A múlt héten aggodalommal szóltunk arról, hogy a kialakult és fokozódó szárazság milyen veszélyt jelent a növénytermesztésre. Sajnos az akkori időjárás-előrejelzés helytállónak bizonyult, ami további csapadékmentes időszakot hozott. Most egy kicsit jobb a helyzet, pontosabban most nagyobb az esély néhány csapadékos napra az elkövetkezendő hét napban.
El kell ismerni, hogy a száraz, napos tavaszi időjárásnak voltak, vannak kedvező hatásai is. Megcsodálhattuk a virágzó csonthéjas fákat, s joggal gondolhatunk arra, hogy most kevésbé fertőz a virág- és hajtásszáradást okozó monília.
A szántóföldi kultúrák között a kalászosok fertőzöttsége is stagnál vagy nagyon lassan emelkedik, s a tavaszi kelésű gyomok (T2-T3 életformába tartozó fajok) is lassabban jelennek meg. Mindezek ellenére mégis azt kívánjuk, hogy kedvező körülmények között erős állományok alakuljanak ki, még ha ez a növényvédelem számára több kihívást is hoz.
A kalászosok terén az őszi árpa bokrosodás-szárbaindulás kezdete állapotot ért el. A növény 5-7 mellékhajtást hozott, ami egy átlagos terméshez elég lehet. Az őszi búza fenológiai állapota kicsit szélesebb skálán mozog. A bokrosodás eleje, 3-4 mellékhajtás állapota is megtalálható.
Ritkás, heterogén őszibúza-állomány.
A gabonafélék fejlődése a szárazság miatt stagnál vagy nagyon lassan halad előre. A szárbaindulás őszi árpán is még csak kevés táblán tapasztalható. Érdekes, hogy a Dél-Alföldön – ami országunk egyik legmelegebb térsége – az ősz óta folyamatosan fennálló szárazság miatt a növények fejlődése lelassult, míg a kicsit jobb helyzetben levő Dunántúlon az időszaknak megfelelően halad. Így alakult ki az a helyzet, hogy Somogy megyében fejlettebb állományokat látunk, mint Csongrád megyében.
A tavaszi árpa vetése idejében megtörtént, március elején befejezték. A kelése mégis egyenetlen, a kikelt növények fejlődése itt is lelassult, még nem kezdődött meg a bokrosodás.
Őszi búzában a lisztharmatfertőzés nem változott, legfeljebb gyenge mértékű. Újabb telepeket nem látni, habár a délelőtti órákban – a szárazság ellenére – harmatosak, nedvesek az állományok. A sárgarozsda telepei szinte ugyanolyan mértékben figyelhetők meg az állományokban, változás nem látszik. Ez nem is csoda, mert a száraz időjárásban az uredotelepeken képződött spórák csírázási esélye, életképessége jelentősen csökken. Ettől függetlenül szinte minden táblán ott van a kórokozó (akár uredospóra-, akár micéliumalakban), így ha csapadékosra, szelesre fordul az időjárás, a fertőzésre számítani kell (a micéliumos áttelelési formának még lehet esélye).
Kicsit erősebb, jól bokrosodott őszibúza-állomány, s máris ott a lisztharmat.
A szeptóriás levélfoltosság sem terjedt tovább az állományokban, gyenge mértékű fertőzés jellemző. Ez esetben is a csapadék lesz az első nagyobb fertőzéseket elősegítő tényező (a 16-20 fokos hőmérséklet már adott).
A vetésfehérítő bogár imágói idén tavasszal is nagy tömegben figyelhetők meg. A hálózás során az őszi búza szegélyzónában átlagosan 12-15 db imágó/10 hcs értéket tapasztaltunk, amely a kártételi küszöbszint körül van (10-15 db imágó/10 hcs a szegélyzónában bokrosodáskor). A tábla belseje felé általában csökken az egyedszám, de ez a tábla fekvésétől, kitettségétől is függ. A tábla belsejében 6-12 db imágó/10 hcs értéket felvételeztünk.
