Válasz pettendimiklos73 #16444. hozzászólásáraminden oda kerülő állattal békésen el vagyunk egymás mellett.
A kezdetektől van/volt egy suta ami minden évben ott nevelt 1-2 gidát.
Az gondolom már nincs meg, de minden éven van őz és gida is - gondolom az utódoktól.
Vagy két hete 5en (kifejlett) ugrottak meg amikor a közelükbe értem.
Az egyik nyesedékkupac alatt találtam egy földhányást, lehet róka, lehet a borz volt.
Marad a kupac, nem lesz feltüzelve.
Kisnyulat, kisfácánt, gidákat elkerülgetem kaszáláskor, csak a szemem jön ki a végére, mint a csigának, de vigyázok rájuk.
Ölyvek, vércsék is rendszeresen ott köröznek.
Nyári kaszáláskor meg általában követ több gólya is.
T-fa jó lenne, de még nem jutottam el odáig. Bonyolultabb, mert olyan kell amit könnyen tudok bontani és visszarakni, hogy ne legyen a kombájn útjában szüretkor.
Erre még nem jöttem rá hogyan kellene
Válasz ND #16441. hozzászólására15 évvel ezelőtt könnyen rávágtam volna, hogy lehet kukorica vagy napraforgó is. Ma már nehéz jól válaszolni, sőt aligha van jó válasz. A vízhiány, mint alapprobléma fennáll.
A napraforgó szívósabb, bár mi asszem 2022-ben termeltünk utoljára, nagy veszteséggel. Látni sem akarjuk! Viszont árnyékolni nagyon jó! De nálunk pl. a telephelyen van új probléma, a madarak egy szemet nem hagynak a kalapokban! Nálunk a telephelyen én már nem tudok kertészkedni, mert amit a vadak nem tesznek tönkre, azt a madarak eszik meg, ha a vízellátást megoldottam nagy kínok árán. De nekem ez csak kiskerti méret volt.
Nem tudom, milyen a ribizli sor-és tőtávod, milyen gépekekl műveled.
A napraforgó esetén szerintem a sortól úgy 60-80 cm-re, de a tőtáv legyen ritka. Ha ritka, testesebb forgók nőnek és magasabbak, azaz régen még így volt, ma már lehet, hogy száraz kórók is alig nőnek. Úgy oszd be, hogy jól gazdálkodj a területtel, többet kellene róla tudni, ahhoz, hogy azt mondhassam, én így csinálnám.
Úgy alakítsd, hogy mozogni lehessen közte.
A kukorica mehetne a tövek közé is, minden második tőhöz. Gondolom, sokkal kisebb habitusú nálatok is, mint a napraforgó.
Tulajdonképpen a szárak is jók lennének mulcsozni, csak nagy munka a tövek alá elhelyezni. Én nem aprítanám. Kis karócskák két oldalon belőlük és megtartják a hossszában odarakott szárakat. Már első télen véd a hideg ellen, fogja a csapadékot, tápanyagot szolgáltat, pockot termel és annak eleséget.
Valójában az lenne a legjobb, ha tudnád, hogy ez terület Neked a későbbiekben is gyümis lesz és elkezdenél erdőkertet kialakítani.
A legjobb lenne a sorokban úgy 15-20 X15-20 m kötésben őshonos erdei fafajok és vadgyümölcsök magját elvetni. A magoncok jól gyökereznek. Ezeket teljesen vegyesen, a jövő nem az egyöntetűségről szól. Ha már nem kell, lesz belőle, tüzifa, mulcs. A lehulló levél is jól mulcsoz, ami kincs.
Nekem pl a mirabolán szilva kedvencem, mert helyben kikel, hamar árnyékol, lehet formázni, nagyon kedvezően alakítja a klímát. Jó a bogyósoknak is, konyhakerti növényeknek is, de a nemes gyümölcsfáknak is. Véleményem szerint az sem utolsó szempont, hogy esetleg pár év múlva már csak ezek a vadgyümölcsök fognak teremni. (Véletlenül itthon is van a kertben két mirabolán, nem egyszerre érnek. Soha senki nem permetezte és semmi bajuk, semmi monília). A férges lepotyog. Az unokám már mindig nagyon várja, hogy érjen.
A vadalma, vadkörte is strapabíró. Vadkörtét már főztem be kompótnak és rendkívül finom volt.
A telephelyen nagyon sok vadgyümölcs volt, de miután belakták magukat a szarvasok, mindent tönkre tetetk, pedig a legelő állataink nagyon tudták, mikor hol mi érik. Reggel azzal kezdték a napot, hogy mindenütt fellegelték a gyümölcsöket, még a diót, makkot is megették. A diónak vége, a makk most van, mert elvitte a pestis a vaddisznókat.
