Míg a növények többsége évente hajt virágot, akad olyan is, amelyik csak egyetlen egyszer, egész 120 éves életében. A Hirosimai Egyetem számolt be arról a rendkívüli növényről – nevezetesen egy hosszú életű bambuszfajról, a Phyllostachys nigra var. henonis -ról, ami csupán egyetlen alkalommal hajt virágot 120 évente, majd elpusztul. Japán három fő bambuszfajának egyikeként, fontos erdőalkotó növény, a szárai 6-10 centi átmérőjűek, és 15 méter magasra növekednek. A Japánban elterjedt bambuszfaj azonban, úgy tűnik, most bajban van – számolt be róla nemrég az ng.24.hu
Phyllostachys nigra – fotó: By Georges Seguin (Okki) - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11390399
A virágok egyike sem hozott magvakat
Az egyes területeken erdőket alkotó bambusz virágainak legtöbbje terméketlen, ami azzal jár, hogy egy egykor dús bambuszerdő, amely addig élelmet, menedéket és alapanyagokat adott, hosszú évekre füves térséggé válik, mielőtt újra növekedni kezdene rajta a bambusz. Ez egyrészt ökológiai problémát jelent a terület élőlényei számára, másrészt az embereket is sújtó gazdasági problémát is okoz. A bambuszt többek között fűrészárunak (fa), élelmiszerek és hangszerek előállítására használják.
A japán szakemberek a PLOS One folyóiratban publikált kutatás során a növényfaj néhány egyedének korai virágzását használták ki ahhoz, hogy megvizsgálják a regenerálódásának részleteit, mivel e bambusz 1908 óta nem virágzott, így nincs még modern kori vizsgálata. A most tanulmányozott bambuszerdőben a bambuszok egyedi szárainak 80 százaléka virágzott bár 2020-2022 között, de a virágok egyike sem hozott magvakat, ez azt is jelenti, hogy e növényfaj ivaros szaporodása nem mondható sikertörténetnek.
_fill_540x300_0.jpg)
Óvatosan kell bánni a rizómák betelepítésével
"E bambusz nem hozott csíraképes magokat, és a virágzást követően új hajtásai se nőttek. A virágzás utáni három évben nem volt jele annak, hogy regenerálódna a növény" – mondta el a kutatás vezetője, Tosihiró Jamada. A virágzást követően az érintett növények mindegyike elpusztult 3 éven belül. Az ilyen sorsra jutott területeken meg lehet próbálni más, nem virágzó régiókból betelepített rizómákkal felújítani a növényt, de ezzel nagyon óvatosan kell bánni.
A bambuszokról köztudott, hogy nagyon agresszíven terjeszkednek a rizómáikról, könnyen átveszik a hatalmat egy másféle erdő felett, vagy épp szántóföldeken.
A kutatók szerint a magvak hiánya két okból adódhat: lehetséges, hogy az egyes bambuszcsoportok önterméketlenek, így hiába virágoztak és hoztak egészséges pollent. A másik lehetőség, hogy valamilyen állat megeszi vagy tönkre teszi magvakat. Japánban van egy rovarfaj, amelyről ismert, hogy károsítani tudja e bambusz virágait, fejlődő magvait, azonban ennek most nem találták jelét.
A növény rendkívül lassan tud regenerálódni
Az is furcsa, hogy amennyiben a bambusz önterméketlen és elpusztul virágzás után, akkor elvileg nem lehetne már egyetlen tő sem a szigetországban e bambuszból. A fajt több mint 1000 éve Kínából hozták be és honosították meg, azóta már számos alkalommal virágzott, de mégse pusztult ki.
A kutatók valószínűbbnek tartják, hogy a virágzáson átesett egyed nem pusztul el, csak rendkívül lassan tud regenerálódni. A hasonló fajok alapján ez feltehetően akár évtizedes időtávot is jelenthet, de ez csupán akkor derülhet ki, ha a területen a jövőben is folytatni tudják a vizsgálatokat.
