Hazánkban körülbelül 600-700 hektáron termesztenek homoktövist, a legtöbbet Bács-Kiskun megyében, mivel a Duna-Tisza közi homoktalajok is megfelelnek a termesztéshez. A gasztronómiában már évekkel ezelőtt felfedezték, de igazi csodanövényként a legtöbben az idei koronavírus-járvány miatt gondolnak rá.

A homoktövis élettani hatása ugyanis kiemelkedő: erősíti az immunrendszert, növeli a szervezet védekezőképességének hatékonyságát, késlelteti az öregedést. Fertőző betegségek és műtétek után javítja az általános egészségi állapotot, gyorsítja a regenerációt. C-vitamin-tartalma rendkívül magas, ideális megfázások kezelésénél.

homoktövis

A homoktövisből készült ivólére óriási kereslet az idén – Fotó: Agroinform

A narancssárga bogyótermésből főleg lekvárt, szörpöt és ivólevet készítenek, de fogyasztásának módja fokozatosan változik, egyre több formában használják fel, a magolaj például szintén nagyon értékes termék, mely az ivólépréselés után visszamaradt maradványokból készül. A feldolgozásból származó magot és maghéjat az állattenyésztésben is alkalmazzák takarmányként.

Egy Duna-Tisza közi homoktövis feldolgozó üzem tulajdonosát kérdeztük az idei évről:

„Négy hektáron termesztünk homoktövist, amit utána feldolgozott formában, főként ivóléként értékesítünk. Óriási rá a kereslet, egészségmegőrző hatása miatt főleg most: idén a 2018-as mennyiség háromszorosát dolgoztuk fel. Az ivólé esetében a kihozatal általában 60-80% körül alakul, de ez évjárattól, fajtától és a feldolgozás módjától is függ.“

A feldolgozott termés nem mind saját területről származik, hiszen jelentős mennyiségű bogyót dolgoznak fel termesztőknek, bérmunkában. Két darab 40 raklapos fagyasztó segítségével oldják meg a feldolgozás előtti tárolást. Nyugat-Magyarországról is egyre több termelő szállít az üzembe. A kereslet folyamatosan nő, amivel a feldolgozó üzem és a termelők is nap mint nap szembesülnek. A gyümölcs ára ezzel együtt jelentős mértékben megemelkedett: a bogyó kilónkénti ára a tavalyihoz képest körülbelül másfélszeresére nőtt.

homoktövis

A homoktövisből készült magolajat is sokan keresik egészségvédő hatása miatt – Fotó: pixabay

„A megmaradt magból és héjból homoktövis olajat készítünk, az is nagyon keresett, pedig az ára borsos: 1 liter magolaj 27-30 000 Ft körül alakul, 30 milliliteres kiszerelésben pedig még magasabb a literenkénti ár!"

A magolaj azért is keresett, mert sokan nem kedvelik a homoktövis karakteres ízét, de egészségvédő hatása miatt alkalmazni szeretnék. Erre a magolaj kiválóan alkalmas, koncentráltan tartalmaz mindent, ami a homoktövist olyan értékessé teszi.

Az ivólé termelői ára 2500 és 4000 Ft körül alakul, de tekintettel a betakarítás és a feldolgozás nehézségeire, ez nem is meglepő, az Agroinform piacterén is hasonló árakkal lehet találkozni.

Hogyan termesszünk homoktövist?

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) sarjtelepes, sűrű tövises bozótot alkotó 1,5-3 méter magas lombhullató, szélporozta cserje.

Termőhelyigény szempontjából leginkább a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai mérvadóak, jól terem laza szerkezetű homokos vagy középkötött talajokon. Utóbbi akkor jöhet szóba, ha nem pangóvizes területről van szó. Telepítés előtt érdemes talajtani szakvéleményt kérni. A talaj mély forgatására és szervestrágyázásra biztosan szükség lesz.

