Kedvez az időjárás a burgonya baktériumos és gombás betegségeinek
2006. június 23., péntek 13:19:37 / Agroinform Kiadó
A 2005. év után a jelenlegi 2006. év még csapadékosabbnak indul, ami fokozott odafigyelést és védekezést igényel a burgonyatermesztők számára. Elsősorban a szaporodáshoz nedves, párás környezetet igénylő gombás- és baktériumos betegségek okozhatnak komoly gazdasági kárral járó fertőzést, ami ellen védekezési eljárásokat kell alkalmazni.
A baktériumos betegségek elleni védelem A burgonya baktériumos betegségei csak esetenként okoznak problémát a termesztés során, az utóbbi években viszont egyre több kárt okoznak. Elsősorban a Fekete szártő - és nedves gumórothadás (Erwinia spp.), ritkábban a burgonya barna rothadást okozó Ralstonia solanacearum baktérium vált ki jelentős állományfertőzést. A kórokozók szántóföldi megjelenése évjáratonként eltérő. A jelenlegi csapadékosnak induló évjárat – a 2005. évi szintén csapadékos év után – kedvez a betegség kialakulásának. A tárolás során fellépő baktériumok okozta megbetegedések szintén csak esetenként fordulnak elő. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a baktériummal fertőzött tételek esetén optimális környezeti viszonyok mellett igen súlyos fertőzések alakulhatnak ki, amelyek azután jelentős termésveszteségekhez vezetnek a szántóföldön és a tárolóban egyaránt. A baktériumos fekete szártő és nedves gumó rothadás (Erwinia spp.) ellen egészséges vetőgumó használatával, 4 éves vetésforgó betartásával és a pangó vizek kialakulásának megakadályozásával, szakszerű tárolással (farmhigiénia) és ellenállóbb fajták termesztésével védekezhetünk leghatékonyabban. Az újabban Magyarországon is fellépő, de még karantén betegségnek számító baktériumos barna rothadás kórokozója a Ralstonia solonacearum ellen szintén egészséges vetőgumó használatával és a 4 éves vetésforgó szigorú betartásával és farmhigiénia alkalmazásával védekezhetünk. Ezeket a betegségeket leggyakrabban az import vetőgumóval hurcoljuk be. A burgonyavész elleni védekezés A burgonya vegetációja során a burgonyavész (Phytophthora infestans) okozza a legnagyobb problémát, ugyanis nemcsak a lombozatot képes károsítani, hanem lemosódva a talajba a gumót is fertőzheti. Hosszan tartó csapadékos, mérsékelten meleg időjárás esetén –mint amilyen jelenleg is van - a teljes lombozat elpusztulhat. A csapadékkal, illetve az öntözővízzel lemosódott kórokozó a gumók egy részénél – a baktériumokkal együtt – már a szántóföldön rothadást okozhat, míg a megmaradó gumók tünetmentesek maradnak és a tárolás során válnak hajlamossá a rothadásra és továbbfertőzésre. A kórokozó micélium – esetenként ivaros formában is - telel át – elsősorban a gumókban – de áttelelhet a nem megfelelően megsemmisített szármaradványokban is a talajban. A lombzáródást követően számíthatunk a fertőzés kialakulására. (1. kép) A kialakuló barnafoltok szélén képződő szaporító szervek a szél útján terjednek egyik levélről a másik levélre, és vízcsepp jelenlétében csíráznak, majd a légzőnyílásokon keresztül kerülnek be a növényzetbe. Az első permetezés időzítése Ha az állomány még kevésbé zárt, ilyenkor a levelek gyorsan felszáradnak - és ha a környezetben sincs kialakult fertőzés - akkor a fertőzés esélye kicsi. A legjobb, ha megelőző permetezést kontakt hatású szerrel végezzük akkor, ha a körzetünkben megjelent a fertőzés, vagy ha a fertőzéshez kedvezőek az időjárási körülmények –mint jelenleg is -, de legkésőbb még a lombzáródás előtt. Az első permetezéssel való késlekedés különösen a fogékony fajtáknál kockázatos. A további permetezések időzítése A további permetezések szükségessége és időzítése a fertőzési veszély nagyságától függ. A veszély nagysága a fertőzési forrás táblánkon, vagy a környezetében való meglététől, az időjárási körülményektől (az öntözés is növeli a fertőzési veszélyt), a növények növényvédő szerrel való borítottságától és az adott fajta érzékenységétől függ. Az átlagos hatástartalmú szerek 7-10 napnál tovább nem nyújtanak védelmet. Ha a permetezés után esik az eső (vagy öntözünk), akkor a csapadék mennyiségétől és intenzitásától függ a fungicid hatástartamának csökkenése. Kutatások azt bizonyították, hogy egy 10-15 mm-es eső (öntözés) általában 1 nappal rövidíti meg a gombaölőszerek hatástartamát. A további védekezésekre általában akkor nincs szükség, ha a fitoftóra sporulációjára kedvezőtlenek az időjárási körülmények: száraz, napos nappalok, meleg, száraz éjszakák. Azonban mihelyt az időjárás megváltozik (esős, párás), vagy öntözni kezdünk, vagy a szer hatástartama lejár, akkor újra permeteznünk kell. Ha öntözéses körülmények között történik a burgonya termesztése, akkor mindig öntözés előtt kell permetezni, hogy az öntözés ideje alatt – amikor a fertőzés veszélye nagyobb –legyen védett a burgonya! A 2. és minden további védekezést öntözött területen 7-8 naponként, a jelenlegi fitoftórára kedvező időjárás esetén, ha a lombozat már záródott, akkor 5-6 naponként a biztos védelem érdekében el kell végezni. A kijuttatáshoz javasolt permetlé mennyiség: 400-600 l/ha. Dr. Kruppa József