nem.
Kifújja és megnyugszik, hogy megtette amit tudott.
Aztán meg szidja a gyártókat, meg az időjárást, meg mindenkit csak saját magát nem, hogy mekkora idióta.
Válasz rtamas1976 #15633. hozzászólásáraTamás, hol írtam ilyet, hogy a szermaradványnak semmilyen hatása nincs a szervezetünknek? Azt írtam, hogy a _legtöbb_ betegségnek - szerintem - nem ez az oka! Nagy különbség! Ezt elsősorban a mennyiségek sok nagyságrendi különbsége miatt gondolom a műanyagok terhére.
Ha a szervezetedben már ezrelékes arányban van a műanyag, akkor rohadt nagy baj van, mert az nem úgy van ott, hogy nem csinál semmit.
Hidd el, hogy komolyan foglalkoztat minden, ami az egészséget érinti, mert gyerekkorom óta komoly gasztroenterológiai betegségekkel küszködök, és ez az évtizedek alatt csak súlyosbodott.
Válasz Praetor #15632. hozzászólásáraÉn nemtudom te miért gondolod úgy, hogy az a rengeteg vegyszer amit szétszórtak és a mai napig szórunk szerinted semmi hatással nincs az egészségünkre.
A vizsgálatok elég sok összefüggést találtak a vegyszerek és a műanyagokkal kapcsolatban.
Csak a vegyszer és műanyag lobbi igyekszik elhalgatni és eltusolni. Rohadt nagy pénz van benne!
Ugye a legtöbb vegyszer az valamilyen kőolajszármazék, melléktermék.
Mint a gyógyszerek egy jelentős része.
Ez globálisan egy rohadt nagy üzlet.
Kezdődik az olajjal, a vegyszerrel és ezektől a megbetegedő emberek gyógyszeres kezeléséig.
Aztmondják ittvagyunk pár millió éve, megvoltunk ez előtt 80-100-200évig a vegyszer és olaj nélkül. Nem erre találták ki a szervezetünket!
Ja és a gyógyítás! Ez nem gyógyítás hanem tünet kezelés. Mèrgekkel!
Méreg ellen ellenméreg!
15682 hozzászólás
Válasz Radocz #15666. hozzászólásáraÜzletről szól az egész. Ami nem lenne gond. Ha némi érzék is párosulna hozzá.
Válasz Radocz #15680. hozzászólásáraHorgászok arany árban kapják.
Válasz MrPoke #15679. hozzászólásáraAnno volt, aki gilisztát termelt értékesítésre.
Most is veszi valaki?
Válasz kisparasztkaim #15677. hozzászólásáraÉs szerinted a webináriumon igazat mondanak?
Hát nem.
Ott az értékesítés a cél...
Válasz Selvin #15676. hozzászólásáraLátom Te is tanulni vágysz.
"A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el."
Kezdéskor javasolt a talaj jelenlegi állapotának felmérése. Aki most kezdi ne hagyja ki a giliszta számlálást.
A webinárium összefoglalójában elhangzott, hogy:
"A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el."
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraHa figyelmesen elolvasod a webináriumról készült összefoglalót, rájössz hogy nem jól mondtad.
https://www.agroinform.hu/szantofold/regenerativ-gazdalkodas-lepesrol-lepesre-igy-kezdd-el-video-84269-032?web_notification=1&message_name=Regenerat%C3%ADv+gazd%C3%A1lkod%C3%A1s+l%C3%A9p%C3%A9sr%C5%91l+l%C3%A9p%C3%A9sre%3A+%C3%ADgy+kezdd+el%21+%2BVIDE%C3%93
https://www.agroinform.hu/szantofold/regenerativ-gazdalkodas-lepesrol-lepesre-igy-kezdd-el-video-84269-032?web_notification=1&message_name=Regenerat%C3%ADv+gazd%C3%A1lkod%C3%A1s+l%C3%A9p%C3%A9sr%C5%91l+l%C3%A9p%C3%A9sre%3A+%C3%ADgy+kezdd+el%21+%2BVIDE%C3%93
Válasz MTZ1221.3 #15675. hozzászólásáraTehát desztillált vizet állítsam be 7-re és azzal keverjek egy koktélt? Kipróbálom
Válasz Selvin #15674. hozzászólásáraHelló
Oldatot kell csinálni belőle (7-es pH-jú vízzel, lehetőleg ionmentesített) és akkor kapsz egy jó értéket, amivel tudsz dolgozni.
