A módosítások célja alapvetően az EU-s jogharmonizáció. Várhatóan december elején döntenek majd róla a képviselők.

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat november 10-i általános vitájában Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára mutatta be, hogy milyen változások várhatóak a foglalkoztatás kapcsán.

A törvénycsomagról szólva kiemelte: annak feladata a foglalkoztatási esélyegyenlőség és egyenlő munkahelyi bánásmód biztosítása, elfogadása esetén duplájára emelkedhet az apanapok száma, a gyerek hároméves koráig pluszszabadság jár.

Kutnyánszky Zsolt kiemelte, a módosítás kiegészíti a felmondási tilalmak körét, átszabja a munkahelyi képzések peremfeltételeit, a munkavédelmi törvény változtatásával fokozza a nyújtott védelem hatékonyságát, erősítheti a szakképzésben résztvevők munkaerő-piaci pozícióit. (MTI)

37 jogszabály módosítására kerülhet sor a csomag elfogadásával, mellyel kapcsolatban az ellenzéki politikusok részéről több kritika is elhangzott, de számos szakszervezeti, negatív vélemény is megfogalmazódott.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint gyengülnek a munkavállalók jogai

Az apaszabadság megduplázásának ára van, a szülői szabadság kevés

A javasolt normaszöveg alapján az apasági szabadság első 5 napjára a távolléti díj 100%-a illeti meg a munkavállalókat (ez a jelenlegi szabályozás), a szabadság 6. és 10. napja között ugyanakkor annak már csak 40%-ára lennének jogosultak az apák, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség kifogásol. Amellett, hogy a teljes apaszabadság időtartamára 100%-os távolléti díj jelentene valódi segítséget, az is fontos lenne a szövetség szerint, hogy az apasági szabadság legyen 15 munkanap, ikrek esetén pedig 20. A 10 napos, apák által igénybe vehető szabadság egyébként az EU-s minimum.

A szülői szabadság a módosító javaslatban foglaltak szerint az uniós jogi követelményekkel ellentétesen mindössze 44 munkanapos szülői szabadságot tenne lehetővé. A szövetség szerint a probléma áthidalható lehetne a gyermek legfeljebb 8 éves koráig kivehető, összesen 4 hónapos szülői szabadság törvénybe foglalásával.


A szülői szabadság díjazásával kapcsolatban is megfogalmazódtak kritikák: ugyan az uniós irányelv nem ír elő konkrét díjazási mértéket, azt viszont rögzíti, hogy annak olyan mértékűnek kell lennie, ami elősegíti a szülők számára a szabadság igénybevételét. A most benyújtott javaslatban ehhez képest a távolléti díj 10%-ának megfelelő mértéket ír csupán elő, amelyet az egyidőben igénybe vett ellátásokkal (GYED, GYES) is csökkenteni kell.

A szabadságról való rendelkezés joga is előnytelenül változhat

A munka törvénykönyvének most hatályos szövege értelmében a munkavállaló az éves szabadságából 7 munkanap felhasználásáról maga dönthet. A most előterjesztett javaslat azonban bizonyos esetekben lehetővé tenné, hogy a munkáltató a munkavállaló által kért időpontnak megfelelő szabadságkiadást megtagadja.

Egészségügyi szempontú diszkrimináció?

A benyújtott törvényjavaslat értelmében nem illeti meg díjazás a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót. Ez a szövetség álláspontja szerint meglehetősen diszkriminatív jellegű. A munkáltató análkül, hogy költsége merülne fel, megvárhatja azt, amíg felmond a munkavállaló, akinek így nem lesz sem felmondási ideje, sem végkielégítése.

Bizonytalanabbá válhat, hogy mit jelent pontosan a munkavégzés helye

A szövetség szerint a módosító javaslat a munkavégzés helyét a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában a hatályos szokásos munkavégzési hely helyett a munkakörben szokásos munkavégzési hellyel azonosítja. Ez a kisebb módosítás azonban bizonytalanná teheti a munkavégzés tényleges helyének jogi fogalmát, ami vitákra ad majd okot a későbbiekben.

Korábban egyébként szintén nagy viták voltak az ún. túlóratörvény beterjesztése és elfogadása miatt, de a jelentős munkaerőhiány, és a munkavállalók megtartása érekében szükségessé vált munkáltatói intézkedések azt mutatják, hogy nagyrészt okafogyottá váltak az akkori félelmek.