Annak ellenére, hogy kedveli a napfényt és a homokos talajok is megfelelnek a termesztéséhez, a szárazságot nem jól tűri! Főként az első néhány évben szükséges odafigyelni arra, hogy a nyári hőségben megfelelő vízellátást kapjon.

Mivel a növény kétlaki, ezért hím és nőivarú egyedek telepítésére is szükség van, a szakirodalom szerint 8-10 nőivarú egyedhez szükséges számolni 1 hímivarú növényt. A sortávolság 4 méter, míg a tőtávolság 1,8 - 2,5 méter között megfelelő az ideális fejlődés elérése érdekében. Mivel szélmegporzású növényről van szó, a hímivarú egyedek telepítésekor figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt.

homoktövis léA bogyóból készül termékek gyógyhatású készítmények alapanyaga, így nem ajánlott vegyszeres növényvédelmet alkalmazni – Fotó: pixabay

Növényvédelem: mivel a növényt alapvetően gyógyhatású készítmények alapanyagaként használják, nem érdemes vegyszeres növényvédelemben és gyomirtásban gondolkodni. Ma már rendelkezésre áll számos biológiai növényvédőszer, illetve gyomirtás helyett megoldást a kultivátorozás és a nagy kézi munkaigényű kézi kapálás jelenthet. A homoktövis cserje viszonylag jól ellenáll a betegségeknek, ha a talajfelszíni gyökerek nem sérülnek a művelés során, és a növény vízellátása egyenletes.

Esetleges molykártétel észlelésekor baktériumalapú, gombabetegségek ellen pedig a hagyományos kén- és réztartalmú szereket érdemes használni.

Kártevői közül még figyelmet érdemel a szibériai származású homoktövislégy (Rhagoletis batava), de mivel hidegkedvelő rovarfajról van szó, hazánkban úgy tűnik, elkerülhető a komolyabb kártétel.

A harmadik-negyedik évben fordul termőre, bár ez fajtától is függ. Hazánkban is termesztett fajták a Jantarnaja, Csujszkaja, Hergo, Askola, Habego.

homoktövis

A bogyók rendkívül sűrűn nőnek, és erősen kötődnek a vesszőhöz, ezért nehéz léveszteség nélkül szüretelni – Fotó: pixabay

Termése késő őszig a cserjén maradhat, de a betakarítást az érés elejére érdemes időzíteni, azaz szeptember-októberre. A betakarítás hihetetlenül munkaigényes, sőt kellemetlen! A növény ugyanis tele van tövisekkel így a kézi szedés kényelmetlen és nagyon lassú, egy szedő egy nap körülbelül 25-35 kiló bogyót tud leszedni. A bogyó erősen kötődik a vesszőhöz, így nagy kihívást jelent léveszteség nélkül begyűjteni a termést. A betakarított termés nem tartós, rövid időn fel kell dolgozni.

Gépi betakarítás során a vesszőket levágják, majd lerázzák, de még jobb módszer ha rázás előtt lefagyasztják az egész vesszőt, a legjobb ha mínusz 20-25 fokra hűtik. A növény kiválóan tűri hideget, így például Szibériában is nagy területeken termesztik. Ott a betakarítással általában megvárják az első fagyokat, majd lerázzák. Mivel a betakarítás csak a vesszők lemetszésével lehet hatékony, így jelentősebb mennyiség szüretelésére csak kétévente van lehetőség.

Ha csak a kertbe szeretnénk egy cserjét, akkor minimum 1 nőivarú és 1 hímivarú csemete beszerzése javasolt. A dugványokat kb. 50 cm mély és 50 cm széles gödörbe érdemes ültetni, melyet előtte szerves trágyával töltünk fel (néhány kg). A dugványokat kb. 25 cm mélyre szükséges helyezni, talajtakarás és öntözés után. A helyet termőhelyigényének megfelelően válasszuk, azaz jó vízgazdálkodású talajt, és napfényes helyet keressünk.