Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben is komoly átalakulásokat fog okozni az előrejelzések szerint – olvasható a hvg.hu oldalon.

Fenyegető aszály – mire számíthatunk?

„A Kárpát-medence földrajzi tulajdonságai miatt rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, és egyre szárazabb lesz az évek alatt" – mondta Balogh Lili, az Agroökológia Hálózat koordinátora a hvg.hu-nak.


Szerinte a nagyobb mennyiségben termesztett szántóföldi növényeknél komoly problémát fog okozni, annak ellenére is, hogy vannak szárazságtűrő fajták/hibridek is. A mostani kukorica- és napraforgófajták ugyanis kifejezetten vízigényesek. A vetés utáni időszak csapadékellátottságának jelentősége óriási, hiszen az egész éves termés múlhat a csírázáson.

Az időjárás okozta kihívásokról korábban gazdákat kérdeztünk Agrometeorológiai Webináriumunkon, hogy megtudjuk, milyen praktikákat vetnek be például a szárazság ellen.

Egyes növénykultúrák esetében egyetlen esély az öntözés

Többek között a cukorrépa, a burgonya és a lucerna a kutatások szerint a jövőben csak öntözéssel lesznek termelhetők. Ennek költségei óriásiak, így a gazdálkodásból befolyó bevétel csak kevesebb haszonnal kecsegtet.  A hiányzó csapadék kompenzálására pedig vízmegtartó módszereket lesz észszerű alkalmazni, amelyek ugyancsak növelik a költségeket.

A Duna-Tisza közén alkalmazott vízmegtartó módszerről korábban ITT írtunk.

Az Agroökológiai Hálózat munkatársa szerint a mostani hibrid növények alkalmazkodóképessége alacsony, ezek lesznek leginkább kitéve a környezetváltozásnak. (Emellett az is elmondható, hogy folyamatosan zajlanak a nemesítések annak érdekében, hogy ellenállóbb fajták kerülhessenek termesztésbe, erről korábban ITT írtunk.)

John Deere traktor a szántóföldön

Az egyre rosszabb körülmények között egyre több inputanyag (műtrágya, növényvédő szer, tápanyag) használatára lesz szükség – Fotó: pixabay

Az egyre rosszabb körülmények között egyre több inputanyag (műtrágya, növényvédő szer, tápanyag) használatára lesz szükség, ami egyébként pont ellentétes szakemberek és a Green Deal által előirányzott tervekkel. Arról nem is beszélve, hogy az inputanyagok árai is folyamatosan növekednek, tovább nehezítve a gazdálkodás jövedelmezőségének megtartását.

Megoldás-e az ökológiai gazdálkodás?

A műtrágyázást és más vegyi anyagok használatát klíma- és természetvédelmi okokból ki kell vezetni a mezőgazdaságból – hangsúlyozza Botár Alexandra, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa –, erre jelent egészséges alternatívát az ökológiai gazdálkodás, ami klíma és természetbarát is egyben" – írja a HVG.

A kertészeti kultúrákban a felmelegedés akár pozitív hatással is lehet a termés mennyiségére abban az esetben, ha a hiányzó csapadékot öntözéssel tuják kompenzálni a gazdák, illetve nem csökken kritikusan a talaj tápanyagtartalma és a beporzás is megfelelően lezajlik. A szőlő viszonylag szárazságtűrő, de az csapadékhiány miatti károk ezekben a kultúrákban is komoly problémákat okozhatnak. A szüret előrébb tolódik és rövidebb ideig tart majd.

A klímaváltozás vesztesei a tavaszi vetésű szántóföldi növények

A szántóföldi növények közül elsősorban a tavaszi vetésűek (tavaszi búza, tavaszi árpa, rozs, napraforgó) lehetnek a nagy vesztesei a körülmények megváltozásának, míg az őszi vetésűek (őszi búza, őszi árpa) jobban tolerálják majd mindezt.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet becslése szerint a búza hektáronkénti hozama 0,04–0,09 tonnával, az árpáé 0,03 – 0,05 tonnával fog csökkenni minden évben.

A tavaszi vetésű növények esetében mintegy 30 százalékos terméscsökkenéssel lehet számolni, az őszieknél pedig a termésingadozás lesz egyre szembetűnőbb.

Jön az áremelkedés

Az gabonaárak folyamatos emelkedése már mindennapos beszédtéma, és ez is nem fog előre láthatólag változni. Nem csak a szántóföldi termények árak emelkedik, hanem szinte minden termesztett növény esetében igaz ez, van ahol a munkaerőhiány okoz óriási árváltozásokat. Ilyenek tipikusan a kertészeti ágazatok, azon belül pedig kiugróan nagyok a változások a bogyós gyümölcsök esetében.

A bogyósok közül a bodza betakarítása körüli áldatlan állapotokról ITT írtunk.

málna

Lassan eltűnik a málna Magyarországról – Fotó: pixabay

A málna termesztése is kilátástalan helyzetbe került, folyamatosan csökkenek a területek, rosszul tolerálja a felmelegedést a növény, a termésátlagok a területekkel együtt csökkenek, ami egyenes út a magas árszintekhez. Sok málnatermesztőnek nem marad más megoldás, mint felhagyni a termesztéssel, hiszen egy bizonyos árszint felett már nem fogják megvenni a gyümölcsöt a fogyasztók.

A klímaváltozás nyertesei a gyógy- és fűszernövények lehetnek

A klímaváltozás nagy nyertesei a gyógy- és fűszernövények lehetnek, amelyek a fajok sokfélesége miatt könnyen alkalmazkodnak a változó éghajlathoz” – ez olvasható ki az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásait vizsgáló ITM-jelentésből.

Állattenyésztés

Csökkenek a takarmánynövények termésátlagai, az árak pedig folyamatosan nőnek majd hosszú távon. Az állattenyésztésben is óriási gondok várhatóak.

Balogh Lili szerint az iparszerű állattartással foglalkozó gazdák számára fognak ezek a változások a legnagyobb gondot jelenteni,

a szabadtartású állatok takarmányozásában könnyebb az alkalmazkodás, hiszen az állatok többnyire olyan legelőkön legelnek, amelyek kultúrnövények termesztésre nem alkalmasak.

A szabadtartás hozzájárulna az antibiotikumos kezelések arányának csökkentéséhez is, mert a lelegelt gyógynövények megerősítik az állatok immunrendszerét, de önmagában az is segít, hogy az állat nagy területen mozog, nem egy zárt térben sok más egyeddel együtt, így csökkenhet a fertőzések esélye is.

A szabadtartás a talaj tápanyagtartalmának "visszatöltésében" is nagy segítség lenne, az állatok trágyája növeli a talajok szerves anyag tartalmát, illetve a benne található mikroorganizmusok számát, aminek köszönhetően a talajok szénmegkötő képessége is fokozódik, ami így a károsanyag-kibocsátás csökkentésében is érezhető lenne.