Annak érdekében, hogy a növényeink egészségesen fejlődjenek, virágot és termést hozzanak, számos tápanyagra lesz szükségük: a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, majd azokból fotoszintézis segítségével felépítik a számukra szükséges szerves anyagokat. Legalábbis ez így zajlik optimális esetben. Viszont, ha a talaj nem olyan, amilyennek lennie kell, akkor nekünk kell pótolnunk azokat – írja az egy.hu.
A mikroelemek ugyancsak nélkülözhetetlenek a növények egyes életfolyamataihoz, de ezekből jóval kevesebbre van szükségük, mint a makroelemekből – fotó: pixabay.com
Pótolni kell a tápanyagokat – igen, de mit és mennyit?
A növényi tápanyagok makro- és mikroelemekre oszthatóak. A növényeknek a makroelemekre nagy mennyiségben van szükségük: súlyos következményei lesznek annak ha nem jutnak hozzájuk.
Makroelemek közé tartozik a magnézium (Mg), a nitrogén (N), a foszfor (P), a kalcium (Ca), a kálium (K), és a kén (S). Az NPK hármasról sokat hallhatunk, de mit kell tudnunk a kalciumról, a magnéziumról és a kénről?
A magnézium nélkülözhetetlen, mert szükség van rá a fotoszintézishez. Hiányának tünetei elsőként az idősebb leveleken jelentkezhetnek: az erek között világos foltokat láthatunk.
A növényeknek nagy mennyiségű kalcium is kell, hiszen ez közömbösíti a felesleges savakat, és szerepe van a fehérjeszintézisben. Ha nincs belőle elegendő, akkor annak a tünete paradicsomnál a virágok rothadását, a gyümölcskezdemények megfeketedését, majd lehullását eredményezi. A kén olyan alkotórésze a növényi fehérjéknek, ami részt vesz a klorofillképzésben is. Hiánya gyenge növekedéshez és sárguláshoz vezet.
A mikroelemek ugyancsak nélkülözhetetlenek a növények egyes életfolyamataihoz, de ezekből lényegesen kevesebbre van szükségük, mint a makroelemekből. Szerepük van a növény ellenálló képességének javításában, a szárazság- és fagytűrésének emelésében, támogatják a virág- és terméskötődést, fokozzák a színintenzitást. Hiányukban a fejlődés lassul, a virágzás elmarad, aprólevelűséget, a télállóság csökkenését és satnyuló gyökérzetet okozhatnak. Mikroelemek közé tartozik:
- a vas (Fe) – a növényi anyagcsere-folyamatért felelős enzimek alkotórészeként elengedhetetlen a klorofillképződéshez. Hiányát a fiatal levelek sárgulása jelezheti.
- a bór (B) – hiánya a hajtáscsúcsokon jelentkezik, rothadás vagy száradás formájába
- a cink (Zn),
- a mangán (Mn) – mangánhiány jellegzetes tünete, ha a fiatalabb levelek erei közötti rész világosabb színűvé válik, de a növény maga zöld marad.
- a réz (Cu) – hiányában lelassul a növény növekedése, az új levelek színe kékeszöld vagy kifehéredett lesz.
- a molibdén (Mo) – molibdénhiány tünetei hasonlítanak a nitrogénhiányéra
A növényeknek nagy mennyiségű kalcium is kell, hiszen ez közömbösíti a felesleges savakat, és szerepe van a fehérjeszintézisben – fotó: pixabay.com
A különböző elemek közötti interakciók
A növény tápanyagellátása szempontjából az is lényeges, hogy mi mivel és hogyan lép reakcióba, miként segíti vagy gátolja hasznosulását, milyen interakciók figyelhetők meg a különböző elemek között.
- Kénre a növényeknek már a kezdetektől fogva szükségük van, nélkülözhetetlen a fotoszintézisben szerepet játszó klorofill felépítéséhez és a fehérjeképződéshez. A talajban lévő kéntöbblet savanyító hatású, aminek a meszes talajokon kedvező hatása van.
- A magnézium hozzájárul a növények azon képességéhez, amivel a szenet megkötik a levegőből és azt élő anyaggá alakítják.
- A kalcium a sejtfalképződéshez elengedhetetlen, és a gyümölcs eltarthatósága szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. Nagyon fontos szerepet játszik a talajban a sav-bázis egyensúly fenntartásában, segít a talaj biológiai aktivitásához szükséges kedvező környezeti feltételek kialakításában. Emellett segít a talaj szerkezetét morzsalékossá, jól szellőző szerkezetűvé tenni.
- A molibdén főként az enzimatikus folyamatokban, és a nitrogénkötésben vesz részt. A foszforral jó hatást gyakorol a növényekre, viszont a kén savasító hatása képes gátolni a felvételét. Túladagolni nem érdemes, mert meggátolhatja a réz felszívódását ami hozamkiesést okozhat.
- A vas számos enzimatikus reakcióban vesz részt, ahogy szerepe van a növényi légzésében is. Felvételét és felszívódását sok tényező befolyásolja: például a talajoldatban elérhető mennyiség, a füvek gyökerei által „sziderofór" anyagok kiválasztása, vagy a „sziderofór" baktériumok, amelyek az asszimilációs folyamatot zavarhatják.
- A bór hiányára is figyelni kell, mert csökkenti a növekedési erélyt, a generatív fejlődést és negatív hatással van a növények kórokozókkal szembeni ellenálló képességére is. A túladagolását is kerülni kell, mert éppen annyira veszélyes lehet, mint a hiánya.
- A cink hiánya főleg a vegetációs időszak elején megzavarhatja a növény fejlődését, nagy hatást gyakorol a terméshozamra, komoly károkat tud okozni. A cink gátlólag hat a vas és a foszfor felvételére.
- Amikor a növény fejlődéséhez a feltételek optimálissá válnak, akkor a mangán a növekedési folyamatot hátráltatni kezdi. Érdekes ellentmondás, hogy első számú korlátozó tényezővé a jól szellőző és jó vízelvezetésű talajokban válik. Hiánya növekedési elmaradást okoz és hozamkiesést eredményez.
- Azokban a talajokban, ahol réz feleslegként halmozódik fel ott csökkenti a talaj termékenységét. Túladagolása a mikrobák tevékenységét gátolja, ami hátráltatja a gyökerek fejlődését.
Növényeink táplálása nem is olyan egyszerű feladat, mert sok apró részlet és kölcsönhatás között kell kiigazodnunk. A hiánytüneteket érdemes ismerni annak érdekében, hogy időben tenni tudjunk ellenük, de az átgondolatlan tápoldatozás és műtrágyázás helyett terítsük be a kertünket komposzttal, zöldtrágyázzunk, mulcsozzunk, támogassuk, hogy a rendszer helyreállítsa önmagát! A természetes folyamatok helyreállításához idő kell – ezért érdemes türelemmel lennünk.
