Egész télen várjuk a tavaszt, amikor a természettel együtt mi is újjáéledünk. És amikor eljön a március, már van remény, hogy ez hamarosan eljön. Hiszen ez a hónap mindig is a tavasz és a megújulás, a természet újjászületésének az évszaka volt. Ekkor már végre hosszabbak a nappalok, és lassan a télikabátot is eltehetjük a szekrény mélyére.

Egyre gyakrabban ébredhetünk madárcsicsergésre, és a napsütésben is sokkal gyakrabban gyönyörködhetünk. Lassan az első virágok is kibújnak, és a fák is rügyezni kezdenek. Nem véletlen, hogy ez az egyik legszebb hónap. És végre több időt tölthetünk a kertünkben is, amire már olyan régóta vágytunk.

Március hava

Az őseink Kikelet havának nevezték, de Böjtmás havaként is emlegetik. Ez arra utal, hogy a március a böjt második hónapja. Azt mondják, „ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves", azaz, ha a március csapadékmentes lesz, akkor az azt jelzi, hogy áprilisban sok esőre számíthatunk. A hagyományok szerint amennyi köd van márciusban, annyi zápor is várható ebben a hónapban.

hóvirág

Tavasszal sok szép virágban gyönyörködhetünk. Fotó: Shutterstock

A március hónap a nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Azonban reméljük, hogy egy csodásan szép, és békés hónap vár ránk idén.

Március 8. Nemzetközi nőnap

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta minden év március 8-án megünneplünk. Hazánkban 1948 óta ünnepeljük. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

Az ünnep eredetileg munkásmozgalmi eredetű. 1857-ben, New Yorkban, negyvenezer textilmunkás nő lépett ezen a napon sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért.1889. július 14-én Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét, és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.

1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nőnapot, amely akkor még február utolsó vasárnapjára, február 28-ára esett. 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi nőnapot tartanak.

A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. Végül a nemzetközi nőnap hivatalos dátuma az egész világon március 8-a lett.

Március 9. Franciska napja

Úgy tartják, amilyen az időjárás Franciska napján, olyan időre számíthatunk egész márciusban.

Március 12. Gergely napja

A Gergely napi legismertebb népszokás a gergelyjárás.  Ezen a napon I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára emlékeznek. A szokás eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók ezen a napon adományt gyűjtöttek az iskolájuk számára. A gyerekek vidám jelmezekbe öltöztek, és énekkel és dramatikus játékokkal tarkított felvonulást rendeztek. Bemutatták, mi jellemző az iskolájukra, próbáltak új tanulókat hívni magukhoz, és a kosaraikba adományt gyűjtöttek az iskola javára.


De Gergely napja fontos időjárás- és termésjósló nap is. Ha ezen a napon esik a hó, azt mondják, "megrázza még szakállát Gergely." A szőlőben sok helyen ezen a napon kezdődik el a munka, a zalai hagyományok szerint pedig a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.

Csépán Gergely hetében vetették a krumplit, de sokfelé vetették ezen a napon a búzát, a rozst, a hüvelyeseket és a palántának való magot is. Szlavóniában Gergely és József napja között vetették a lent, de Topolyán ezen a napon szórták el a mákot, mert úgy vélték, hogy akkor nem lesz férges.

Március 15. Nemzeti Ünnep

Ezen a napon az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, és ez a nap a Magyar Sajtó napja is. Március 15-e az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, és Magyarország függetlenségének kivívása volt. Március 15-e először 1989-ben volt munkaszüneti nap, 1990 óta pedig hivatalos nemzeti ünnep. Ez a nap a magyar sajtó napja is, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

tulipán

Lassan itt a tulipánok szezonja. Fotó: Shutterstock

1848. március 15-én Pest-Budán is kitört a forradalom. Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megfogalmazta a Tizenkét pontot. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, és ezt követően szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt.

Petőfi és társai ezután az utcára vonultak, majd az egyetemistákkal kiegészülve átvonultak a Landerer és Heckenast nyomdához, ahol a nép nevében lefoglalták a nyomdagépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, melyek a szabad sajtó első példányai voltak.

A tömeg délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartott. Ekkor már közel tízezren gyűltek össze. Megalakult a forradalmi választmány, és a nép elindult Budára a helytartótanácshoz. A Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta Táncsics Mihályt.

A tömeg visszavonult Pestre, majd este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték győzelmüket. Sajnos a szabadságharc nem győzelemmel zárult, de március 15-én a bátor ifjakra emlékezünk, akik életüket áldozták a szabadságért. Az ünnep tiszteletére ilyenkor kokárdát tűzünk fel, amely a nemzeti összetartozásunk szimbóluma

Március 16. A magyar zászló és címer napja

Ez a nap 2015 óta a magyar zászló és címer napja.

Március 18., 19. és 21. Sándor-József-Benedek napja

A hagyomány szerint ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek, és ekkor kezdődik el a tavasz. A mondás is úgy tartja, "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." "Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát".

A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a tavasz első napjának ünnepe, amikor tilos dolgozni. Úgy tartják, hogy József napján mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt kell felvennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe, amikor céhes zászlókkal vonultak a templomba.

A hagyomány szerint a madarak azért szólalnak meg ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot" Természetesen időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához.  Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, és a sárga sáv széles, az jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. A Mura-vidéken úgy gondolják, „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor"

Göcsejben ezen a napon hajtották ki először a marhákat a legelőre. De ez a nap a méhek kieresztésének napja is. Sőt, ezen a napon érkeznek a fecskék is. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek napon duggatott hagymát Bertalan napján szedték fel, utána a háztetőre rakták egy hétre. Ennek a benedeki hagymának a főzetével mosták le a a tífuszos betegek fejét és hasát. A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

virág vetőmag

Márciusan már elvethetjük a legtöbb virág magját. Fotó: Shutterstock

Március 20. A tavaszi nap-éj egyenlőség napja

A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz. Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik ezt a napot. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Ezeken a napon a napkorong középpontja a Földről nézve pontosan a földi egyenlítő fölött található. Ez a két nap általában március 20-án és szeptember 23-án következik be.

Március 24. Gábor napja

Ezen a napon úgy gondolták, hogy el kell vetni az összes káposztafélét, de nagyon vigyázni kell, hogy az, aki vetni indul, még véletlenül se találkozzon kakassal, mert akkor bizony repce nő a káposzta helyett.

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A katolikus egyház ezt a napot tartja az Angyali Üdvözlet napjának, vagyis ekkor tartják Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Ezt a napot a fák oltására, szemzésére is alkalmasnak találják, és úgy vélték, annak a fának az ágát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. A szegediek úgy vélték, a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést adnák oda.

A Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban azt mondták, a „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője". Palicson, Bácsszőlősön és Kispiacon a békákat figyelték meg, hiszen ha megszólaltak, úgy vélték, még negyven napig hideg lesz.

Bízzunk benne, hogy a békák tekintettel lesznek ránk, és 25-én csendben maradnak, hogy igazán szép, meleg tavaszunk lehessen!

Március 29. - április 01. Húsvét

A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. A húsvét emiatt március 22-e és április 25-e közötti időpontokra eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, a húsvétvasárnap, a húsvéthétfő és végül a fehérvasárnappal zárul. Idén március 29-ére esik nagypéntek napja.