10 ezer hektárnyi alma-, 8-9 ezer hektárnyi szőlő-, kétezer hektárnyi szilva- és 1700 hektárnyi meggyterület károsodott, szinte minden gyümölcskultúrában kár keletkezett néhány száz hektáron. Ilyenkor az agrár kárenyhítési alap, illetve a biztosítások, kedvezményes hitelek segítenek a termelőknek átvészelni a nehéz hónapokat.

Jelentősebb fagykárokkal főleg az ország északi és észak-keleti részében lehet számolni a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke szerint, aki néhány napja beszélt arról, hogy az április végi hidegfront nem volt akkora probléma, mint a korábbi fagyos időjárás. Apáti Ferenc közlése szerint az említett országrészekben az elmúlt két hónapban négy-öt olyan éjszaka is volt, amikor mínusz 2, mínusz 4,5 fokig csökkent a hőmérséklet, és ez jelentősebb terméskiesést okozhat bizonyos gyümölcsöknél.

Főleg az alma és a szőlő károsodott – fotó: Shutterstock

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a tavaszi vetésekkel jól haladnak a gazdák: a tavaszi árpa, a burgonya, a borsó, a zab és a cukorrépa vetése befejeződött, és végéhez közeledik a napraforgóé is. A szójának mintegy fele is a földben van már. A kukoricánál még mintegy 20 százalék van hátra, ez 200 ezer hektáros területet jelent.

A vetésszerkezetről szólva elmondta, hogy a kukorica vetésterülete csökkent, döntően a GMO-mentes szója javára történt 70-80 ezer hektáros eltolódás. A GMO szójából 500-600 tonna érkezik Magyarországra, kiváltásához alternatív növényekre van szükség. Az a cél, hogy a takarmányozásban is teljesen GMO-mentes legyen Magyarország. A kormány a közelmúltban egy fehérjeprogram kidolgozásáról döntött, ennek tudományos-szakmai előkészítése zajlik – mondta a miniszter.