Tudom, minimum hülyének nézek ki ilyen irománnyal, de én nap mint nap azon gondolkodom, hogyan lehetne másként, reménytelibben csinálni a kertészkeszkedést. Csak késésben vagyunk. Ja, lejtőkön a rétegvonalas művelés, csapadék megfogása. Őrület, mennyi munka a bizonytalan jövőért! Ezt mi, akik benne élünk, látjuk. Akik csak a boltban keresik a kiváló minőséget és olcsón, nem értik, miért nem vagyunk képesek ennek megfelelni.
Szenvedélyesen kell szeretni ezeket a bogyósokat, hogy ennyi mindenre képes legyél!
Ha most átgondoljuk, látjuk, hogy az erdőkertes termesztés milyen értelmes dolog lenne, ha már kész lenne. Én erre véletlenül jöttem rá a telephelyen a kis kertészetemben, majd olvastam róla a neten.
Én ma teljesen megértem, hogy a bogyósok eltűnnek a piacról: vízhiány, légköri szárazság, vadkár, madárkár. Öntözni kellene, de hol a víz? Komoly kerítés kellene, de miből?
Nem akarok vészmadár lenni, de 10 év múlva örülünk ha csipkebogyót, galagonyát, kökényt, szedret tudunk szedni a határban.
Sajnos, a kis házi kertekben is abbahagynak mindent, mert a falvak belsejében is pusztítanak a vadak. Nem elég a klímaváltozás, hozzá még a vadkár.
Itthon nagyon pici a területem, de azért, hogy a kisebbik, genetikailag parasztnak született unokámnak még meg tudjam mutatni, vannak bogyósaim, ebből is, abból is pár tő. A fekete ribizlin éppen a múlt héten mutogattam neki a rügyeket, hogy hajtás, termő-, vegyesrügy, mi a különbség közöttük.
Szóval, én mindig csak újabb munkában tudok gondolkodni, magamnak is mindig gyártom az újabb munkát.
Nagyon szurkolok, hogy találj jó gyors és hosszú távú megoldást, mert ez nagyon munkaigényes feladat! Meg fog-e térülni valaha?
Válasz margitradnai50 #16440. hozzászólásáraElgépeltem, még "csak" 24-25 éves.
De már nagyon ritka sok helyen.
Ezért is lett egy darab újra ültetve.
Annak a visszametszéséből szedtünk vesszőt és próbálunk dugványt csinálni a régi pótlásához.
Eszméletlenül sok pocok van, én is a télben bíztam, de nem vágott oda nekik.
Ha nem lennének az őzek meg az ott lakó apróvadak, akkor műtrágya szóróval szórnám a Redentint
Viszont az árnyékoláson elgondolkodtam. A sorok déli oldalára lehet húzatok egy sor kukoricát az újban, ha találok olyat aki megcsinálja.
Szerinted milyen távolságra kellene rakni a ribizli sortól, hogy ne húzza el a vizet?
Válasz ND #16436. hozzászólásáraNagyon profi vagy, ha az öreg ribizlised 29 éves. Tényleg jól értem? Mert ilyen korú ribizliültetvényről még nem is hallottam.
A pockok rendszeresen túlszaporodnak, majd összeomlik az állomány. Azt gondoltam volna, hogy ez a tél erre a kedvező folyamatra rásegített, de ezek szerint nem.
A bokrok töve jó élőhely a pockoknak, mert nyáron árnyékol, a sok szervesanyag is hűsít, nedvességet tart meg, élelem is van benne.
Ha feltöröd, megzavarod őket, de vissza fognak települni. A megoldás az egerészölyv és társai lennének, sok T-fával. De ez nem megy egy-két év alatt.
Majd lécci itt leírni, hogy döntöttél és mire jutottál. Egy biztos, hogy ebben nincs egyetlen tuti megoldás! Nem elég, hogy ma már szinte lehetetlen ribizlit termeszteni, még a pocokkal is küzdeni kell! Rengeteg munka, bizonytalan kilátások... Mint általában a mai mg-ban.
Nekünk a telephelyen lakik egy varjú család, vadásznak. Nem tudom, csirkét, kis kacsát (csak a családnak, nem nagyüzemi méret) eddig vittek-e el vagy mindig a kutya számlájára írtuk. A cseresznyét mindig leeszik. Már várják, hogy eltakarodjunk onnan és amint hátat fordítunk, a fán vannak. Reggelre nem kell a gyümölcsszedéssel bíbelődni.
Viszont az egerészölyv az kegyetlen! Egy estére nagy ribillióra szaladtam, a nyitott tyúkól ajtaján bement az ölyv és egy tyúk combját csemegézte. Ahogy messziről üvöltöttem rá, kirepült, szinte majdnem felborított, utolsó pillanatban irányt váltott. Nem rajongok értük. A tyúkok így csak a jelenlétünkben mehetnek ki a nagy kifutóba legelni.