Megjelent a vetésfehérítő bogár őszi búzán.
A tojásrakás kezdete múlt hét közepére (~szerda-csütörtök) tehető, ekkor csak elvétve, sok keresés árán lehetett tojásokat találni (őszi búzán!). Azóta a tojásrakás fokozódásával már könnyebben megtalálhatóak a tojások. Rozson a múlt héten is gyakrabban lehetett találni. A védekezésekre mindenképpen fel kell készülni, mivel a tojásokból a lárvák kelése ~1 hét alatt megkezdődik, így akár egy néhány napon belüli piretroidos kezeléssel a kopuláló és érési táplálkozást folytató bogarak számát is csökkenthetjük jelentősen.
Őszi és tavaszi búzán is – főleg a szegélyben – a földi-, illetve muharbolhák tömegével lehet találkozni, de eddig szerencsére csak a táblaszéleken.
Őszi árpán a lisztharmatfertőzés nem változott, főleg gyenge mértékű, hasonlóan a barna levélfoltossághoz, amely továbbra is gyenge-közepes fertőzéssel van jelen. A törperozsda észlelési szintű a táblákon, nem terjedt tovább.
Az őszi káposztarepce fejlődése változatos képet mutat. Általában a zöldbimbós állapot, a még zöld virágbimbók kiemelkedése, szármegnyúlás fejlettség található, de jobb körülmények között már az első virágok is megmutatták sárga színüket.
A károsítók közül a repceszárormányos egyedszáma minimális, de a csapdázások során megfigyelhető a (szakirodalmakban is leírt) második betelepedési hullám. Az egyedszám 2-3 db imágó/sárgatál/3 nap vagy 1-2 db imágó/10 hcs. Az Alföldön a nagy repceormányost is nagyobb számban észlelték. E két kártevő tojásrakása március közepén kezdődött el. Ellenük az első védekezéseket március első felében végezték.
A repcefénybogarak egyedszáma nőtt, habár a hűvös időszakokban mindig visszaesett kicsit az egyedszám. A friss hálózott anyagban 15-30 db imágó/10 hcs értéket találtunk. Virágzatonként átlagosan 1-2-(3) db fénybogár található, vagyis a védekezésekre fel kell készülni. A tartós felmelegedés intenzív betelepedést von maga után, ezért az állományokat figyelni kell. A kártevő igazán a bimbók megrágásával – a porzókhoz akar hozzáférni – okoz kárt. Ebből következik, hogy a kezelésekkel ezt kell megakadályozni, vagyis a bimbós állapotban, 2-3 fénybogár/virágzat jelenléte esetén el kell kezdeni a permetezést.
Hány repcefénybogár „munkálkodik” itt? (A helyes válasz: 5).
A bundásbogarak betelepedése is megfigyelhető, hasonlóan alacsony egyedszámban, mint egy hete, de minden ürítésben vannak (4-6 db bogár/sárgatál/3 nap). A bimbó- és virágkártevők elleni védekezés során
különös gondot fordítsunk a méhek védelmére!
A csonthéjasok közül a kajszi virágzása befejeződött, a terméskötődés állapot a jellemző. Az elmúlt 2 hétben több hajnalban is mértünk fagyot. A mélyfekvésű területeken, a Duna-Tisza közén, a Nyírség határmenti tájain -4–6 oC is előfordult. E területeken a virágok 40-50%-a is a fagykár tüneteit mutatta. Pontosabb becslés a kötődés után készíthető, de valószínűleg ismét egy csökkent termésre lehet számítani. A moníliás hajtás- és virágszáradás tünetei nem jelentek meg, a kórokozó fertőzésének nem kedveztek a körülmények.
A szilva virágzása rövidesen követte a kajszit, s napjainkban már csodálhatjuk a cseresznye és a meggy fehér és az őszibarack különböző árnyalatú virágait.
