A fiatalok egyre gyakrabban keresnek alternatív módszereket pszichoaktív élmények elérésére – így kerülhetett célkeresztbe a dísznövényként ismert kék hajnalka (Ipomoea tricolor), amelynek magjai természetes formában tartalmazzák az LSA-t (lizergsav-amid), a hírhedt LSD-hez hasonló hatású pszichoaktív vegyületet. Bár a szer előállítása és birtoklása illegális Magyarországon, a növény maga továbbra is szabadon megvásárolható.
A virág, amely hallucinációkat okozhat
A Drogkutató Intézet (DKI) figyelmeztetése szerint a kék hajnalka magjai ugyan vetőmagként legálisan megvásárolhatók a mezőgazdasági boltokban, de pszichoaktív anyagként való felhasználásuk súlyos egészségügyi kockázatokat rejt. Az LSA hatása hasonlít az LSD-hez: hallucinációk, torz érzékelés, mély lelki utazások kísérhetik a fogyasztást – a kontrollvesztés kockázatával együtt.
A jogi kiskapu abban rejlik, hogy a mag forgalmazása önmagában nem tilos, amíg nem bizonyítható, hogy pszichoaktív célra szánják. A forgalmazók ezért gyakran feltüntetik a csomagoláson: „nem emberi fogyasztásra".
Jogilag tiltott, de gyakorlatban elérhető
Bár az LSA Magyarországon a tiltott pszichoaktív szerek közé tartozik, a kék hajnalka magja mégis megtalálható kertészetek, webáruházak és nagyáruházak kínálatában. A jelenlegi szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a visszaélés egyértelműen bizonyítható – ez pedig gyakran lehetetlen.
Ez a „szürke zóna" különösen veszélyes a fiatalokra nézve. Az interneten számos fórum és útmutató kering a magok felhasználásáról, miközben a hatóanyag mennyisége erősen ingadozhat, és a magokat akár mérgező vegyszerekkel is kezelhetik. A tudatlanság és kísérletező kedv tragikus következményekkel is járhat.
Edukáció és célzott szabályozás a megoldás?
A Drogkutató Intézet nem a növény betiltását sürgeti, hanem egy sokkal tudatosabb, tájékoztató alapú megközelítést. Kampányokra lenne szükség, amelyek világosan és közérthetően mutatják be, hogy a magok nem emberi fogyasztásra valók, és milyen pszichés vagy testi károsodásokhoz vezethetnek.
Ezen túlmenően indokolt lenne a szabályozás pontosítása: ha egy kereskedő nem csak virágmagként, hanem pszichoaktív felhasználásra utaló információkkal kínálja a terméket, az már megalapozhatná a jogi fellépést is. Így a visszaélések kiszűrhetők lennének anélkül, hogy a növény maga tiltólistára kerülne.
Zéró tolerancia, de korlátozott hatékonyság?
Miközben Magyarország zéró toleranciát hirdet a kábítószerekkel szemben, a kék hajnalka esete rávilágít a szabályozás hiányosságaira. Egy tiltott hatóanyagot tartalmazó, de legálisan forgalmazott növény paradox helyzetbe hozza a jogalkotást és a drogmegelőzést egyaránt. A cél most az, hogy ez a „kiskapu" ne váljon tragédiák forrásává.
Forrás: Demokrata
Indexkép: Pixabay