De ezek szerintem a pockokkat is eredményesen vadásszák, látom, ahogy a fákon lesben ülnek, lecsapnak, majd viszik a pockot.
A szántókon láttam, hogy a báláról lestek az ölyvek és onnan vadásztak a pockokra.
Válasz ND #16436. hozzászólásáraAdjak vaddisznót?most fiazott az árokba,ahol motorral járok villanypásztort babusgatni. Majd beszartam. Kèt nagy dög,meg a kb. 4malac. Lenn fexenek. Kerítettem gyorsan egy markolost,a napokban lebaszatom vele a bozotost,mert èvek alatt sem tudom kiirtani. Ezek meg majd elfutnak valahova.
Gondoltam bele takarót vetni, fehér here, réti here meg valami alacsony növésű perje féle.
Az öregben a természetesen kialakult gyep van, de úgy néz ki fel kell törni, nagyon elszabadult a pocok
Szerintem a tavalyi telepítésű ribizlinek még nincs mélyen a gyökere (egyébként is sekélyen gyökeresedik). Ezért nagyon jól jön, ha valami árnyékolja. A tyúkhur is, a lila árvacsalán is hamar elszáradó lágyszárúak, N-dús talajok jelző növényei.
Én hagynám őket, sőt ezeknek a védelmében nőhetnek egy talajtakaró növényzet. Tapasztalataim szerint a fehérhere nagyon jól érzi magát ilyen helyen és nem jelent veszélyt a ribizlire.
Takarás nélkül már nem megy.
A tavaly konténerrel ültetett bogyósaim (csak itt a kertben) végig mulcsozva voltak. Ennek ellenére nagyon kellene az eső. Egyébként szépen teleltek. Amiket tavaly konténereztem, azok is szépek.
Mulcs, mulcs, mulcs... ráhordva, vagy helyben megtermelve.
Valaha napraforgóval árnyékoltam, de már nem tehetem a madarak miatt. Az idén csemegekukoricával fogok az unokáim miatt.
Kis területen ezt könnyű megcsinálni.
új ültetésű ribizlisvissza lett vágra 2szemre - gyakorlatilag a földnél.
ültetés után ott maradt a sor mellett keréknyom, bakhát, amit el kellene igazítani, hogy a jövőben majd kaszálni lehessen.
Viszont kiömlött benne vastagon a tyúkhúr és a lila árvacsalán. Jó vastag puha szőnyeg lett. Alatta kellemesen nedves, ahol nincs erősen szikkad.
Nekiesnétek tárcsával, vagy hagynátok, hagy legyen rajta ez a bunda meg a gyökere, úgyis kiszárad és majd akkor egyengetni?
Válasz Ohaza63 #16426. hozzászólásáraNem biztos hogy baj az neked, hogy 50cm-en van egy kvázi vízzáró réteged.
Legalábbis a talajtani szaki nekem ezt mondta amikor telepítés előtt megszakértette a földet.
Kérdeztem alá lazíttassak-e (kb a termőréteg utolsó 10centije, alatta sárga homok), azt mondta maradjon így.
Ami eső esik így fent marad, és eléri a növény.
Ha meg több lenne felpuhítja azt a réteget és lejjebb megy ha akar.
Poke is kb ezt szokta mondani, hogy felpuhul, ha vizet kap, ezért nem kapirgálja.
Válasz Ohaza63 #16426. hozzászólásáraJobb kenne ha mindenét eladná, és oda költözne Békésbe. Végre aztán lenne giliszta, meg vizet is csinálnának maguknak.
Vasárnap kimentem a földjeimre és ástam mindenhol kutatóárkokat, hogy meddig van víz a talajban, sajnos 50 cm után már megint beton keménységű földet találtam, de a lényeg az, hogy egyetlen giliszta nem volt egyik helyen sem!
Továbbra is várom tőled a 3 pótkocsinyi gilisztát, hogy legalább legyen valami talajélet a földjeimben júniusig, mert utána úgyis minden kiszárad és elpusztul, mint tavaly!
Válasz Radocz #16411. hozzászólásáraHa már feldobod a labdákat, le is csapjuk ám, " annak a méricskéléséhez kisebb mérőeszköz is elég lenne" , ha nem írod ki a mondat végeit, mindenki másra gondol-hat .
Válasz termelo #16406. hozzászólásáraHát az, hogy netparaszt mivel rendelkezik és mivel nem az egy hosszú történet lenne. De nem akarok arrogáns paraszt lenni :D
Dehogy szántanál... mindenki rá van kényszerítve a változásra. Van aki hajlandó rá mások meg feladják.
Idei év is érdekes lesz a gabona ár összeomlás miatt.
Igazából ő a mai mezőgazdaságunk Kolombusza csak veled ellentétben nem tudta elfogadni, hogy amerre tart az nem olyan jól körülhatárolható mint egy kontinens, inkább mint egy felhő...
