A kender az utóbbi évtizedekben világszerte erősen háttérbe szorult a nagy szántóföldi növények mögött. Ez elsősorban a kender kábítószer alapanyagként való hasznosításának tilalmával, valamint azzal hozható összefüggésbe, hogy ezt a növényt szinte kizárólag textilipari nyersanyagnak tekintették – olvashatjuk a medium.com hírportálon.
A kender az utóbbi évtizedekben világszerte erősen háttérbe szorult a nagy szántóföldi növények mögött – fotó: pixabay.com
Sokoldalúan felhasználható
Ma már a kendertermesztés tilalmát sok országban feloldották, és a növény sokoldalú hasznosítása is közismert. Kenderből farostlemezeket és bútorgyártási alapanyagokat, valamint építőiparban használatos szigetelő anyagokat, valamint gyógyászati anyagokat is lehet készíteni.
Világszerte kísérletek folynak a magas fehérjetartalmú kendermag takarmányozási hasznosításának kidolgozására, illetve tökéletesítésére. Sőt a kendermag esszenciális olajtartalmánál fogva az emberi táplálkozásban is hasznosítható lehet.
A kendermag esszenciális olajtartalmánál fogva az emberi táplálkozásban is hasznosítható lehet – fotó: pixabay.com
Képes a fertőzött talajt megtisztítani
Legalább ilyen fontos azonban, hogy a kender jól beilleszthető a közép-európai vetésforgóba, a gyomokkal és a rovarkártevőkkel szemben csaknem teljesen megvédi magát, növényvédő szerekből és öntözővízből a nagy növényekhez viszonyítva jóval kevesebbet igényel, sőt a fertőzött talajt képes megtisztítani.
A kender további értékes tulajdonsága, hogy a fáknál is nagyobb mennyiségű szenet képes a légkörből kivonni, és ennélfogva fontos szerepet játszhat a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozásában és az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésében.
