Az élelmiszer-biztonság napjaink egyik legégetőbb globális kihívása. A növekvő népesség, a globális ellátási láncok komplexitása és a környezeti változások egyre több lehetőséget teremtenek a szennyeződések megjelenésére az élelmiszereinkben; a vegyi, biológiai és fizikai szennyeződések összefonódnak a gazdasági és környezeti változásokkal. Egy új brit kutatás azonban rámutat: a mesterséges intelligencia (MI) lehet a megoldás kulcsa.

Az MI képes lehet már a fertőzési gócpontok kialakulása előtt figyelmeztetni, így megóvhatja az egész ellátási láncot. Legyen szó baktériumokról, mikroműanyagokról vagy növényvédőszer-maradványokról – az algoritmusok szenzoradatokat és meteorológiai előrejelzéseket elemezve akár hetekkel korábban jelezhetik a veszélyt.

Az MI fejlődése ugyanakkor új kihívásokat is hoz: az eltérő globális szabályozások és a technológiai szakadék a kisvállalkozások számára akadály lehet.

A megoldás? Nemzetközi együttműködés, közös adatok és támogatott digitális fejlesztések

Elengedhetetlen a legkorszerűbb észlelő rendszerekbe történő befektetés, hogy átláthatóbbá váljanak az ellátási láncok. Ezek közé tartoznak például a toxinok jelenlétére elszíneződő bioszenzorok, kézi spektroszkópok, MI-algoritmusok, amelyek bonyolult mintákat elemeznek.

A nyilvánosság bevonása szintén kulcsfontosságú: azok a fogyasztók, akik tisztában vannak az élelmiszerek eredetével és a helyes tárolási-elkészítési eljárásokkal, aktív résztvevői lehetnek a megelőzésnek.

Az új eszközök már megjelentek: hordozható Raman-spektrométerek másodpercek alatt képesek kimutatni a hisztamint a halhúsban, elektrokémiai bioszenzorok pedig a Listeriát a sajtgyártás során még a termék kiszállítása előtt.

Mélytanulási modellek műholdképek és páratartalom-előrejelzések alapján képesek előre jelezni az aflatoxin-szennyeződéseket a kukoricaföldeken.

Ugyanakkor a bevezetés egyenetlen lehet, mivel a kis- és középvállalkozások gyakran nem rendelkeznek kellő tőkével vagy technikai háttérrel. Az államok adókedvezményekkel, támogatott képzésekkel és nyílt forráskódú szoftverekkel segíthetik őket a felismerésben.

Van ok az optimizmusra?

A tanulmány óvatos optimizmussal zárul. Azok a tényezők, amelyek növelik a kockázatokat – a globális kereskedelem, a digitális összekapcsoltság, a gyors innováció –, egyben eszközöket is kínálnak a megfékezésükre. Ha az országok megosztják egymással az adatokat, és az ipar a végtermék-ellenőrzés helyett intelligens monitorozásra vált, a szennyezési eseményeket még azelőtt meg lehetne állítani, hogy eljutnának az áruházak polcaira.

A jövő élelmiszer-biztonsága nemcsak technológiai, hanem társadalmi kérdés is – és most van itt az idő, hogy közösen lépjünk. Ezáltal elérhető lehet egy olyan jövő, ahol az ételek határokon és generációkon át is biztonságosak maradnak.

Forrás: earth.com

Indexkép: Shutterstock