Az őszibarack délen már a virágzás végén tart. Sajnos a Duna-Tisza közén említett fagy ezeket a fákat is károsította, leginkább a nektarinfajták szenvedtek fagykárt, ami helyenként 40-50%-ot is elért (Pl. Ruzsa térsége). A tafrinás levélfodrosodás tünetei még nem jelentek meg, a száraz körülményeket ez a betegség nem kedveli. Miután esős periódusra számítunk, a monília elleni kezeléseket a még virágzó ültetvényekben el kell végezni. Ezzel együtt az őszibarack-ültetvényekben figyelni kell a tafrinás levélfodrosodás tüneteire is, eső után nagy biztonsággal és gyorsan megjelenik.
A szilva hamarosan elkezdi sziromleveleit hullajtani, érdemes figyelni a poloskaszagú szilvadarázs tojásrakására, ellene a sziromhulláskor tudunk eredményesen kezelni.
Az alma zöldbimbós-pirosbimbós állapotban van, igen korai virágzásra számíthatunk. A varasodás fejlődése a szokásosnál még mindig lassúbb. A pszeudotéciumokból az aszkospórák szóródása a csapadékos napokkal várható, így péntekig megelőző védelem javasolt (péntekre mondanak esőt). A lisztharmattal fertőzött hajtások száma azonban érzékeny fajtájú ültetvényekben nőtt, 4-5%-os fertőzés látható. Itt a fertőzött hajtások mechanikai eltávolítása segít.
Az almalevél-pirosító levéltetvek kártétele gyenge mértékű, nem nőtt, de védekezni kell, ahol nem tették meg eddig. A sodrómolyok kártétele legfeljebb házi kertben figyelhető meg 1-2%-os károsítással.
Pirosbimbóban az alma, a levélben pedig egy levéltetű bújik meg.
A körte is elérte már a fehérbimbós állapotot, most a körtelevélbolha tojásrakására érdemes figyelni. A védekezési technológia függvényében a tojásrakáskor vagy a kelő lárvák ellen tudunk beavatkozni. Most a tojásrakás folyamatos, de már az első lárvák is megjelentek.
Rövid információk egyéb növényekről:
A borsó kelése megkezdődött, a csipkézőbogarak megjelentek a táblákon, károsításuk tünetei már észlelhetők. Egyelőre nem éri el a kártételi küszöbértéket, a védekezéssel még lehet várni.
Az őszi fokhagyma 3-5 leveles állapotban van, a tavaszi fokhagyma kikelt, mint ahogy a dughagymáról vetett vöröshagyma is. Az áttelelő vöröshagyma 3-5 leveles állapotban van. A burgonya ültetése megkezdődött.
A szőlő rügyduzzadás-rügygyapotos állapotában van, de meleg fekvésben már a rügypattanást is meg lehet figyelni, s ez közel egy hónappal korábban történik a sokéves átlaghoz képest. A metszése folyamatos, lassan be kell fejezni. A kendermagbogarat a kevésbé fontos kártevők között tartjuk nyilván. Az idei korai tavaszodás, melegedés korán előcsalogatta őket, főleg a laza, homokos talajú térségekben. Kártétele a rügyek kirágásában, odvasításában jelenik meg. Érdemes az ültetvényekben ellenőrzést végezni, szükség esetén védekezni a kártevő ellen. Az Alföldön sok esetben emiatt metszenek későn.
A kendermagbogár által kiodvasított rügy.
Az üzemek készülnek a tavasziak vetésére, a műtrágyázás és a tavaszi talaj-előkészítés folyamatos és zavartalan.
A Dél-Alföldön már elindultak a napraforgó vetésével.
A hörcsögpopuláció a Dél-Alföldön lassú emelkedést és terjedést mutat, mindenekelőtt kukorica- és szója-elővetemények után. A mezei pocok esetében erőteljesebb, gyorsabb ez a szaporodás. A viszonylag enyhe és száraz téli időszakban a kártevő telelése zavartalan volt, március közepén, a kedvező kora tavaszi időjárással a pockok szaporodása már elkezdődött.
A mezei pocok jól érzi magát, szaporodik és táplálkozik.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