Sziasztok! Hogy szoktatok talaj ph-t mérni? Muszáj beküldeni valami laborba a talajmintát vagy van valami házi megoldás is rá? Ph mérőm van, de folyadékhoz. Vanna ilyen olcsó szúrópálcás mérők, azok érnek valamit?
Válasz Gandhy #15670. hozzászólásáraTalán a Nak oldalon olvastam írást a giliszták lelkivilágár.
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraIgazad van.
Nekem itthon a járda repedései közt is van giliszta.
Elegendő eső kell hozzá, és a tyukok már össze is szedik az udvarról.
Válasz envagyok2 #15669. hozzászólásáraÍgy igaz, 10 centis szárral.
Válasz Radocz #15666. hozzászólásáraNem olvastam
Válasz Gandhy #15648. hozzászólására10 centis szárral. én így kezdtem a dolgot. talán sümegre vagy hova kellett beszállítani.
Válasz Gandhy #15654. hozzászólásáramondjujk göcsejben nem nehéz aszályban jobbnak lenni bárki másnál...
Válasz Gandhy #15662. hozzászólására
Tremors
Válasz Gandhy #15665. hozzászólásáraHol olvastad?
Ez a topik indulás úgy volt, hogy Netparaszt valami más ehhez hasonló névvel indította.
Itt ült nálam az ebédlőben, amikor felhívtam, egy moderátort, hogy javítsa, már át a címet.
Ha csak fele, ennyi negatív kommentet kapott volna Attila, sokkal előrébb járna a csapat.
De a nehézségek ellenére, működni látszik.
Bár nagyon kevesen jelezték, hogy tudnak olyan talajt mutatni, ahol van élő giliszta.
Többek közt Netparaszt sem segített ebben.
Válasz Radocz #15664. hozzászólásáraNem írom le, hogy kitől tudom, mert az Ő neve itt vörös posztó.
Ha megjelennek a hosszú, vastag giliszták, az jelenti azt, hogy mélységében is átjárhatóvá válik a talaj, nem csak a felső réteg.
Válasz Gandhy #15662. hozzászólásáraAzt hol olvastad, hogy fontossági sorrend van?
Én ilyennel nem találkoztam,
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraNálad mi számít "rossz" talajnak?
Az elásott gatyát próbáltad?
Vagy szerinted, az sem alkalmas a talaj minősítésére?
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta és giliszta közt is nagy a különbség.
A kisebb, vékony giliszták a felső 10 centin dolgoznak, viszont a hosszú, vastag giliszták függőlegesen járnak, ezek a fontosabbak és nagyobb munkát végeznek.
Válasz Sanyiii70 #15658. hozzászólásáraGiliszta semmit nem jelent. A legroszabb talajokban is lehet giliszta.
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraBeveti takaró növényel, és a megfelelő pillanatban megy a totális gyomírtó. Ha kel akár kétszer is.
Olcsó gyors.
Válasz margitradnai50 #15656. hozzászólásáraA cukrozott is megsavanyodik darálva. Ha jól emlékszem láttam daráltat is és szemeset is boltban.
A lényeg, amiről indult a beszélgetés: 3 komoly gazdát tudok kapásbol a környéken aki étkezési mákot termel. Mind a 3 kombajnnal aratja, mindenféle speciális átalakítás nélkül, úgy ahogy van. Mind a 3 árulja kicsiben is a mákot, szemesen, természetesen cukrozatlanul, sima zacskóban, és évekig eláll, semmi baja, magam is tapasztaltam.
Válasz kisparasztkaim #2731. hozzászólásáraA giliszták száma, mint értékelési szempont, a talaj állapotról. (a talajmegújító topikban).
Szántott, forgóboronázott, műtrágyázott, többször kultivátorozott fokhagymaföldben amikor kezdtük idén a betakarítást és még nedves (sáros) volt, annyi gilisztát találtunk, amennyit én még soha életemben nem láttam.
Akkor hogy is van ez?
Válasz Radocz #15655. hozzászólásáraHa azt hiszitek, hogy én ellene vagyok a no-till-nek vagy új dolgoknak akkor tévedtek.
AÖP még a delírumos álmában se volt a kitalálójának, amikor én már rengeteg szervestrágya-pótló, talajjavító, cellulózbontó anyagot és biostimulátort használtam. Sőt amennyire csak lehet csak a legszükségesebb növényvédőszert használok.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindennek megvan a helye.
A forgatás nélküli talajművelés pedig nem a zöldségtermesztők sportja.