Ha elengedte volna a csökönyösséget ma is itt lehetne.
Az én példámból kiindulva az irodalma alapján ma is szántanék(kételkednék).
Te viszont konkrét példát mutattál, hogy van másik út, számomra ez a Direttás kukorica vetésed volt.
Szerencsére fölbaxott, ha még egy nálam is arrogánsabb barom tud így direktbe vetni akkor én miért nem
Válasz MrPoke #16404. hozzászólásáraAz egyesület első perctől kezdve TMG Egyesület volt.
Nem szetvaltak, hanem Sz Attila lett az elnök.
Pierre hol kilépett, hol visszalépett.
Reto most éppen nem egyesületi tag.
De ezeket Te meg MTZ 1221 jobban is tudjátok. Vagy talán mégsem?
Holnap Bugacon megkérdezem hogy is van ez?
Talán lesz ott valaki, aki tájékozottabb, mint Én!
16448 hozzászólás
Az előző hozzá szólásban B. Ferit írtam, csak a gép segített.
https://www.agroinform.hu/szantofold/az-arbuszkularis-mikorrhiza-szerepe-a-talaj-noveny-rendszerben-92575-001
Ez meg egy tudományos írás a gomba-búza kapcsolatról.
Gomba fonalak.
Beszélgetés B Férfivel és G. Danival:
Akiknek a méhecskéje a giliszta.
Miért ne bolygassuk a talajt? címmel.
Még ez is mennyivel könnyebb ahol van eső, és megnő a takaró növény.
Válasz pettendimiklos73 #16444. hozzászólásáraminden oda kerülő állattal békésen el vagyunk egymás mellett.
A kezdetektől van/volt egy suta ami minden évben ott nevelt 1-2 gidát.
Az gondolom már nincs meg, de minden éven van őz és gida is - gondolom az utódoktól.
Vagy két hete 5en (kifejlett) ugrottak meg amikor a közelükbe értem.
Az egyik nyesedékkupac alatt találtam egy földhányást, lehet róka, lehet a borz volt.
Marad a kupac, nem lesz feltüzelve.
Kisnyulat, kisfácánt, gidákat elkerülgetem kaszáláskor, csak a szemem jön ki a végére, mint a csigának, de vigyázok rájuk.
Ölyvek, vércsék is rendszeresen ott köröznek.
Nyári kaszáláskor meg általában követ több gólya is.
T-fa jó lenne, de még nem jutottam el odáig. Bonyolultabb, mert olyan kell amit könnyen tudok bontani és visszarakni, hogy ne legyen a kombájn útjában szüretkor.
Erre még nem jöttem rá hogyan kellene
Válasz ND #16438. hozzászólásáraRókákat becsüld meg, vigyázz rájuk! Pár T fát is rakj ki! Ezek elrendezik a pocok állományt.
Válasz ND #16441. hozzászólására15 évvel ezelőtt könnyen rávágtam volna, hogy lehet kukorica vagy napraforgó is. Ma már nehéz jól válaszolni, sőt aligha van jó válasz. A vízhiány, mint alapprobléma fennáll.
A napraforgó szívósabb, bár mi asszem 2022-ben termeltünk utoljára, nagy veszteséggel. Látni sem akarjuk! Viszont árnyékolni nagyon jó! De nálunk pl. a telephelyen van új probléma, a madarak egy szemet nem hagynak a kalapokban! Nálunk a telephelyen én már nem tudok kertészkedni, mert amit a vadak nem tesznek tönkre, azt a madarak eszik meg, ha a vízellátást megoldottam nagy kínok árán. De nekem ez csak kiskerti méret volt.
Nem tudom, milyen a ribizli sor-és tőtávod, milyen gépekekl műveled.
A napraforgó esetén szerintem a sortól úgy 60-80 cm-re, de a tőtáv legyen ritka. Ha ritka, testesebb forgók nőnek és magasabbak, azaz régen még így volt, ma már lehet, hogy száraz kórók is alig nőnek. Úgy oszd be, hogy jól gazdálkodj a területtel, többet kellene róla tudni, ahhoz, hogy azt mondhassam, én így csinálnám.
Úgy alakítsd, hogy mozogni lehessen közte.
A kukorica mehetne a tövek közé is, minden második tőhöz. Gondolom, sokkal kisebb habitusú nálatok is, mint a napraforgó.
Tulajdonképpen a szárak is jók lennének mulcsozni, csak nagy munka a tövek alá elhelyezni. Én nem aprítanám. Kis karócskák két oldalon belőlük és megtartják a hossszában odarakott szárakat. Már első télen véd a hideg ellen, fogja a csapadékot, tápanyagot szolgáltat, pockot termel és annak eleséget.
