Az új támogatási rendszer egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó új eleme az agro-ökológiai program. Az egységes kérelem benyújtásának határidejéig, június 9-ig minden gazdálkodónak el kellett döntenie, hogy részt vesz-e a programban, és amennyiben igen, milyen gyakorlatokat választ.
Az Agrárminisztérium által közölt számok azt mutatják, hogy a kisebb gazdálkodóknak egy része idén nem kísérletezik az AÖP-vel. Összesen 4 millió hektárra adtak be AÖP igénylést, ami a mezőgazdasági területek négyötöde, viszont a gazdáknak kevesebb mint fele vesz részt a programban, azaz a nagy területekkel rendelkező gazdálkodók igényelték, a kisebbek valószínűleg úgy gondolták, hogy megelégednek a redisztributív támogatásból eredő pluszpénzzel.
Az új támogatási időszak tehát megkezdődött, a döntéseket meghozták a gazdálkodók, viszont számos kérdés továbbra is napirenden van a szabályok betartásával és a választott gyakorlatok megvalósításával kapcsolatban. Ezeket gyűjtjük most össze.
Mikrobiológiai készítmények és növénykondicionálók
Az egyik legnagyobb vitát gerjesztő problémakör az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és növénykondicionálók használatával kapcsolatban alakult ki. "A gyártói ajánlások alapján megfogalmazott engedélyokiratoknak a tartalmát lényegében mindenféle kritikai felülvizsgálat lehetősége nélkül kötelező érvényűvé tették, pedig ezeknél a készítményeknél az engedélyokirat nem ugyanazt jelenti, mint a növényvédő szereknél" – mondta kérdésünkre Bischof András, nyugat-dunántúli gazdálkodó, növényorvos.
165 ezer gazdálkodó adott be egységes kérelmet, közülük 62 ezren léptek be az AÖP-be – Fotó: Shutterstock
Az Irányító Hatóság által májusban kiadott közlemény szerint "az egyes készítmények kijuttatása kizárólag akkor fogadható el az adott AÖP gyakorlat teljesítéseként, ha azt minden tekintetben az engedélyokiratnak megfelelően használták fel. Az engedélyokiratok sok esetben egyetlen konkrét dózis helyett kijuttatható dózis-tartományokat határoznak meg – minimum és maximum értékekkel –, akár felhasználási növénykultúránként eltérőeket. Ugyanígy a kezelések száma is változhat az engedélyokiratban rögzített értékek között. Gyakori, hogy az engedélyokirat szóhasználatában az „ajánlott" kifejezés jelenik meg; akár a dózis, akár a kezelések száma tekintetében. Ezek a dózisok és kezelésszámok azonban ugyanolyan kötelező paramétereknek tekintendők az AÖP gyakorlatainak teljesítése keretében, mint bármely más szabály. Az engedélyokirat ugyanis ellenőrzött körülmények között elvégzett, objektív hatásossági és hatékonysági vizsgálatok eredményein alapul. Ennélfogva az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez a gyakorlati felhasználást igazítani kell. Az engedélyokiratban foglaltaktól eltérni akkor sincs lehetőség az AÖP-ben, ha a gyártó vagy a forgalmazó erre kifejezett javaslatokat fogalmaz meg."
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a gazdálkodók nagy része nem feltétlenül az engedélyokiratok szerint alkalmazta a készítményeket, hanem a használatból adódó tapasztalatok alapján, és tették mindezt anélkül, hogy kockázatos helyzetet idéztek volna elő élelmezésbiztonság vagy bármilyen egyéb szempontból.
A növényvédő szereknél a minimum és a maximum értékek betartása azért fontos, mert túl kevés szer kijuttatása nem nyújt elegendő hatékonyságot, és rezisztenciát alakíthat ki a kórokozóknál, a túl magas dózisnak viszont élelmiszerbiztonsági kockázatai vannak. A mikrobiológiai készítményeknél és növénykondicionálóknál viszont ez a szemlélet nem releváns.
Az elmúlt évek gyakorlata alapján világosan látszik az is, hogy vannak például olyan növénykondicionálók, amelyeket kifejezetten a körülményekhez alkalmazkodva érdemes kijuttatni. Ha például aszályos időszakban intenzív növekedésre késztetünk egy növekedési hormont tartalmazó készítménnyel egy növénykultúrát, azzal valószínűleg több kárt teszünk, mintha semmit sem szórtunk volna rá ki, mert nem áll rendelkezésre elegendő csapadék és/vagy tápanyag a növekedéshez.
Más növénykondicionáló készítmények kapcsán pedig az a kritika hangzott el a gyártói oldalról, hogy ezek a készítmények csak akkor tudnak jelentős többlettermés eredményezni, ha stressz éri a növényeket. Ha minden körülmény ideális, akkor tulajdonképpen nincs értelme alkalmazni ezeket, mert minimális terméstöbblet várható tőle, viszont, ha az engedélyokiratban lévő ajánlásokat kötelező érvényű szabályként kell alkalmazni, akkor nincs más választása a termelőnek. Többletbevételre viszont nem számíthat, csak többletkiadásra.
A fenti ellentmondásból is kitűnik az, hogy közel sem mondható meg egzakt módon az, hogy kinek, mennyit, mikor érdemes és szabad használni ezekből a készítményekből, az AÖP viszont előírja az engedélyezési okiratokban foglaltak maradéktalan betartását.
Forgatás nélküli talajművelés glifozát nélkül
Az Európai Bizottság csak úgy hagyta jóvá az AÖP-ben megvalósítható gyakorlatként a forgatás nélküli talajművelést, ha nem használ a gazdálkodó glifozátot. A nemzetközi tapasztalatok viszont pontosan azt mutatják, hogy glifozát nélkül ez a technológia majdhogynem elképzelhetetlen az évelő gyomok megerősödése miatt.
Erről részleteiben Kökény Attilával, a regeneratív gazdálkodás egyik hazai, tapasztalt szakértőjével beszélgettünk, a podcast ITT érhető el.
|
Alternáló kasza
A gyepekre vonatkozóan az egyik választható előírás a "Kizárólag alternáló kasza használata" gyakorlat. Ez a gépészeti megoldás viszont sok gazdálkodó számára nem igazán valósítható meg, mert egy kisebb vakondtúrás vagy bármilyen talajegyenetlenség esetén azonnal komoly meghibásodás keletkezhet. Egy dobos kasza esetében ezek a hibák általában egy néhány 100 forintos penge cseréjével, akár kint a helyszínen orvosolhatóak, az alternáló kasza javítása azonban költségesebb lehet és huzamosabb ideig is tarthat.
Pozitív tapasztalatok is vannak
A kritikák mellett vannak olyan gazdálkodók is szép számmal természetesen, akik belevágtak és olyan gyakorlatokat választottak, amelyek a leginkább beilleszthetőek az eddigi gazdálkodási rendszerükbe. Összesen 430 ezer határon választották a gazdálkodók a forgatás nélküli talajművelés gyakorlatot, azért, mert egy részük az AÖP-től függetlenül már huzamosabb ideje ezt a technológiai megoldást alkalmazzák.
Az első év tapasztalatait folyamatosan gyűjtjük, ha neked is van véleményed, legyen az pozitív vagy negatív, írd meg nekünk a szerkesztoseg@agroinform.hu email-címre.
Hogy várható-e változás a következő évtől az AÖP-előírásokban, egyelőre kérdés, az Agrárminisztériumtól ezt a tájékoztatást kaptuk.