A fokhagyma vagy a dughagymás vöröshagyma még talán beilleszthető lenne, de a gyökérzöldségek, vagy nem palántáról termelt hagyma paprika-félék esetében kötöttebb talajokon egyenlő a az öntökönszúrással.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraCukor nélkül darálva megavasodik, ha oxigénhez jut. Ezért a kereskedelemben a cukrozott darált mákot egy speciális zacsiban, asszem vákumozva árulják, ami anaerob körülményeket biztosít. Természetesen ennek is csak néhány hónap a garanciális ideje, mert idővel pici oxigénnel is elkezd avasodni.
Gyerekkoromban a kertben elég sok mákot termeltünk.
Kb. büntetéskategóriába tartozott a máktokbarkó ellen naponta kétszer leszedni a sziromleveleket a napon, a gubók szedése szintén.
A gubókat késsel vágtuk le, késsel vágtuk fel. Mivel a gubók éretten már nyíltak, nagyon óvatosan kellett a gubókat levágni, hogy ne hulljon ki a mag, majd tárolni, szállítani. A tokok felvágásánál nagyon figyeltünk, hogy férges termés ne kerüljön a gyűjteménybe.
A máktermesztés a vetésen, egyelésen kívül a gyerekek dolga volt. Helyesebben, a mákot Anyu mosta ki és szárította. Azért mosta ki, hogy törött szemek, léha, netán férges ne maradjon benne és ne avasodjon, ne rontsa a minőséget. Ezt sosem bízta ránk. Így akár több évig is kitűnően lehetett tárolni. Mert ugye régen sem volt tuti, hogy minden évben jól sikerül a termesztés.
A gubóért olyan keveset fizettek, hogy nem érte meg eladni. Meg volt valami megengedett szárhosszúság a gubóhoz, csak egyszer vacakoltunk vele, soha többé.
Összességében rendkívül munkaigényes volt a máktermesztés, de mindig adtunk is el belőle elég jó áron, mert a szokásos kis vevőink megfizették a minőséget.
A mi családunk ma is nagyon szereti a mákot. Huszon éve még én is termeltem, mostam, szárítottam.
Vegyszer nélkül meg lehet termelni kicsiben és úgy rendkívül egészséges is.
Nem tudom, bioban lehet-e nagyban termelni vagy a barkó miatt ez nem megy? Na, meg a gyomirtás se lehet egyszerű, aki gyomlálna, olyan meg lasszóval sincs már. (Hogy lenne, itthon még az is gond, hogy a fólia alá kicammogjon valaki paprikáért, paradicsomért, málnát nem hoztam be, hogy készszerüljenek kimenni, de rosszul gondoltam, csak a kisebbik unokám ütött a paraszt ősökre).
Válasz Sanyiii70 #15653 https://www.agroinform.hu/forum/direktvetes-no-till/t2304
Itt van, de fokhagyma nem fogja szeretni.
Válasz Sanyiii70 #15653. hozzászólásáraÉn is értem, de az alaptézis, hogy regeneratív, vagyis talajépítő művelést, talajépítést csak úgy tudsz végezni, ha 0 a talajbolygatás.
Nincs tárcsa, nincs eke, nincs kompaktor, helyette glifozát. Ha ez sok, akkor lehet még kasza, szárzúzó.
Aki nem tudja elengedni az eszközöket, az nem fog no-tillezni, mert oroszrulettnek tűnik a számára.
Van itt egy gazda Zalában, 1000 hektáron no-till és nem ma kezdte. Annyit enged meg, hogy a művelőutakat meghúzzák egyenes késsel.
Termésátlaga semmivel sem kevesebb, mint a hagyományos, aszályban ellenben jobb.
Válasz Gandhy #15652. hozzászólásáraÉn azt értem, de ami gyomot leszántasz, vagy beletárcsázol, stb. a hagyományosban azt no-till esetén vegyszerrel kell megoldani.
Vagy a búza árvakelést pl. én egyszer letárcsázom, majd a másodikat szántással leforgatom és nincs vele gond. (meg a szalmával se őszi vetésnél) De ha nem, mert nem kapott esőt, akkor a szántás utáni elmunkálásig kikel és kiveri a kompaktor vagy a forgóborona.
Mit csinál a no-till?
Válasz Sanyiii70 #15651. hozzászólásáraNo-till kizárja a talajművelést.
Válasz .Richard. #15640. hozzászólásáraAhogy látom a no-till-esek elég sok glifozátot használnak.
Mondjuk biztos kisebb a hektár költsége, mint a talajműveléssel gyomirtásnak.
Válasz Gandhy #15648. hozzászólásáraÜdv!
Jó 40 éve volt 1,5 hold mákunk.
Fater kitalálta, hogy 270 Ft/liter volt az ára akkoriban, majd meggazdagszunk a mákon.