Valójában az lenne a legjobb, ha tudnád, hogy ez terület Neked a későbbiekben is gyümis lesz és elkezdenél erdőkertet kialakítani.
A legjobb lenne a sorokban úgy 15-20 X15-20 m kötésben őshonos erdei fafajok és vadgyümölcsök magját elvetni. A magoncok jól gyökereznek. Ezeket teljesen vegyesen, a jövő nem az egyöntetűségről szól. Ha már nem kell, lesz belőle, tüzifa, mulcs. A lehulló levél is jól mulcsoz, ami kincs.
Nekem pl a mirabolán szilva kedvencem, mert helyben kikel, hamar árnyékol, lehet formázni, nagyon kedvezően alakítja a klímát. Jó a bogyósoknak is, konyhakerti növényeknek is, de a nemes gyümölcsfáknak is. Véleményem szerint az sem utolsó szempont, hogy esetleg pár év múlva már csak ezek a vadgyümölcsök fognak teremni. (Véletlenül itthon is van a kertben két mirabolán, nem egyszerre érnek. Soha senki nem permetezte és semmi bajuk, semmi monília). A férges lepotyog. Az unokám már mindig nagyon várja, hogy érjen.
A vadalma, vadkörte is strapabíró. Vadkörtét már főztem be kompótnak és rendkívül finom volt.
A telephelyen nagyon sok vadgyümölcs volt, de miután belakták magukat a szarvasok, mindent tönkre tetetk, pedig a legelő állataink nagyon tudták, mikor hol mi érik. Reggel azzal kezdték a napot, hogy mindenütt fellegelték a gyümölcsöket, még a diót, makkot is megették. A diónak vége, a makk most van, mert elvitte a pestis a vaddisznókat.
Tudom, minimum hülyének nézek ki ilyen irománnyal, de én nap mint nap azon gondolkodom, hogyan lehetne másként, reménytelibben csinálni a kertészkeszkedést. Csak késésben vagyunk. Ja, lejtőkön a rétegvonalas művelés, csapadék megfogása. Őrület, mennyi munka a bizonytalan jövőért! Ezt mi, akik benne élünk, látjuk. Akik csak a boltban keresik a kiváló minőséget és olcsón, nem értik, miért nem vagyunk képesek ennek megfelelni.
Szenvedélyesen kell szeretni ezeket a bogyósokat, hogy ennyi mindenre képes legyél!
Ha most átgondoljuk, látjuk, hogy az erdőkertes termesztés milyen értelmes dolog lenne, ha már kész lenne. Én erre véletlenül jöttem rá a telephelyen a kis kertészetemben, majd olvastam róla a neten.
Én ma teljesen megértem, hogy a bogyósok eltűnnek a piacról: vízhiány, légköri szárazság, vadkár, madárkár. Öntözni kellene, de hol a víz? Komoly kerítés kellene, de miből?
Nem akarok vészmadár lenni, de 10 év múlva örülünk ha csipkebogyót, galagonyát, kökényt, szedret tudunk szedni a határban.
Sajnos, a kis házi kertekben is abbahagynak mindent, mert a falvak belsejében is pusztítanak a vadak. Nem elég a klímaváltozás, hozzá még a vadkár.
Itthon nagyon pici a területem, de azért, hogy a kisebbik, genetikailag parasztnak született unokámnak még meg tudjam mutatni, vannak bogyósaim, ebből is, abból is pár tő. A fekete ribizlin éppen a múlt héten mutogattam neki a rügyeket, hogy hajtás, termő-, vegyesrügy, mi a különbség közöttük.
Szóval, én mindig csak újabb munkában tudok gondolkodni, magamnak is mindig gyártom az újabb munkát.
Nagyon szurkolok, hogy találj jó gyors és hosszú távú megoldást, mert ez nagyon munkaigényes feladat! Meg fog-e térülni valaha?
Válasz ND #16441. hozzászólásáraVagy lehet cirkot kellene. Nem tudom
Válasz margitradnai50 #16440. hozzászólásáraElgépeltem, még "csak" 24-25 éves.
De már nagyon ritka sok helyen.
Ezért is lett egy darab újra ültetve.
Annak a visszametszéséből szedtünk vesszőt és próbálunk dugványt csinálni a régi pótlásához.
Eszméletlenül sok pocok van, én is a télben bíztam, de nem vágott oda nekik.
Ha nem lennének az őzek meg az ott lakó apróvadak, akkor műtrágya szóróval szórnám a Redentint
Viszont az árnyékoláson elgondolkodtam. A sorok déli oldalára lehet húzatok egy sor kukoricát az újban, ha találok olyat aki megcsinálja.
Szerinted milyen távolságra kellene rakni a ribizli sortól, hogy ne húzza el a vizet?
Válasz ND #16436. hozzászólásáraNagyon profi vagy, ha az öreg ribizlised 29 éves. Tényleg jól értem? Mert ilyen korú ribizliültetvényről még nem is hallottam.
