Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni. Míg az idei évben Európa több országában és Észak-Amerikában is kimagaslóan sok jégkár volt, addig Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károk keletkeztek – olvasható a NAK közleményében.
A jégkármérséklő rendszer működtetése idén is hozzájárult a jégesők okozta károk mérsékléséhez
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott, többször alakultak ki heves zivatarok, amelyek esetenként kisebb jégesővel is párosultak, illetve villámárvizet eredményeztek. A jégkármérséklő rendszer működtetése ugyanakkor idén is hozzájárult a jégesők okozta károk mérsékléséhez. A környező országokat nézve látható, hogy hazánkban az ott regisztrált károkhoz képest elhanyagolható mértékű jégeső okozta kár keletkezett. Olyannyira, hogy számos országban felmerült a hazánkban már 2018 óta teljes lefedettséggel működő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer kiépítésének gondolata.
A klímaváltozás miatti szélsőségek világszerte egyre gyakrabban jelentkeznek – mint például aszály, felhőszakadás, villámárvíz, hatalmas jégdarabok – a jövőben mindenütt fokozott alkalmazkodásra van szükség ehhez, aminek egyik fontos eleme a jégkármérséklő rendszer.
Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A NAK által kiépített rendszernek az idei a hatodik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Hazánkban idén alapvetően egy-egy durvább szupercella (amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód) jellemzően csak egy-egy szűkebb területen okozott nagyobb károkat.
A védekezés révén általánosságban elért eredmények beszédesek:
- 2022-ben a gazdálkodók csak 28 400 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra.
- A 2023. évi védekezési időszakban 30 678 hektárra jelentettek jégkárt, ami az előző rendkívül aszályos évben bejelentett kárjelentett területhez képest 8 százalékos növekedést jelent.
- A talajgenerátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni.
A generátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2024 tavaszán induló védekezési szezonra. További információk: www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger
2023. szeptember 11. és 30. közötti időszak adatai
A szeptemberi száraz időszakot, néhány fronttal érkező jégveszélyes zivatar szakított meg egy-egy napra a hónapban. Szeptember 25-ét követően száraz, csapadékmentes időben volt részünk, az országban sehol sem alakultak ki zivatarok, így a generátorok üzemeltetésére sem volt szükség – írja a nak.hu
Az időszak időjárására kevésbé jellemzően több napon is kialakultak jégveszélyes zivatarok az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 7 napon kerültek bekapcsolásra.
A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.
A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép).
.jpg)
1. kép: A generátorok átlagos bekapcsolási időtartama vármegyei bontásban szeptember 11. és 30.között – fotó: NAK
.jpg)
2. kép: Jégkár veszélyességi térkép szeptember 11. és 30. között – fotó: NAK
Meteorológiai adatok
A három hét alatt csak néhány napon alakultak ki az országban jégveszélyes zivatarok, melyeket az ország egy-egy területén kisebb méretű jég kísért.
Szeptember 23-án, egy frontrendszer érte el hazánkat, szombat reggel többfelé fordult elő eső, zápor, délen zivatarok is kialakultak. Késő délután, kora este dél felől egy újabb, kiterjedt csapadékzóna érkezett, amely délkeleten, keleten heves zivatarokat is okozott. Csongrád-Csanád és Békés vármegyét is viharok érték el, több helyen észleltek jégesőt, Sarkadon az átvonuló szupercellából cseresznye nagyságú darabok hullottak (3.kép).
3. kép: Sarkadon a zivatarokat kisebb méretű jég kísérte szeptember 23-án – fotó: NAK
Szeptember 25-től csak jelentéktelen mennyiségű csapadék hullott hazánkban, nagyrészt napos, száraz időben volt részünk, a 10 napos csapadékösszeg esetében egyes területeken jelentős hiány mutatkozik (4. kép).
.jpg)
4. kép: 10 napos csapadékösszeg a szeptember 30-i állapot szerint – forrás: OMSZ
Szeptemberre nem jellemző módon több helyen is szélsőséges időjárás volt jellemző Európában, a zivatarokat több helyen nagyméretű jégdarabok és felhőszakadás kísérte, melyek nagyobb károkat okoztak.
Nagyobb mennyiségű és méretű jégdarabok hullottak Spanyolországban (5. kép) és Dániában (6. kép) szeptember 11-én, majd Ausztriában (7. kép) szeptember 13-án.
|
Ukrajnában szeptember 14-én (8. kép). Szeptember 17-én Franciaországban (9. 10. és 11. kép).
|
Spanyolországban (12. kép) illetve szeptember 19-én Boszniában (13.kép) okoztak nagyobb károkat a zivatarokat kísérő jégdarabok.
|
Olaszországban (14., 15., 16., 17. kép) szeptember 23-án voltak heves zivatarok.
|
Szerbiában (18. kép) szeptember 24-én, Görögországban (19. kép) szeptember 25-én és Norvégiában (20. kép) szeptember 27-én a heves zivatarokat nagyobb jégdarabok kísérték és okoztak hatalmas károkat – olvasható a nak.hu cikkében.
|
Forrás: NAK
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