Kézzel vetettük egy soros vetőgéppel, majd egyeltük, toliztuk kétszer, harisnyából valami porral vegyszereztük a máktokbarkó ellen, majd kézzel szedtük zsákokba.
Volt a faluban egy embernek egy fadugattyús gépe azzal lett csépelve, Kalmár rostával tisztítva.
Le kellett adni a gubót, amiért komoly pénzt kaptunk.
Majd felvittük Pestre a nagybanira a Wartburgommal, ami akkor a Bosnyák téren volt.
Teleraktuk a kocsit, talán 7-8 q mákkal, csak úgy ültek a hátsó kerekek, fasza jeges út volt, 30-40 Km es sebességgel lehetett haladni.
Felértünk, megalkudtunk 200 Ft/kg ban, de mielőtt kifizették volna, megjött egy hosszúplatós IFA a Nyírségből tele mákkal és 60 Ft/kg árral leverte az árakat.
Így hoppon maradtunk, hazahoztuk és próbáltuk helyben eladni, 2-3 év alatt ment el üzemi konyhákra, éttermeknek fillérekért.
Minden héten nálunk is mákos kaja volt 2-3 alkalommal.
Úgy megutáltam a mákot, hogy azóta sem igen eszem.
Válasz Gandhy #15648. hozzászólásáraIgen, ismerős. Bár ide a VPOP nem járt, de őrizni kellett volna amikor már hozzá a gubokat. Termeltunk mi is anno, gyógyszernek. Elvittuk zsákba az integratornak, lemérték, majd a telephelyen asszem egy kombajnnal kicsépelték.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraRégen, cca. 25 éve volt egy megkeresés máktermesztésre, de az még bonyolult volt. VPOP járt hozzá, mivel az még a régi ópiumos fajta volt, gyógyászati célra. Most már nem tartalmazzák az új fajták a drogot.
Az speckó betakarítást igényelt, a gubót kellett egyben leszedni.
Válasz mtz1221 #15645. hozzászólásáraIsmerek ilyen gazdákat, semmivel nem kezelik. Egyik pl. Bigbag zsákba ürítette, van saját tisztítoja, azon tisztítja, aztán árulja, kis és nagy kiszerelésben. Semmi extra.
Válasz mtz1221 #15642. hozzászólásáraItt az osztrák valami speckó géppel szedi, de tavaly, meg idén is elfelejtettem lefényképezni.
Tavaly a xerion traktorra épített valami szerkezet volt, az idén messzebbről láttam, de talán más gép volt, az sem sima kombájn.
Válasz Rabó001 #15644. hozzászólásáraLegyen. Több mint valószínű előrébb vagytok valamilyen teknikában, amivel lekezelik, hogy ne savanyodjon meg az üzletekben.
Válasz mtz1221 #15642. hozzászólásáraItt most többen is termelnek nagyban, mind aratja és étkezésinek adja el, semmi baja, és természetesen cukor nélkül. Én meg boltba sose láttam cukrozottat.
Darálni mindig cukorral szoktuk a házit is, de mindig csak annyit, amennyi kell, mert darálva megsavanyodik. De csak daralas előtt adjuk hozzá a cukrot.
Válasz mtz1221 #15639. hozzászólásáraAratták gabonaasztallal
Válasz Rabó001 #15641. hozzászólásáraMind aratható, de azokat árulják cukkoral keverve az üzletekben, mert különben avasodik. Tiszta mákot csak kézzel szedve, kiméletesen rostálva mag sértés nélkül lehet termelni. Nálunk legalább is máktermelő ismerősöm szerint.
Válasz mtz1221 #15639. hozzászólásáraA konkrét gazdát nem ismerem, de kombajnal arathato.
Válasz Sanyiii70 #15635. hozzászólásáraEzzel az èszjárással ha a Notillesből kidobtak, a talajmegujitoba mèg bevehetnek.
Földszomszèdom búzára fúj gombára rovarra,gyimre gyomra csigára,csávázva, ő nem így látja,De èszre sem veszi,hogy nèmelyik csak szentelt víz.
Válasz Gandhy #15638. hozzászólásáraKi szedte le neki ? Itt is 1000 holdassával volt a környéken, de az átvevőnek van egy 200 főscigány csapata, azok elrendezték. Amit kombájnnal szednek, állitólag 3ad áron lehet eladni.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraItt az egyik gazda vetett mákot 70 hektáron. Extra profittal zárt. Azt mondta, hogy egy ellenfél van, a pipacs, azt kell megfogni, se rovar, se gomba miatt nem permetezett.
Persze azt is mondta, hogy jövőre mindenki mákot akar vetni a környéken.