A pockok rendszeresen túlszaporodnak, majd összeomlik az állomány. Azt gondoltam volna, hogy ez a tél erre a kedvező folyamatra rásegített, de ezek szerint nem.
A bokrok töve jó élőhely a pockoknak, mert nyáron árnyékol, a sok szervesanyag is hűsít, nedvességet tart meg, élelem is van benne.
Ha feltöröd, megzavarod őket, de vissza fognak települni. A megoldás az egerészölyv és társai lennének, sok T-fával. De ez nem megy egy-két év alatt.
Majd lécci itt leírni, hogy döntöttél és mire jutottál. Egy biztos, hogy ebben nincs egyetlen tuti megoldás! Nem elég, hogy ma már szinte lehetetlen ribizlit termeszteni, még a pocokkal is küzdeni kell! Rengeteg munka, bizonytalan kilátások... Mint általában a mai mg-ban.
Nekünk a telephelyen lakik egy varjú család, vadásznak. Nem tudom, csirkét, kis kacsát (csak a családnak, nem nagyüzemi méret) eddig vittek-e el vagy mindig a kutya számlájára írtuk. A cseresznyét mindig leeszik. Már várják, hogy eltakarodjunk onnan és amint hátat fordítunk, a fán vannak. Reggelre nem kell a gyümölcsszedéssel bíbelődni.
Viszont az egerészölyv az kegyetlen! Egy estére nagy ribillióra szaladtam, a nyitott tyúkól ajtaján bement az ölyv és egy tyúk combját csemegézte. Ahogy messziről üvöltöttem rá, kirepült, szinte majdnem felborított, utolsó pillanatban irányt váltott. Nem rajongok értük. A tyúkok így csak a jelenlétünkben mehetnek ki a nagy kifutóba legelni.
De ezek szerintem a pockokkat is eredményesen vadásszák, látom, ahogy a fákon lesben ülnek, lecsapnak, majd viszik a pockot.
A szántókon láttam, hogy a báláról lestek az ölyvek és onnan vadásztak a pockokra.
Válasz ND #16438. hozzászólásáraMezőgazdaságilag a leg szerencsèsebb vagy!
ha így is marad,meg esőd is lesz,már sikeres vagy!
Válasz .Richard. #16437. hozzászólásáraVaddisznóm még nincs.
Van őz, nyúl, fácán, róka.
Meg múlt héten találtam egy döglött borzot.
Válasz ND #16436. hozzászólásáraAdjak vaddisznót?most fiazott az árokba,ahol motorral járok villanypásztort babusgatni. Majd beszartam. Kèt nagy dög,meg a kb. 4malac. Lenn fexenek. Kerítettem gyorsan egy markolost,a napokban lebaszatom vele a bozotost,mert èvek alatt sem tudom kiirtani. Ezek meg majd elfutnak valahova.
Válasz margitradnai50 #16435. hozzászólásáraAz enyém 2,7ha az új, meg mellette van 3,7ha 29+éves.
Annyi mulcs a világon nincs
Gondoltam bele takarót vetni, fehér here, réti here meg valami alacsony növésű perje féle.
Az öregben a természetesen kialakult gyep van, de úgy néz ki fel kell törni, nagyon elszabadult a pocok
Válasz ND #16434. hozzászólásáraSzakértőnek nem nevezem magam, csak lelkes amatőrnek.
Szerintem a tavalyi telepítésű ribizlinek még nincs mélyen a gyökere (egyébként is sekélyen gyökeresedik). Ezért nagyon jól jön, ha valami árnyékolja. A tyúkhur is, a lila árvacsalán is hamar elszáradó lágyszárúak, N-dús talajok jelző növényei.
Én hagynám őket, sőt ezeknek a védelmében nőhetnek egy talajtakaró növényzet. Tapasztalataim szerint a fehérhere nagyon jól érzi magát ilyen helyen és nem jelent veszélyt a ribizlire.
Takarás nélkül már nem megy.
A tavaly konténerrel ültetett bogyósaim (csak itt a kertben) végig mulcsozva voltak. Ennek ellenére nagyon kellene az eső. Egyébként szépen teleltek. Amiket tavaly konténereztem, azok is szépek.
Mulcs, mulcs, mulcs... ráhordva, vagy helyben megtermelve.
Valaha napraforgóval árnyékoltam, de már nem tehetem a madarak miatt. Az idén csemegekukoricával fogok az unokáim miatt.
Kis területen ezt könnyű megcsinálni.
Kérdezném a hozzáértőktől ki mit tenne?
új ültetésű ribizlisvissza lett vágra 2szemre - gyakorlatilag a földnél.
ültetés után ott maradt a sor mellett keréknyom, bakhát, amit el kellene igazítani, hogy a jövőben majd kaszálni lehessen.
