A borongós, szürke ködös idő a múlt hét óta tart, és valószínűleg a következő hétre is velünk marad. A csütörtöki hidegfront csapadékkal érkezhet.
A nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között alakul, de hajnalban -1°C-ra is lehűlhet a levegő. Napközben ködszitálás tartja nedvesen a növényeket és a talaj felső rétegét. Ez esélyt ad a betegségek terjedésének.
Az árpa szépen fejlődik, a búzában egyelőre nincsenek betegségek
Az árpa sokat fejlődött, és mostanra jól bebokrosodott erős állományokat találunk. Így nyugodt szívvel várhatjuk a telet a növények fejlettsége szempontjából. A betegségek viszont még fertőzhetik, egyre több levélfoltosság-tünet van a leveleken. A leggyakrabban a hálózatos (Drechslera teres) és a barna levélfoltosság (Cochliobolus sativus) kórképével találkozhatunk, de a sűrűbb állományokban a gabonalisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) is felbukkant. A nedves körülmények segítik a betegségek terjedését, de a fagyok hátráltatják azt.
Az őszi búza szépen sorol, habár a később elvetett és emiatt kevésbé optimális talajállapotba került magvakból nem túl homogén állományok alakultak. Szerencsére az enyhe idő és az érkező csapadék segíthet még ezen. Betegségek egyelőre nem észlelhetőek.
A sűrű ködben a búzatábla végéig sem lehet ellátni – fotó: Lepres Luca
Az őszikalászos-táblákba korán megindult a levéltetvek (Aphididae) betelepedése, mostanra azonban megállt vagy éppen lelassult a folyamat, így nem alakult ki veszélyes fertőzöttség.
A ködszitálás nedvesen tartja a növények levélzetét, ez kedvező a kórokozóknak – fotó: Lepres Luca
Kedvező volt az őszi időjárás a repcének, de a betegségek támadják
Az őszi káposztarepce nagyon, szinte már túl jól fejlett. Hiszen összességében kifejezetten kedvező volt számára az őszi időjárás. Eddig a kártevők adtak feladatot a repcetáblákon, a betegségek kevésbé találtak optimális körülményeket a fertőzéshez. Ráadásul a fagyos időszak sem ritkította még meg a kártevőket, viszont lelassította a betelepedésüket. Mostantól viszont egyre hidegebbek lesznek a hajnalok, és az ismétlődő fagyok várhatóan megoldást nyújtanak a maradék kártevő rovar ellen is. Így külön védekezésre már nincs szükség ellenük.
Más a helyzet a betegségekkel. A repceperonoszpóra (Peronospora brassicae) valamikor október elején jelent meg, míg a fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) tünetei kicsit később. A jórészt napsütéses, száraz október nem kedvezett a betegségek fertőzésének, így csak lassan terjedtek, illetve gyenge fertőzöttségi szintet értek el. Novemberben viszont megváltozott a helyzet.
A múlt hét csapadékos napjai és a nedves körülmények állandó jelenléte előnyös körülményeket teremt a kórokozóknak. Aki még nem tette meg, vagy indokoltnak érez egy második regulátoros kezelést, ne késlekedjen. Ez nemcsak a növények túlfejlettsége miatt hasznos, hanem a betegségek terjedését is meggátolja.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