A bértisztítás volt ami nagyon költséges.
Válasz Sanyiii70 #15636. hozzászólásáraEgyetértek. Ezt a két tényezőt tartom a legnagyobb veszélynek én is.
Ráadásul ezek elterjedése pont egybeesik az ételérzékenységek és más egészségügyi problémák drámai megugrásával a populációban. A '70-es, '80-as években is szórtak minden mérget a TSZ-ekben, de közel sem volt ennyi beteg gyerek.
Válasz Praetor #15634. hozzászólásáraMinden teli van mikroműanyaggal.
Nem csak a tengerek vize.
A termőföld, a folyók és a szervezetünk is.
Nem is tudjuk mekkora veszély.
És mint a betegségekre, erre is sokféleképpen reagálunk.
Az elektroszmog meg a másik terhelő tényező amire nincsenek (mert nem is lehetnek még ha volna is rá szándék) hosszútávű hatásvizsgálatok.
Válasz MTZ1221.3 #15630. hozzászólásáraA kulcsszó az okszerűség. Még akkor is ha megelőző védekezésről van szó.
Példa:
Idén az áttelelő vöröshagymám úgy megtermett, hogy egyszer se jártam benne tél óta permetezővel. Mert olyan volt az időjárás, hogy nem volt rá szükség. Máskot esős évben meg 4-5 gombaölőzés kellett neki, mert már áprilisban benne volt a peronoszpóra.
Ezt írta a googli az okszerűségre:
"A növényvédő szerek okszerű használata azt jelenti, hogy a készítményeket a károsítók legérzékenyebb fejlődési alakjai ellen, optimális időben, a növénytermesztés minden más technológiai elemét magába foglaló integrált rendszerben kell alkalmazni, szigorúan betartva a jogszabályi előírásokat és a készítmények engedélyokiratában foglaltakat. "
De a lényeget kihagyta: AMENNYIBEN INDOKOLT
És annyira változóak akár évente a körülmények, hogy csak azért mert SZOKTUNK valamit csinálni, csak azért fölöslegesen ne csináljuk.
A megnövekedett költségek miatt nem szabad(na) másként.
Még a vesszőparipám a 35 fokban erős szélben permetezés.
Ha annyira idióta valaki, hogy nem érdekli az, hogy fölöslegesen szennyezi a környezetet, (mert nem fog hatni) akkor az jutna legalább eszébe, hogy kidob egy csomó pénz és munkát.
De nem.
Kifújja és megnyugszik, hogy megtette amit tudott.
Aztán meg szidja a gyártókat, meg az időjárást, meg mindenkit csak saját magát nem, hogy mekkora idióta.
Válasz rtamas1976 #15633. hozzászólásáraTamás, hol írtam ilyet, hogy a szermaradványnak semmilyen hatása nincs a szervezetünknek? Azt írtam, hogy a _legtöbb_ betegségnek - szerintem - nem ez az oka! Nagy különbség! Ezt elsősorban a mennyiségek sok nagyságrendi különbsége miatt gondolom a műanyagok terhére.
Ha a szervezetedben már ezrelékes arányban van a műanyag, akkor rohadt nagy baj van, mert az nem úgy van ott, hogy nem csinál semmit.
Hidd el, hogy komolyan foglalkoztat minden, ami az egészséget érinti, mert gyerekkorom óta komoly gasztroenterológiai betegségekkel küszködök, és ez az évtizedek alatt csak súlyosbodott.
Válasz Praetor #15632. hozzászólásáraÉn nemtudom te miért gondolod úgy, hogy az a rengeteg vegyszer amit szétszórtak és a mai napig szórunk szerinted semmi hatással nincs az egészségünkre.
A vizsgálatok elég sok összefüggést találtak a vegyszerek és a műanyagokkal kapcsolatban.
Csak a vegyszer és műanyag lobbi igyekszik elhalgatni és eltusolni. Rohadt nagy pénz van benne!
Ugye a legtöbb vegyszer az valamilyen kőolajszármazék, melléktermék.
Mint a gyógyszerek egy jelentős része.
Ez globálisan egy rohadt nagy üzlet.
Kezdődik az olajjal, a vegyszerrel és ezektől a megbetegedő emberek gyógyszeres kezeléséig.
Aztmondják ittvagyunk pár millió éve, megvoltunk ez előtt 80-100-200évig a vegyszer és olaj nélkül. Nem erre találták ki a szervezetünket!
Ja és a gyógyítás! Ez nem gyógyítás hanem tünet kezelés. Mèrgekkel!
Méreg ellen ellenméreg!