Viszont kiömlött benne vastagon a tyúkhúr és a lila árvacsalán. Jó vastag puha szőnyeg lett. Alatta kellemesen nedves, ahol nincs erősen szikkad.
Nekiesnétek tárcsával, vagy hagynátok, hagy legyen rajta ez a bunda meg a gyökere, úgyis kiszárad és majd akkor egyengetni?
Válasz Radocz #16431. hozzászólásáraközgazdász, aki gépészmérnök is, és egy született paraszt
Válasz Radocz #16429. hozzászólásáraAzért mert eső nélkül nincs giliszta, és csak fájdítod itt más szivét.
Válasz ND #16430. hozzászólásáraEz nem is rossz egy közgazdásztól!
Válasz Ohaza63 #16426. hozzászólásáraNem biztos hogy baj az neked, hogy 50cm-en van egy kvázi vízzáró réteged.
Legalábbis a talajtani szaki nekem ezt mondta amikor telepítés előtt megszakértette a földet.
Kérdeztem alá lazíttassak-e (kb a termőréteg utolsó 10centije, alatta sárga homok), azt mondta maradjon így.
Ami eső esik így fent marad, és eléri a növény.
Ha meg több lenne felpuhítja azt a réteget és lejjebb megy ha akar.
Poke is kb ezt szokta mondani, hogy felpuhul, ha vizet kap, ezért nem kapirgálja.
Válasz mtz1221 #16428. hozzászólásáraTe miért foglalkozol mások ügyeivel?
Mutass példát!
Látod- látod a gilisztaszamlálás országos szintre lépett, amivel az agroinform és Gribek Dani is foglalkozik.
Meg van mindenkinek a problémája és foglalkozzon azzal!
Szép napot mindenkinek!
Megyek …….
Válasz Ohaza63 #16426. hozzászólásáraJobb kenne ha mindenét eladná, és oda költözne Békésbe. Végre aztán lenne giliszta, meg vizet is csinálnának maguknak.
Válasz Ohaza63 #16426. hozzászólásáraRossz helyre születtél.
Itt ilyen a víz helyzet.
Az ősszel második ásó nyom már nedves volt.
Most ilyen a függőleges drenezes mellett.
Itt minden ásó nyomban 1-2 giliszta van.
Tanulj meg másképp gazdálkodni!
Ez a gazdaság 800 ha területből csak 40 ha-t szánt.
Egy évvel előbb kezdték mint én .
A giliszta is megterem a a nagyüzemi technológia mellett is.
Válasz Radocz #16424. hozzászólásáraKedves Radocz barátom!
Hol vagy már elveszve??
Vasárnap kimentem a földjeimre és ástam mindenhol kutatóárkokat, hogy meddig van víz a talajban, sajnos 50 cm után már megint beton keménységű földet találtam, de a lényeg az, hogy egyetlen giliszta nem volt egyik helyen sem!
Továbbra is várom tőled a 3 pótkocsinyi gilisztát, hogy legalább legyen valami talajélet a földjeimben júniusig, mert utána úgyis minden kiszárad és elpusztul, mint tavaly!
https://www.agroinform.hu/szantofold/talaj-a-talpad-alatt-agroinform-online-konferencia-91495-042
Ime
Már 30 felett van a helyszínek száma .
A szelvény feltárás napja Balmazujvaroson egy nappal korábban várható.
Jelentkezni lehet az agroinform oldal élő közvetítésére is.
Gondolom ezt mindenki olvasta már .
Ohaza!
Óhajod parancs!
Itt a giliszta a két sor kukorica közt!
21- re bővült a helyszín.
Bejelentkezett egy Birkás Márta tanítvány is.
Már 16 helyszín regisztrált az idei talajszelvény feltárásra és vizsgálatra .
Én még keresem azt a helyet, ahol a legtöbb gilisztát tudja bemutatni az agtoinform élő adásban.
Sajnos az általam művelt talajba nem költöztek be, de van hozzá közel a határban.
Keresés folyamatban.
Nem adom fel.
A Formula KFT területén a savmuléses részen, minden ásó nyomban van, ahol nincs mozgat a talaj.
Nem csak talajmegujitoknak!
Talajszelvény bemutató giliszta számlálással.
Válasz Radocz #16418. hozzászólására
https://vm.tiktok.com/ZNR5drh7R/
Válasz Rabó001 #16416. hozzászólásáraAzt kérdeztem, hogy honnan tudod, hogy nem éri meg?
Válasz Rabó001 #16416. hozzászólásáraMindenki a saját véleményét tudja leírni.
Válasz Radocz #16414. hozzászólásáraTe kérdezted, én meg válaszoltam. Enyni.
https://www.agroinform.hu/szantofold/gilisztat-lattal-a-heten-nem-kaprazott-a-szemed-90582-001
Giliszta a talajban.
Válasz Rabó001 #16413. hozzászólásáraHonnan tudod, hogy nem éri meg?
10 évvel ezelőtt én is így gondoltam.
Vonattal mentem, és a legutóbb nehezen értem haza és ivóvíz nem volt nálam.
Felkészültem erre is.
Válasz Radocz #16411. hozzászólásáraNem éri meg.
Jó messzi lehetett, ha ennyit ittál az úton, vagy gyalog mentél.
Válasz Radocz #16411. hozzászólásáraHa már feldobod a labdákat, le is csapjuk ám, " annak a méricskéléséhez kisebb mérőeszköz is elég lenne" , ha nem írod ki a mondat végeit, mindenki másra gondol-hat .
Válasz Zoli 63 #16408. hozzászólásáraAhol én voltam, arról szólt, hogy ki-ki megosztotta tapasztalatait,
Ami “új “ volt Agrarerdeszeti Rendszerek!
Ismét megéri utána olvasnom, hogy érdemes e elkezdeni?
Jó, hogy Te mindent tudsz, és nincs kérdésed.
Ezt a colostokot meg kaptam ajándékba.
Azért hogy pontosan meg tudjam mérni a ……
Nehogy szomjan haljak a hosszú úton.
Egészségedre!
Válasz Zoli 63 #16408. hozzászólására
Válasz MrPoke #16407. hozzászólásáraNéha kell az,
ilyen nyuszisimogató világba nem baj az ha valaki érzéseket vált ki a másikból
Ha mindenki bólogató János lenne nem ösztönöznénk egymást a gondolkodásra
Aki földet akar venni annak jó lesz a 6000-es búza ár, legalább lesz eladó
Válasz Radocz #16405. hozzászólásáraNe vidd majd túlzásba a kérdezősködést, mert a végén kiderül, hogy mindenki tájékozottabb !
Válasz termelo #16406. hozzászólásáraHát az, hogy netparaszt mivel rendelkezik és mivel nem az egy hosszú történet lenne. De nem akarok arrogáns paraszt lenni :D
Dehogy szántanál... mindenki rá van kényszerítve a változásra. Van aki hajlandó rá mások meg feladják.
Idei év is érdekes lesz a gabona ár összeomlás miatt.
Válasz MrPoke #16404. hozzászólásáraKár érte, valószínű netparaszt rendelkezik a legtöbb elméleti(még a neve is erre utal) ismerettel.
Igazából ő a mai mezőgazdaságunk Kolombusza csak veled ellentétben nem tudta elfogadni, hogy amerre tart az nem olyan jól körülhatárolható mint egy kontinens, inkább mint egy felhő...
Ha elengedte volna a csökönyösséget ma is itt lehetne.
Az én példámból kiindulva az irodalma alapján ma is szántanék(kételkednék).
Te viszont konkrét példát mutattál, hogy van másik út, számomra ez a Direttás kukorica vetésed volt.
Szerencsére fölbaxott, ha még egy nálam is arrogánsabb barom tud így direktbe vetni akkor én miért nem
Válasz MrPoke #16404. hozzászólásáraAz egyesület első perctől kezdve TMG Egyesület volt.
Nem szetvaltak, hanem Sz Attila lett az elnök.
Pierre hol kilépett, hol visszalépett.
Reto most éppen nem egyesületi tag.
De ezeket Te meg MTZ 1221 jobban is tudjátok. Vagy talán mégsem?
Holnap Bugacon megkérdezem hogy is van ez?
Talán lesz ott valaki, aki tájékozottabb, mint Én!
Válasz Radocz #16403. hozzászólásáraKökény ragaszkodott a TMMG hez. Így az az övé maradt, miután szétváltak. Az egyesület mostani neve pedig TMG.
Teljesen szétvált két külön történet. Csak nézd meg a honlapokat. tmg.hu vs tmmg.hu
Válasz MrPoke #16402. hozzászólásáraMár megint lemaradtam.
Mióta nincs?
Akik voltunk Ferencszallason, közel fele itt volt a mai napon.
A szünetekben sikerült sok-sok okosságot meghallgatnom.
Megtudtam, hogy 1,2 mFt-ért is lehet venni 1 ha szantót.
Az azért nem rossz ár egy pesti bankárnak.
Válasz Radocz #16400. hozzászólásáraTMMG már nincs. TMG van :)
Sikerült időben ébredni, így megyek Jakabszállásra.
Tanulni, tanulni, tanulni!
A héten lesz Jakabszálláson a két napos rendezvény.
Másnap forumtalalkozó.
Ki melyiken vesz részt?
Van itt még valaki, aki nem hagyta abba a TMMG utat?
Talaj nedvesség megőrzés.
Szántott baloldalon,
Tök volt a jobb oldalon.
Ultrasekély művelés?
Ez 50 méterrel távolabb .